Nem a szólásszabadság része, ha meg akarod ölni Obamát

Fotó: Getty Images / Spencer Platt

-

Egy amerikai katona kiakadt Barack Obama 2012-es újraválasztásán és nagyapja csuhájában vadászta volna le az Egyesült Államok elnökét. De egy katonának vigyázni kell a szavaira.


3-2 arányban elutasította az amerikai Legfelsőbb Katonai Bíróság Eric L. Rapert katona védőinek érvelését, hogy ügyfelüket az alkotmány első kiegészítése védi. Ez a módosítás rendelkezik a szólásszabadságról, Eric L. Rapert pedig úgy véli, neki jogában állt kiakadni, amikor hawaii állomáshelyéről hazatérve megtudta, hogy újraválasztották Barack Obamát.

Szomszédai hallották a férfi elégedetlenkedését – akinek az fájt, hogy nem a republikánus (és a fegyverviselést támogató) Mitt Romney nyert – Rapert azonban nem zavartatta magát és azt mondta:


Nem tudom elhinni, hogy ez a néger nyeri a választást. Nem csinált semmit az elmúlt négy évben és nem hiszem, hogy tenne bármit a következő ciklusban. Azt hiszem, hazamegyek, előveszem a Ku Klux Klán-palástomat, amit még a nagyapám hagyott rám és kiadom az utolsó parancsot: megölni az elnököt.

A hallgatóság egy része komolyan megdöbbent ezeken a szavakon, így ügy keletkezett belőle. Bár Rapert a kezdetektől arról győzködte az elnököt védő titkosszolgálat embereit, hogy csak egy ártatlan tréfa volt, most úgy döntött a fegyveres erők legfelsőbb katonai tanácsa, hogy nem helyénvaló, ha a hadsereg egy tagja gyakorlatilag halállal fenyegeti az amerikai elnököt, aki a hadsereg főparancsnoka.

Kevin A. Ohlson bíró megjegyezte, hogy a szólásszabadság a fegyveres erőknél szolgálók esetében nem korlátlan.