Négy teli szekrény irat bizonyítja a százmilliós csalást

-

Félmilliárd forintot csaltak Széchenyi Kártyával azok a bűnözők, akik ellen vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást a NAV. A szakemberekből álló szervezet hamis papírokkal vett fel hiteleket, és bonyolult műveletekkel igyekezett eltüntetni a pénz nyomát.


Üzletszerűen, különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás és bűnszervezetben elkövetett csalás miatt javasol vádemelést a Hajdú-Bihar megyei Főügyészségnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) annak a bűnözői csoportnak az ügyében, amely mintegy félmilliárd forintot csalt a kis- és középvállalkozásoknak állami garanciával és kamattámogatással nyújtható Széchenyi Kártya programmal.

A NAV keddi közleménye szerint a nyomozás 43 gyanúsított ellen zárták le. A könyvvizsgálói és adószakértői ismeretekkel bíró szakemberek által irányított bűnszervezet feje, egy 48 éves debreceni nő jelenleg is előzetes letartóztatásban van. Ellene több büntetőeljárást indítottak. A három irányító közül az egyik szökésben van, ellene nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A csalók hamis iratok, banki igazolások felhasználásával, egy céghálózaton keresztül, stróman ügyvezetők segítségével nagy összegű vállalati hiteleket vett fel több pénzintézettől. A cégeket prosperáló társaságoknak tüntették fel hamis számlák, manipulált banki igazolások, fiktív mérleg adatok, eredmény kimutatások, főkönyvi adatok segítségével, majd – a kölcsön folyósítását követően – elérhetetlenné tették azokat a hitelező banknak.

A banki ügyintézésre büntetlen előéletű embereket alkalmaztak, akik a hitelösszeg jóváírása napján a pénzt kisebb tételekben, készpénzben felvették vagy továbbutalták. A kiutalt hitelösszegeket újabb vállalkozások tőkéjének növelésére fordították, ezáltal hitelképessé téve őket újabb kölcsönök felvételére.

Annak érdekében, hogy az illegális jövedelmeket elválasszák a forrástól, a bevételeket úgy rejtették el, hogy a jövedelem végállomása, valamint a bűncselekményből származó pénz közötti kapcsolatot ne lehessen felderíteni. A pénz útjának álcázására keresztező és fedő műveleteket, téves, hibás utalásokat, illetve többszöri, több cég közötti követhetetlen, látszólag rendszertelen, azonban az elkövetők által előre megtervezett átutalásokat hajtottak végre.

A bűncselekményből származó vagyont beillesztették egy legálisan alapított vállalkozásba, ott bevételként tüntették fel, és mind a bevételi, mind a kiadási könyvelési adatokat meghamisították. A szövevényes ügy bizonyítására a nyomozók négy szekrényt megtöltő könyvelési anyagot foglaltak le, és 40 terabájtnyi adatot dolgoztak fel – írták a közleményben.