Nem a kerítés, a konténer lett a magyar csodafegyver

Fotó: MTI / SÛki Tam·s

-

Kedden élesben láthattuk azt az új menekültügyi rendszert, amiről már sokat beszéltek a kormányoldalon. Elvileg már Magyarország területén vannak, a gyakorlatban viszont mégis ki vannak zárva a menekültek, akik egy konténerekből álló központban adhatják be kérelmeiket. Ezek elfogadására gyakorlatilag semmi esélyük sincs, vagyis mehetnek vissza, Szerbia felé, már ameddig a szerb hatóságok ezt engedik.


Sokáig nem tudtuk elképzelni, hogyan gondolja a kormány, hogy a menekültek beadhassák a kérelmüket, de ugyanakkor ne is engedjék be őket az ország területére, és még csak őrizetbe se kelljen őket venni. A sokat emlegetett tranzitzónát a jogszabályok alapján egyfajta zárt menekülttábornak képzeltük, ami csak Szerbia felé lenne nyitott, de tévedtünk. Ehelyett a sajátos megoldás: a konténeres ügyintézés.

A röszkei és tompai határátkelőnél is konténerek hosszú – 60-80 méteres – sorát állították fel úgy, hogy lényegében beépítették azokat a kerítésbe. Ezt hívják áteresztőpontnak, ami kissé megszépíti a valóságot, hiszen épp az a célja, hogy ne engedjék át a menedékkérőket, hanem visszatartsák őket. Jogilag a menedékkérők már magyar területen vannak – hiszen a kerítés, így a konténerek sem pontosan a határvonalon állnak, hanem egy-két méterrel beljebb –, de a gyakorlatban mégsem jutnak be az országba.

A konténerekben hivatali helyiségek működnek, amelyekben a rendőrség, majd a bevándorlási hivatal regisztrálja a menedékkérőket. Így tehát forma szerint nem sérül az a joguk, hogy menedéket kérjenek. A gyakorlatban azonban nincs kétség afelől, hogy szinte minden kérelmet el fognak utasítani, hiszen Szerbiából érkeztek, amit a magyar kormány úgynevezett biztonságos harmadik országnak nyilvánított, és lényegében azt mondja az embereknek: miért nem kértek menedékjogot ott? Vagy ahogy Orbán Viktor magyarázta, a Szerbiáig már eljutó menekült többé nem menekült – hiszen már biztonságban van –, hanem Magyarországra érkezvén automatikusan gazdasági bevándorlóvá válik.


A kerítésbe beépített konténerek


Elutasítás futószalagon

A hivatali nagyüzem már el is indult, délután négyig már 18 kérelmet utasítottak el, a kérelmezők mehetnek vissza Szerbiába, vagy fellebbezhetnek. Ez nem lesz egyszerű, hiszen egy mezőn állnak, két ország határán, kezükben csak magyar nyelvű papírokkal, a fellebbezést pedig személyesen kell benyújtani. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Helsinki Bizottság munkatársai már a helyszínen vannak, próbálnak jogi segítséget nyújtani, a következő napokban kiderül, hogy van-e valódi esély a felülvizsgálatra. Az biztos, hogy a felülvizsgálatot kérők sem jutnak be az országba, őket ugyanis zárt láncú videohálózaton keresztül hallgatják meg a bírák.


Magyar nyelvű jegyzőkönyv, ami egy szomáliai menedékkérő meghallgatásáról készült


Vissza Szerbiába?

A szerb kormány szerint csak a megfelelő törvényes előírások és a toloncegyezmény betartása mellett lehet valakit visszaküldeni Szerbiába. Erre van is jogi lehetőség, csak éppen sokkal bonyolultabb, mint amit azt a magyar fél szeretné: az EU és Szerbia közt 2007 végén létrejött úgynevezett visszafogadási megállapodás. Ez alapján Szerbia – adott esetben persze akár Magyarország is – köteles visszafogadni a saját polgárait, illetve azokat a „harmadik országbeli állampolgárokat”, akiket a szomszédos országból kiutasítanak. A menekültkrízis szempontjából fontos, hogy Szerbiának akkor is vissza kell fogadnia az illegális határátlépőket, ha azoknak nincs szerb vízumuk (a menekülteknek nincs), de az ország „területén tartózkodtak vagy átutaztak”.

A magyar fél viszont nem ezt a megoldást választotta, mert meglehetősen lassú lenne: az eljárásrend szerint a két fél hatóságai úgynevezett visszafogadási kérelmeket küldözget egymásnak, tíznapos válaszadási határidővel. Létezik persze gyorsított eljárás is: abban az esetben, ha például tetten érnek valakit tiltott határátlépés közben, két munkanapra rövidül a határidő. Csakhogy ez azt is feltételezi, hogy legalább két napig őrizetben kellene tartani a határsértőt, ami ilyen sok ember esetében megoldhatatlannak tűnik, nem beszélve arról, hogy a szerbeknek sem lenne kapacitásuk rá, hogy ezresével vegyék vissza a menedékkérőket. Ráadásul ők sem tudnak velük mit kezdeni.

A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a szerb rendőrök a korábban is követett, laza módon állnak a kérdéshez, és talán még meg is mutatják a menekülteknek, merre van a horvát határ. Ha így történik, a magyar kormány elmondhatja, hogy elérte a célját, hiszen eltérítette a menekülthullámot másfelé. A problémát azonban nem oldja meg, amit valószínűleg a kormány tagjai is tudnak, legalábbis erre utal, hogy már tervbe vették a kerítés meghosszabbítását a román határ mentén.