Nem az iskola fog kisegíteni, ha rossz helyre születtél

Fotó: MTI / Balázs Attila

-

9 infografikán mutatjuk a legszegényebb és leggazdagabb kerületek iskoláinak teljesítményét. És azt, hogy az esélyegyenlőséget nemigen csökkenti a magyar közoktatás, mert nem tudja kompenzálni a hozott hátrányokat. Aki rossz kerületbe születik, az nyolcadikban is rosszabbul teljesít.


A középiskolai felvételikben befejeződtek az írásbelik, és azok alapján már zajlanak a szóbelik. Április 16-ig eldől, kinek hol van esélye a továbbtanulásra. Legalábbis technikailag. Mert ez részben már akkor eldőlt, amikor ezek a gyerekek megszülettek.

A magyar iskolákban a hatodikosok, nyolcadikosok és tizedikesek úgynevezett kompetenciatesztet írnak, ezen mérhető a matematikai, szövegértési képességük.

Négy különböző anyagi helyzetű kerület (V., VIII., XII., XXIII.) általános iskolájának eredményeit néztük meg részletesen. Összehasonlítottuk a 2012-es hatodikos és 2014-es nyolcadikos eredményeket, azaz ugyanazoknak az osztályoknak a teljesítményét két év eltéréssel, hogy kiderítsük, mekkora a szegényebb és módosabb környékek közötti különbség, illetve ez az évek során nő vagy csökken.


A négy kerület közötti anyagi különbségek (HHH = halmozottan hátrányos helyzetű)



Az alábbi, lent jobbára zöldeskék, fent szürke-fekete oszlop jól mutatja, hogy a XII. kerületi iskolákban (zöldeskék) sokkal kevesebben teljesítenek alapszint alatt, mint a VIII. kerületben (fekete).


Alapszint alatt teljesítő nyolcadikosok

A nyolcadikosoktól elvárt alapszint a 4-es képességszint matematikából és szövegértésből is. Matematika: 1576-1712 pont, Szövegértés: 1491-1631 pont


Alap alatt: három szintnyi különbség a legjobb és a legrosszabb között

Hasonló látszik a diákok átlageredményeiből is.


Hatodikosok és a budapesti átlag - 2012


Nyolcadikosok és a budapesti átlag - 2014


Az alábbi térképen iskolánként böngészhető, hogyan változott a rosszul teljesítő gyerekek aránya és az átlagpontszám.


Javuló és romló tendenciák - van, ahol csodákat tesznek


néhány fontosabb tanulság

  • Matematikából pontszámban a legtöbbet javító 5 iskola közül három VIII. és két XXIII. kerületi
  • Két XXIII. és egy VIII. kerületi iskola két év alatt két képességszintet javított, ezeken kívül nem volt ekkora szintugrás
  • A tanulni tudáshoz lényegesebb szövegértésből viszont a legtöbbet javító 5 iskola közül csak egy VIII. kerületi van, a másik négyből egy az V., és három a XII. kerületben található
  • Szövegértésből összesen 11 iskola javított az átlag képességszinten a 28-ból, mindegyik egy szintet. Közülük három VIII. és három V. kerületi, a többi a XII. kerületben található.
Az évfolyamokon belüli esélyek értékeléséhez ad szempontot az, hogy két év alatt hány helyen romlik vagy javul a tendencia a tekintetben, hogy arányaiban hány diák teljesít az alapszint alatt. A javuló tendencia jelzi, hogy mennyire koncentrálnak a lemaradók felzárkóztatására.
  • Az alapszintet el nem érők arányát tekintve matematikából összességében 11 iskolában javult, 17-ben pedig romlott az arány, szövegértésből 5-ben javult, és 23-ben romlott. A matematikai alapszint-arányt javító iskolák között két, a szövegértési arányt javítók között pedig egy VIII. kerületi van, ám a javítás egyik esetben sem tudta kiegyenlíteni a meglévő különbségeket.


Gimnáziumban továbbtanulók aránya - ég és föld a VIII. és a XII. kerület

gimnáziumi továbbtanulás infografika


Behozhatatlan különbségek

Mint elsősorban nem kerületi diákokat fogadó iskolát, az átlagba nem számoltuk bele a Fazekast, ahol egyébként a gimnáziumi továbbtanulás aránya 100 százalék

Az adatokból kiderül, hogy a VIII. kerületben minden iskolából mennek szakiskolába is, a XII.-ben viszont csak az intézmények egyharmadából, és a VIII. kerület az egyetlen, ahol vannak olyan diákok, akik sehol sem folytatják a tanulmányaikat

A továbbtanuláshoz összehasonlításképpen: a budapesti nyolcadikosok átlag 52 százaléka gimnáziumban, 37 százaléka szakközépiskolában, 10 százaléka pedig szakiskolában tanul tovább, és 0,5-1 százalék az, aki nem folytatja a tanulmányait. A községekből a nyolcadikosok átlag 22.5, a városokból 35 százaléka megy gimnáziumba.


Mivel külön regisztrálják a kompetenciatesztek során, tudható, hogy egy iskola adott évfolyamán hány
  • tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű (SNI),
  • beilleszkedési, tanulási és magatartási problémával küzdő (BTM),
  • halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerek tanul.
A regisztráció oka, hogy mind a három ront elvben a továbbtanulási esélyeken, így külön foglalkozást igényel. Az adatokból az látszik, hogy mind SNI, mind BTM diákból arányaiban a VIII. kerület iskoláiban volt a legtöbb.

Ugyanakkor a XII. vagy az V. kerületben a 6 százalékos SNI arány nem akadályozta a 80 százalék fölötti gimnáziumi továbbtanulást., míg a VIII. kerületben van arra példa, hogy 5 százalékos SNI aránnyal sem jutottak többen gimnáziumba, mint 42 százalék. Hasonló a helyzet a BTM-aránnyal: 10-14 százalék az V. vagy a XII. kerületben nem volt akadálya a 65-90 százalékos gimnáziumi továbbtanulásnak, a XXIII.-ban is el lehetett vele érni 52 százalékot, míg a VIII.-ban 11-20-at.

Ami pedig a halmozottan hátrányos helyzetű diákokat illeti: a XII. és az V. kerületekben alig van vagy egyáltalán nincs ilyen tanuló. A VIII.-ban viszont a diákok 19 (2012-ben) és 15 (2014-ben) százaléka tartozott ide.


A továbbtanulás és az SNI, BTM, valamint HHH arány


Iskolák és gyerekek száma, fenntartók

  • XII. kerület: 12 iskola, 4278 gyerek. Emellett 6 nemzetközi - idegen nyelven vagy úgy is oktató - iskola is van. A 18 iskolából 7 Klik, 11 egyéb - egyházi, alapítványi, külföldi - fenntartású.
  • VIII. kerület: 6 iskola, 4726 gyerek. Minden iskolát a Klik tart fenn.
  • V. kerület: 5 iskola, 1120 gyerek. Egy egyházi fenntartó, a többi Klik.
  • XXIII. kerület: 5 iskola, 1990 gyerek. Minden iskolát a Klik tart fenn.
Mind a VIII., mind a XII. kerületben működik olyan iskola, amelyik az ország 10 legjobb középiskolája közé tartozik, és van általános iskolai része is (Városmajori és Fazekas). A VIII. kerületi Fazekas – a toplisták szerint az országelső - azonban valójában nem kerületi iskola: beiskolázási körzete a teljes főváros és az agglomeráció, a felvett gyerekek túlnyomó többsége az iskola tájékoztatója szerint “értelmiségi hátterű és életvitelű”, ezen kívül már a felvételkor számít, hogy várhatóan bírják-e az elitiskolai terhelést.