Nem az történt Horvátországban, amit Orbán Viktorék szerettek volna

Fotó: MTI/EPA / ANTONIO BAT

-

Bár a magyar kormány igyekezett befolyásolni a horvát választások eredményét, a jelenlegi állás szerint több esély van egy olyan kormánykoalíció hatalomra jutására, amelyikkel talán még az eddigieknél is nehezebb dolguk lesz Orbán Viktoréknak. Igaz, legalább ekkora esély van egy hosszú hónapokra elhúzódó belpolitikai válságra is déli szomszédunkban.


„Szánalmas a horvát kormányfő viselkedése”, „Magyarország blokkolni fogja Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez”, „Zoran Milanovic hagyjon minket békén, és ne nálunk kampányoljon”, „Magyarország Európa vakbele lett azáltal, hogy kerítést építette a határain”, „Orbán Viktor csak hajtogatja a magáét menekültügyben, de nem tudott meggyőzni. Ne az én nevemben védje az európai kereszténységet” – ez csak néhány megnyilatkozás az elmúlt hetek magyar–horvát pengeváltásaiból. Bár a kétoldalú kapcsolatok hagyományosan jók voltak azóta, hogy Horvátország függetlenné vált, az utóbbi időben Szijjártó Péter külügyminiszter saját szavai szerint is mélypontra jutottak.

Magyar részről emiatt nem is csináltak titkot abból, hogy szívesen látnák a szociáldemokrata vezetésű horvát kormány bukását, különösen az Orbán Viktorral személyesen is rossz viszonyban lévő Zoran Milanovic kormányfő távozását, mondván, addig semmi esély a viszony jobbra fordulására. Egyebek között ennek jegyében jött Áder János köztársasági elnök meghívására Budapestre a mostani ellenzéki jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjeként megválasztott Kolinda-Grabar Kitarovic horvát államfő, hogy menekültügyben elmondhassa a Fideszével gyakorlatilag azonos álláspontját.


Megy vagy marad?

Milanovic maga is tett nehezen vállalható nyilatkozatokat (a fenti idézetek egy része is tőle származik), az egyik legnevezetesebb mégis az volt, amikor a magyar–szerb határ lezárása után azt mondta, „rá fogják kényszeríteni a magyarokat, hogy továbbra is folyamatosan fogadják a migránsokat”, és majd megmutatják Európának, hogy ők képesek rendben regisztrálni a hozzájuk érkezőket. (Ekkor már a magyar politika lényege az volt, hogy lehetőleg minél hamarabb továbbszállítsuk az érkezőket az osztrák határhoz, regisztráció nélkül.) Ehhez képest a horvát ellátórendszer néhány nap alatt összeomlott – nem véletlen, hogy a téma kiemelt szerepet kapott a kampányban is.


Könnyen lehet, hogy Milanovictól egyelőre nem szabadul meg a magyar kormány


Mivel a szocdem kormány minden értékelés szerint beleroppant a migránsválságba, az előzetes értékelések egy része a jobboldali HDZ győzelmét jelezte előre, aztán az exit poll eredmények már azt mutatták, hogy nagyon szoros lesz a küzdelem a HDZ és a szociáldemokrata párt választási koalíciója között. A cikkünk megjelenése előtt közölt legfrissebb eredmények szerint mindkét szövetség 56-56 mandátumot szerezhet a 151 tagú törvényhozásban, míg az elitellenes, a horvát közéletet a korrupciótól megtisztítani akaró, parlamenti választásokon még soha nem indult Most (Híd) – Függetlenek Listája 19 képviselőt szerezhet. Ezenkívül még egy sor kis párt (Isztriai Demokratikus Gyűlés, Élőlánc, Szlavónia és Baranya Horvát Demokratikus Szövetség, Sikeres Horvátország) ugrotta meg az ötszázalékos küszöböt.

Még kérdés, hogy utóbbiakból melyiket, milyen feltételekkel lesz képes magához csábítani a két nagy valamelyike, a lényeg a jelen állás szerint az, hogy a Most – amelyet a legújabb hírek szerint már mindkét nagy párt megkeresett – hajlandó lesz-e koalícióra valamelyik nagy párttal, mert akkor ezzel egy csapásra minden eldőlne a kormányalakítást illetően.

A párt alapítója, Bozo Petrov a tengerparti Metkovic polgármestereként vált országosan ismertté, a többi között azzal, hogy csak a törvényi minimumot kérte magának polgármesteri fizetésként, a városháza reprezentációs keretét pedig a tizedére csökkentette. Metkovic a közpénzek átláthatóságának, a kis államnak, a kevés adónak és a korrupció ellen folytatott kérlelhetetlen küzdelemnek a jegyében politizál.


Mi lesz a Mollal?

A jelenlegi helyzet nagyon kemény kormányalakítási tárgyalásokat ígér: a horvát alkotmány szerint erre két hónapja lesz annak a pártnak, amelyik kormányalakítási megbízást kap Kolinda Grabar-Kitarovictól. Persze most még az sem egyértelmű, a HDZ-nek vagy az SDP-nek kellene kapnia ezt a megbízást. Így Juhász József, az ELTE tanára szerint könnyen elképzelhető, hogy hónapokon át tartó politikai bizonytalanság jön az országban, akár egy új választás kiírása is lehetséges. Már csak azért is, mert Petrov első nyilatkozatában ezt sem zárta ki. Már tudván, hogy királycsináló szerepbe került, a Most elnöke azt mondta, még egy rövid időn belül kiírt új választás is olcsóbb az országnak, mint egy rosszul működő kormánykoalíció.


A Mol-INA ügye nem tűnik el a napirendről


Petkovnak pedig kemény feltételei vannak. Juhász József szerint a Most előtt ott lebeghet azon korábbi horvát protesztpártok vagy politikusok példája, akik hamar eltűntek a süllyesztőben, így vélhetően tényleg csak akkor lesz hajlandó koalíciót kötni, ha programja jelentős részét megvalósíthatja. Már az is szóba került, hogy kisebbik koalíciós partnerként a Most adná a miniszterelnököt.

Az ELTE tanszékvezetője szerint ebben az SDP és Milanovic rugalmasabb a HDZ-nél, így nagyobb az esély rá, hogy végül velük lép koalícióra a Most. Már csak azért is, mert programjaik is könnyebben összeegyeztethetőek: a bürokrácia leépítéséről, az államreformról, az adócsökkentésről, a korrupció elleni küzdelemről mindkét párt vezetése gyakran beszélt, és a Most az EU-val kapcsolatban is hasonlóan gondolkodik, mint a mostani kormány. (Persze a HDZ sem unióellenes, de nagyobb távolságot tartana Brüsszeltől, és Tomislav Karamarko pártelnök gyakran beszél arról, hogy önállóbban kellene politizálniuk.)


Új választások?

Ugyanakkor éppen azért, mert a Mostban egyelőre elég kényes téma a szövetségkötés a régi elitet képviselő pártokkal, elképzelhető, hogy a párt inkább csak külső támogatást ad majd leendő partnerének.

Egy SDP–Most-koalíció esetében biztosan nem javulnak rövid távon a magyar–horvát kapcsolatok. Már csak azért sem, mert a Most korrupcióellenes profilja miatt vélhetően kiemelt téma lesz majd a Mol–INA-ügyben folyó per, amelyet a horvát Legfelsőbb Bíróság döntése érelmében újra kell kezdeni. Juhász József szerint a Most vezetői is arról beszéltek korábban, stratégiai fontosságú számukra az INA fölötti tulajdonlás kérdése, így ők is nagyon kritikusak a Mol tevékenységével kapcsolatban. (Sőt, az INA visszaszerzését horvát kezekbe még a HDZ is pedzegette, kissé ellépve a párt korábbi vezetésének privatizációs döntéseitől.)

A fentiek alapján – bár még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a helyzet egyelőre nagyon bizonytalan – tehát több az esély arra, hogy egy a magyar kormány szájízének nem megfelelő kormánykoalíció alakulhat déli szomszédunkban. Persze Juhász József szerint az sem zárható ki, hogy a Most – amely nem rendelkezik olyan belső kohézióval, mint a hagyományos pártok – előbb-utóbb felbomlik. Nem lenne példa nélküli a horvát politikában, hogy egy párt elszipkáz néhány képviselőt riválisától. Ebben az esetben pedig jöhetnek az előrehozott választások.