Nekem 2015-ben így vetkőzzön egy fiú

Forrás: InterCom

-

A Magic Mike XXL több, mint pusztán egy kétórás férfisztriptízshow. Irtó szórakoztató és szexi korlenyomat, ami minden tekintetben merészebb elődjénél.


A Magic Mike XXL-ben egy transzvesztitabárban látjuk először a színpadon riszálni az első filmből visszatérő sztriptízes srácokat, egy olyan estén, amikor bárki felmehet a színpadra, hogy „kiszabadítsa a benne rejtőző transzvesztitát”, ők pedig buliból lecsapnak a lehetőségre. 2015 az év, amikor a transzneműség betört a mainstreambe (itt és itt írtunk erről); az az érzésünk, a 2012-es Magic Mike óta nagyot változott a világ: akkor a fiúk még nagyon szigorúan csakis a hetero csajoknak mutogatták hetero kockahasukat. Most pedig nem lánybúcsún bevaduló csajszik visítanak önfeledten, hanem egy vén travi dörgölőzik hátulról Channing Tatum seggéhez. A Magic Mike XXL valamit nagyon elkapott a Zeitgeistból, és a továbbiakban egyre világosabbá válik, hogy ha húsz év múlva valaki megnézi ezt a filmet, elég pontos képet fog kapni arról, milyen témák pörögtek 2015-ben a nemi identitásról és szerepekről a közbeszédben.


Channing Tatum a Magic Mike XXL-ben


A Magic Mike-nak ott lett vége, hogy Tatum figurája, Mike otthagyja a sztriptízes csapatot, és összejön egy normális lánnyal. A folytatás cselekménye pont úgy indul, ahogy bárki megírná, akinek rögtönöznie kéne egy sztorit: a lány kidobta Mike-ot, ezért a srác átmenetileg otthagyja már egész jól menő bútorkészítő vállalkozását, és újra csatlakozik a táncosokhoz egy utolsó búcsúturné erejéig. De Gregory Jacobs rendező (aki eddig az előző filmet jegyző Steven Soderbergh rendezőasszisztense volt) és Reid Carolin forgatókönyvíró nem hagy minket sokáig abban a hitben, hogy ez egy klisés, a folytatások megszokott formuláját követő film lesz, mert a srácok a turnébuszon reggeli helyett rögtön jól bemollyznak, ami egy halálosan vicces kitérőhöz vezet egy benzinkútnál, ahol Joe Manganiello meztelen felsőtestét és komikusi érzékét is megvillantja.


Jada Pinkett Smith és Channing Tatum


Aztán szép lassan kiderül, hogy a film csupa ilyen kitérőből áll, úgynevezett sztori nincs. Eleinte kicsit értetlenkedtem is, hogy miért kell végtelenül hosszan néznem, ahogy egy luxus sztriptízkastélyban tökéletes testű fekete fiúk olyan műsorokat nyomnak le, amelyek egy részétől zavarba jöttem: kövér fekete nőt vonszol, rángat, hurcol egy masszázsasztalon egy szál gatyában a kigyúrt táncosfiú, a nő bálnaszerűen csapódik ide-oda, miközben a kizárólag nőkből álló nézőközönség konkrétan dolláresőbe borítja őket (vajon milyen címletet ildomos dobálni egy ilyen luxusklubban?). De aztán átadtam magam a dolognak. Az első film nagy érdeme volt, hogy végre megmutatta, milyen, amikor férfiakból csinálnak szexuális tárgyat, most szintet lépünk azzal, hogy egy dagadt fekete nő fetreng kéjesen, ahogy egy szexi férfi kényezteti. Kicsit kényelmetlen nézni. Ha dagadt fehér férfi feküdne az asztalon félmeztelen nők gyűrűjében, biztosan nem érezném kínosan magam, legfeljebb picit komikusnak találnám, ennek a jelenetnek a visszafogottabb változata minden második hollywoodi filmben szerepel medence partján tespedő, pocakos milliomossal.


Elizabeth Banks és Channing Tatum


A film minden tekintetben merészebb elődjénél: a sztriptízkoreográfiák sokkal akrobatikusabbak és szexuálisan explicitebbek, Mike konkrétan minden elképzelhető pózban dugást imitál közönsége kiválasztott tagjaival, a drogozás előtérbe helyezése is új, és az olyan párbeszédek is, mint amikor a fiúk megtárgyalják, hogy Manganiello figurájának akkora a farka, hogy sajnos megijednek tőle a nők, ezért nem tud dugni szegény. De a legbátrabb dolog a hagyományos narratíva már említett elvetése. Talán túlzás lenne posztmodern remekműnek nevezni a filmet, de nem óriási túlzás.

Egy következő hosszabb epizódban 50-es, elvált/rossz házasságban élő anyukákba botlanak a fiúk. A kb. húsz éve a Négy esküvő és egy temetésben aranyoskodó Andie MacDowell szerepeltetése itt jópofa metautalás, és abban az évben, amikor Meryl Streep forgatókönyvíró labort hozott létre negyven feletti forgatókönyvíró nőknek azért, hogy negyven feletti nőknek írjanak filmszerepeket, erről a jelenetről (is) ordít, hogy a filmesek pontosan tudják, itt és most mik a forró témák. Lehetne erőltetett is, de nem az, mert nagyon jól írták meg, és a színészek is megőrizték azt a természetességüket, ami az első részt annyira kedvessé tette. Kivéve Matt Bomert, aki egy fabábu jelenlétével rendelkezik; annyira rossz színész, hogy már-már olyan, mintha direkt bénázna. De ez ebben a teljesen szabálytalan filmben egyáltalán nem zavaró.


Matt Bomer, Channing Tatum, Joe Manganiello és Adam Rodriguez


A legtöbb „jelenben” játszódó film a bemutatást megelőző évben játszódik, szinte szimbolikus, hogy a Magic Mike XXL annyira jelenidejű, hogy a 2015. július 4-i hétvégén ér véget. Egyetlen dolog volt, amit menet közben kicsit idejétmúltnak éreztem: többször szóba kerül a filmben, hogy a férfiak nem kérdezik meg a nőktől az ágyban, hogy mire vágynak. Tényleg ennyire rossz lenne a helyzet az USA-ban? Aztán jött a finálé, amit nem akarok elspoilerezni, de amikor egy sztriptízszám alatt elindult a NIN Closer című száma, amely azzal a sorral kezdődik, hogy „engeded, hogy megerőszakoljalak, engeded, hogy megszentségtelenítselek”, akkor észbe kaptam. A családon belüli erőszak nagyon is a jelen. És még ezt is sikerült úgy beemelni, hogy elférjen két pasitanga közt. Ráadásul, akinek ez sok, hiheti, hogy csak egy jóízű szadomazo-sztriptízt néz.

Nem mellesleg a film gyönyörűen néz ki, az ötletes, mégsem hivalkodó kameraállások és a matt lilákban és narancsokban úszó képek jellegzetesen Soderberghesek, ami nem véletlen, hiszen a rendező kölcsönadta Jacobsnak állandó operatőrét, saját magát. Szinte trollkodásnak tűnik, hogy Soderbergh hajthatatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy nem rendez nagyjátékfilmet, de azért operatőrként végignyomta a Magic Mike XXL forgatását. Szerencsére a film pont olyan, mintha ő rendezte volna.