Nem a magyar ügyekben illetékes szakpolitikus lett Románia kormányfője

Fotó: MTI / Baranyi Ildikó

-

Mircea Dusát akarta utódjának Victor Ponta, mégse ő, hanem Sorin Cimpeanu lett az ideiglenes miniszterelnök, aki egyből próbálta megnyugtatni az üzleti szférát.


Sorin Cimpeanu oktatásügyi minisztert nevezte ki csütörtökön Románia ideiglenes miniszterelnökévé Klaus Iohannis államfő, aki hozzátette, csütörtökön és pénteken elkezdi az egyeztetéseket a parlamenti pártokkal, és újdonságként jelentette be, hogy a civil társadalom épviselőivel és az elmúlt napok utcai megmozdulásainak a hangadóival is tanácskozni kíván, mielőtt meghozná döntését az új miniszterelnök-jelölt személyéről.


Az 1968-ban született Sorin Cimpeanu 2014 decemberétől tagja a Ponta-kormánynak. Nem tagja a kormánykoalíció egyik pártjának sem. Tudományos területről került a kormányzatba. 2012-től a bukaresti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem rektori tisztségét töltötte be, 2013-tól pedig a Romániai Rektorok Országos Tanácsának az elnöke volt. A kormány honlapján található életrajza szerint angolul, franciául és németül is beszél.

Romániában Victor Ponta szerdai lemondásával üresedett meg a miniszterelnöki szék. Victor Ponta a döntése bejelentésekor közölte, hogy kormánya ügyvivőként ellátja a teendőket mindaddig, amíg új kormány alakul. Ponta ideiglenes kormányfőnek Mircea Dusa védelmi minisztert javasolta. Az átmeneti időszak legfeljebb 45 napig tarthat.

A román alkotmány szerint Klaus Iohannis államfő a parlamenti pártokkal folytatandó konzultáció után nevezi meg az új miniszterelnök-jelöltet, akinek tíz napon belül kell kormányt alakítania. Ha hatvan nap alatt két kormányalakítási kísérlet is sikertelenül végződik, az államfő feloszlathatja a parlamentet, és előre hozott választásokat írhat ki.


Sorin Cimpeanu


Mircea Dusa

Victor Ponta eredetileg azt szerette volna, hogy Mircea Dusa védelmi miniszter legyen az utódja, akit korábban többször pártja erdélyi magyar ügyekben illetékes szakpolitikusának nevezett. Ennek némileg ellentmond, hogy Dusának köszönhető, hogy kötelezővé vált Romániában, hogy minden román városnak legyen 1918. december 1. útja. Ekkor volt a gyulafehérvári nagygyűlés napja, amikor az erdélyi, bánsági és magyarországi románok kinyilvánították az általuk lakott területek és Románia egyesülését (erről itt olvashat).

Dusának nem ez volt az egyetlen kétes ügye. Mint a nol.hu emlékeztetett, köze lehetett a székelyföldi erdőirtásokhoz, és miniszteri kinevezésekor megszépítette az önéletrajzát: hamis adatokat közölt a tanulmányaival kapcsolatban, és elhallgatta, hogy tagja volt a Román Kommunista Pártnak.


Sorin Cimpeanu igyekezett megnyugtatni az üzleti szférát

Sorin Cimpeanu azt ígérte, hogy az általa vezetett – ügyvivői hatáskörrel tisztségben maradt – kormány különös figyelmet fordít a gazdasági egyensúly megőrzésére, és tartózkodni fog minden olyan lépéstől, amely alááshatja az országba vetett bizalmat.

Az ideiglenes miniszterelnök rámutatott, hogy a kormány az átmeneti időszakban nem hozhat sürgősségi rendeletet, és nem terjeszthet törvénytervezeteket a parlament elé, de ettől függetlenül folytatni fogják a jövő évi költségvetési törvény „technikai” előkészítését, hiszen ettől függ az állami beruházások finanszírozása, a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak folyósítása.

A román törvények szerint a költségvetéstervezetet a kormánynak október 15-ig kellett volna a parlament elé terjesztenie. Az alkotmány szerint legfeljebb 45 napig lehet ügyvivő kormánya az országnak.