Nem a pártállás alapján gondolkodunk a multikról

Fotó: AFP / BEHROUZ MEHRI

-

Igencsak túlbecsülik a magyarok azt, hány embert foglalkoztatnak az országban a multicégek – derül ki a Tárki kutatásából.


Nem a pártállás, inkább a lakóhely határozza meg azt, valaki hogyan látja a Magyarországon működő multicégeket – az eredmény meglepőnek tűnhet annak fényében, hogy több párt zászlajára tűzte a multiellenességet. A Tárkinak a VS.hu számára készített kutatása mégis azt az eredményt hozta: azok, akik a Jobbikra, vagy azok, akik az LMP-re szavaznának, éppen ugyanannyira túlértékelik a multik szerepét a magyar gazdaságban.

A közvélemény-kutató arra kereste a választ, vajon a magyarok szerint a dolgozók hány százalékát alkalmazzák külföldi tulajdonban levő cégek, illetve a gazdasági teljesítmény mekkora hányadát adják ezek a cégek. Az előbbi kérdésre jócskán túlértékelték a multik szerepét: miközben a valós adat valamivel 25 százalék fölött mozog (a KSH 2012-es adatai 26,1 százalékot mutatnak), a válaszadók ennek csaknem a dupláját tippelték: az átlagos szint 45 százalék, míg a leggyakoribb válasz 50 százalék volt.



Azt a Tárki is megjegyzi, hogy a kérdésre igen sokan – a megkérdezettek 27 százaléka – nem tudott vagy nem akart válaszolni. Még nagyobb, 31 százalékos volt a nem válaszolók aránya a másik feltett kérdés esetében, vagyis azzal kapcsolatban, a magyar gazdasági teljesítmény mekkora része köthető a multikhoz. A vélelmezett érték viszont itt nincs annyira távol a valóstól: amíg a válaszadók átlagosan 47 százalékra tették az arányszámot, amely többféle mutató (termelési érték, árbevétel, beruházás stb.) szerint is meghaladja az 50 százalékot.

Szisztematikus eltérések leginkább a településtípus és a kérdezett lakóhelyének régiója szerint láthatók a válaszokban – állapítja meg a Tárki. A Budapesten élők mindkét kérdésre átlag alatti válaszokat adtak, míg a kistelepüléseken (községekben) élők inkább átlag felettieket. Regionális megoszlásban pedig Közép-Magyarország, illetve Dél-Dunántúl rendelkezett 40 százalékhoz közeli értékekkel, míg a Dél-Alföldön ez az 50 százalékot is meghaladta.

Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a multik megoszlása máig egyenetlen az országon belül. Mindenféle igyekezet ellenére a tőkebefektetések elhelyezkedése sem tudott nagyon módosulni: a legnagyobb koncentrációt Pest megyében, illetve Észak-Dunántúlon látjuk, míg Észak-Alföldön vagy Észak-Magyarországon jóval kevesebb külföldi tulajdonú vállalkozás telepedett meg.



Régi sérelmek

A magyar gazdaságban már a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdődően megjelentek a nyugati kötődésű cégek, így a rendszerváltás után a régió éllovasává vált a működőtőke bevonzásában is. Erre szüksége is volt a tőkeszegény magyar gazdaságnak, így az állami cégek privatizációja jelentős mértékben külföldiek vettek részben.

A nagy mértékű privatizáció – kétezer állami nagyvállalatból nem sokkal több mint száz maradt állami tulajdonban – nem járt konfliktusok nélkül. Ehhez az is hozzájárult, hogy a cégek jó részéről kiderült: sokkal rosszabb állapotban vannak, mint amire korábban számítottak.

Az ezredfordulóra meghaladta a 40 százalékot a külföldi tulajdon aránya a magyar gazdaságban, részben a privatizációnak, részben a zöldmezős beruházásoknak köszönhetően. A kétezres évek elején pedig már az itt megtelepült cégek fejlesztése került előtérbe. Az az általános vélekedés, hogy a multik kiviszik az országból az itt megszerzett hasznot, 2006-tól vált valóra nagyobb mértékben. A kétezres évek elején még 300 milliárd körüli „kivitelhez” képest 2006-ra a kivitt osztalék 1428,2 milliárd forintra nőtt. A legtöbb pénzt – 2000 milliárd forint körül – a válság éveiben (2009-2011) vittek külföldre a multik, a legfrissebb, 2013-as adatok azonban már azt mutatják, hogy az 1500 milliárd körüli szintre csökkent a külföldi osztalékfizetés.



A kétezres évek egy másik fontos változást is hoztak: részben a globális dot-com válság következményeként több technológiai cég zárta be itt kapuit, vagy kezdett leépítésekbe. Jelentős átalakulás kezdődött, amelynek következményeként mára nagyobb szerepet kaptak a szolgáltatások (számos multi könyvelési, ügyfélszolgálati és egyéb back-office részlegeit helyezte ide), illetve a járműipar. Felzárkóztak és komoly versenytárssá léptek elő ugyanakkor a régió országai.

Egy dolog azonban nem változott: a fő befektető Németország, amelyet Hollandia és Ausztria követ.

A multik magyar gazdaságban betöltött szerepével foglalkozik A magyarok negyedét külföldiek foglalkoztatják című multimédiás anyagunk.