Nem akartam elkövetni ugyanazt a hibát, mint Sennával

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Gerhard Berger ezzel magyarázza, hogy annak idején miért nem ment bele abba, hogy Michael Schumacher csapattársa legyen a Ferrarinál. Hisz a jelekben, a végzetben, a Forma–1-es barátságokban és egy ideje a fejsérülésektől védő bukókeretben is. És még mindig ért ahhoz, hogy megnevettessen másokat. Az osztrákok legendásan jó kedélyű versenyzőjével a Nagy Futamon beszéltünk.


Gerhard Bergert általában a nyilvános szereplés sem zavarja abban, hogy néhány szalonképtelen szóval fűszerezze a mondatait – néhány éve a SkySports alig győzött elnézést kérni a nézőktől emiatt –, ezért is volt meglepő, hogy bár 1986 óta jár Magyarországra, káromkodni még mindig nem tanult meg magyarul – legalábbis nem vallotta be. Véleménye azonban van a Forma–1 jelenéről, múltjáról, sőt még a jövőjéről, és ezt szalonképes szavakkal meg is osztotta velünk nem sokkal az előtt, hogy a Nagy Futamon beült az 1972-es BRM P180-02-esbe, és tett néhány kört a Lánchíd és az Erzsébet híd között, amire a szervezők szerint legalább százezren voltak kíváncsiak.



Ami a Forma–1 jelenét illeti, Gerhard Bergert minden jel szerint az lelkesíti, ha Lewis Hamilton minél hátsóbb sorokból rajtol egy nagydíjon – a Nagy Futam Napján rendezett Orosz Nagydíjon például csak a 10. helyről –, mert a volt osztrák versenyző csak ebben lát biztosítékot egy izgalmas versenyre, ami egyúttal azt is jelenti a Mercedesek egyeduralma szerinte is még jó ideig velünk marad.

Gerhard Berger jó szomszédként nagyon tud lelkesedni Magyarországért és a Magyar Nagydíjért is. Ő már akkor versenyzett a Hungaroringen, amikor a Magyar Nagydíjat a szocialista egzotikum tette különlegessé. „Nagy dolog volt a vasfüggönyön túlra jönni, és a kezdetektől imádtam. Nagyszerű emberek, nagyszerű város, és még sok rajongóm is volt is, bár azt hiszen, közülük sokan inkább a diszkóból ismertek” – utal vissza a nyilvánvalóan élményekkel teli múltra, amit tapintatosan nem is firtatunk tovább.

„Bármikor hívnak, szívesen jövök” – magyarázza a mostani kiruccanását, amely nemcsak az Orosz Nagydíj napjára, hanem a 22 évvel ezelőtti fekete hétvége évfordulójára is esik. Hogy a 22 év mennyire hosszú idő, azt jól jelzi, hogy Berger, aki maga is ott volt Imolában, amikor a Forma–1 elvesztette Ayrton Sennát és Roland Ratzenbergert, ma már képes távolságtartással beszélni az akkori traumáról. „Megpróbálok a jó dolgokra emlékezni. Nincsenek rossz érzéseim. Az ilyen tragédiák ebben a sportban megtörténnek, és a jövőben is megtörténhetnek. De nagyon jó volt Ayrtonnal, örülök, hogy ilyen közel kerülhettem hozzá csapattársként és barátként is. Nagyon sok idő telt el azóta, az egyetlen rossz érzésem már csak amiatt van, hogy megint öregebb lettem”. Berger szerint Senna egy idő után biztosan felhagyott volna a versenyzéssel: „Olyan erősek voltak a képességei, most biztos befolyásos üzletember vagy politikus lenne”.



Senna és Berger barátsága meghitt kivételnek számított a Forma–1-ben. Az egykori osztrák pilóta ennek ellenére úgy gondolja, hogy ilyen szoros kapcsolatot nem lehetetlen kiépíteni még egy olyan öldöklő közegben sem, mint az F1. „Ez hozzáállás kérdése. El kell fogadni, hogy bizonyos napokon jó vagy, de más napokon a másik jó. Senna persze különleges volt ebből a szempontból, de tényleg kétféleképpen lehet megközelíteni a kapcsolatokat: vagy a méltánytalanságot és a másik előnyét nézed, vagy arra összpontosítasz, hogy akkor és ott a legjobb munkát végezd, esetleg arra, hogy miként fejlődhetsz, legközelebb hogy lehetsz jobb. Én így tettem, és ebből a hozzáállásból születhetnek barátságok.”

Gerhard Bergert többek között azért is jó hallgatni, mert a bennfentes és a kívülálló egyesített bölcsességével képes értékelni helyzeteket és embereket, és például akkor sem fél kimondani, hogy Bernie Ecclestone milyen sokat jelent a Forma–1-nek, amikor sokan épp arról beszélnek, hogy ő az értelmes fejlődés kerékkötője. „Hiszen legalább nyolcvan éve ezzel foglalkozik, azt hiszem, hatévesen kezdte – poénkodott, majd tett egy kísérletet arra, hogy összegezze az Ecclestone-i életművet. – Azt gondolom, hogy Bernie hihetetlen munkát végzett, neki köszönhetjük, hogy a Forma–1 ma az, ami. Sajnos a döntéshozatal folyamata megváltozott az elmúlt években, túl sokan szólnak bele, és ez soha nem jó. A régi rendszer sokkal hatékonyabb volt, ott volt Bernie és Max (Mosley, az FIA volt elnöke), és bár hallgattak néhány emberre, a végső döntéseket ők hozták meg. Ez ma már nem lehetséges, mert a gyártóktól kezdve más csoportokig sokaknak van beleszólása, ez egy normális cégnél sem működik, ha túl sok a szakács, nem lesz jó a leves. Ez Bernie legnagyobb gondja, és ez lesz lesz a gondja az utódjának is. De egy valami biztos, Bernie mindenki másnál jobban ismeri ezt az üzletet, nagyon okos üzletember, és ő építette fel az F1-et. Én azt mondom, szívesen vennénk, ha még húsz évig velünk lenne” – emelte meg a kalapját Ecclestone személye és munkássága előtt.



És szintén tisztelgett a volt csapata, a Hondával most épp küszködő McLaren előtt, hangsúlyozva, hogy bár a japán gyártó alábecsülte a kihívás nagyságát, most már a megfelelő csapattal építi a jövőt, és a versenyszellemükből, valamint a költségvetésükből kiindulva ebből valami jó is kijöhet. A (talán) fényes jövő ellenére azonban időről időre felvetődik, hogy a McLaren két, 30 feletti világbajnokának esetleg már vissza kellene/illene vonulnia.

Bergernek, aki 37 évesen szállt ki a Forma–ből erről is van véleménye. „Minden azon múlik, hogy hogy érzed magad. Én mielőtt visszavonultam, azt éreztem, hogy nem bírom tovább, mindenütt fáj, gyenge vagyok, és a testem már nem akarja. Amikor fiatal vagy, nem számít például az sem, hogy esik, mert csak az autóban akarsz lenni, meg akarod mutatni a tehetségedet. Idősebb korban viszont már azt mondod: a francba, esik, így nem biztonságos. Vagyis megkapod a jeleket. Buttonéknak semmi szükségük arra, hogy megmondják nekik, mikor álljanak le, mert ezt nagyon jól tudják. Amíg jól érzik magukat, és ezek a versenyzők szuperfittek, addig csinálják, simán lehet bennük még akár négy év is. Ahogy idősebb leszel, veszítesz ugyan például a reflexekből, de több lesz a tapasztalatod, és ez egyensúlyba hozza az egészet. Én szívesen látnám még őket a pályán” – üzent a volt csapatának.



Gerhard Berger sem úszta meg a karrierjét hatalmas ütközések nélkül, 1989-ben Imolában, a hírhedt Tamburello-kanyarban például csak nagy szerencsével tudott kimenekülni a lángoló Ferrarijából. A mostani biztonsági fejlesztéseket, mint amilyen például a fejsérülések kiküszöbölésére kitalált ferraris bukókeret vagy a Red Bull szélvédős kabinja, vegyes érzelmekkel figyeli.

„Ha az ösztönömre hallgatok, vagy az engem hajtó versenyszellemre, akkor azt mondom, hogy nem tetszik. Ugyanakkor halottam, hogy egy interjúban John Surtees azt mondta, egy ilyen szerkezettel nem veszítette volna el a fiát. (Henry Surtees 2009-ben 18 évesen halt meg egy Forma–2-es versenyen, a halálát fejsérülés okozta.) És akkor azt gondoltam, hogy ebből a szemszögből viszont a biztonságot kell mindenek fölé helyezni” – mondta Berger, hozzátéve, hogy egy hasonló fejvédő szerkezet valószínűleg Ayrton Senna életét is megvédte volna.

Egészen mást gondol viszont Michael Schumacher balesetéről. „Az a baleset a sors műve volt, egyszerűen meg volt írva. Mi mással lehet magyarázni, hogy hétszeres világbajnok, rengeteg veszélyes helyzetet átvészelt, és aztán egy síelésnél elesik, és beüti a fejét pont egy kőbe? Ez egyszerűen balszerencse, és ez ellen nincs mit tenni” – mutat rá az élet egyik nagy igazságtalanságára. Arra viszont nagyon is racionális magyarázata van, hogy 1996-ban miért nem akart az akkor a Ferrarihoz igazoló, már kétszeres világbajnok Schumacher csapattársa lenni: „Nem akartam elkövetni ugyanazt a hibát, mint Sennával!” Az biztos, hogy a világra és a változásokra reflektáló önismeret jól jön a Forma–1-ben is.


A Nagy Futamon pedig ilyen volt a hangulat:


A nagy futam, Ferenciek tere, autóverseny, Gerhard Berger


A nagy futam, Ferenciek tere, autóverseny


A nagy futam, Ferenciek tere, autóverseny


A nagy futam, Ferenciek tere, autóverseny


A nagy futam, Ferenciek tere, autóverseny


A nagy futam, Ferenciek tere, autóverseny