Ne rettegjen a gyilkos szelfitől!

Fotó: iStockphoto / abadonian

-


Tavaly az egész világra lecsapott a szelfi, és csonka családokat, könnyező anyákat, örökké törött szívű, egyedül maradt szerelmeseket hagyott maga után. Az okostelefonnal készített önarcképek tavaly másfélszer annyi embert öltek meg – írja a Mashable –, mint a cápák. Ha a számokat nézzük, máris kevésbé tűnik veszélyesnek a helyzet: cápatámadásba nyolcan haltak bele tavaly, szelfibaleset pedig tizenkét embert ért.


Cápás szelfi, maga az istenkísértés?


Ezek a számok nagyjából lényegtelenek. Izgalmasan lehet írni egy új cápatámadásról – ha mázlija van az újságírónak, van a hírhez kettéharapott szörfdeszkás kép is – vagy egy különösen morbid szelfis balesetről, de veszélyforrás ettől még egyik sem lesz. Szegény cápáknak őrületesen rossz a hírük ahhoz képest, hogy hány halálért felelősek. A legkevesebb, amit tehetnének, hogy kártérítési pert indítanak Steven Spielberg, a Cápa-filmek rendezője ellen.



A biztonság és a veszélyérzet pszichológiája persze nem feltétlenül azt diktálja, hogy a valóban veszélyes dolgoktól féljünk. Erről az alapvetően informatikai biztonsággal foglalkozó Bruce Schneier remek esszét írt 2008-ban. Az emberi gondolkodás nagyon érdekes paraméterekkel működik: hajlamosak vagyunk a ritkán előforduló veszélyeket – lezuhan a repülőgép – felülértékelni, míg a gyakoribb veszélyforrásokat – balesetet szenvedünk az autópályán – lekicsinyelni. Emellett a személyes fenyegetéseket nagyobbnak éljük meg, az általunk irányított szituációkat viszont biztonságosabbnak gondoljuk. Mindennek a tetejébe azokat a veszélyeket, amelyekről sok szó van, komolyabbaknak értékeljük. Ezek a tényezők segítenek igazán rossz színben festeni szegény, szinte ártalmatlan cápákat. Vagy mondjuk a légi közlekedést.


Komoly veszély!


Ha csak az állatokat nézzük, akkor a krokodiltól félni jobb ötlet. Évi ezer ember hal meg krokodiltámadás következtében. Őket követi a víziló, amely bár viszonylag kis területen él, évi ötszáz ember halálát okozza. Az elefántok és az oroszlánok – ezek sem túl valószínű gyilkosok például Európában – száz-száz életet követelnek.


A fentiek mindegyike eltörpül azonban a közvetetten halált okozó, kórt terjesztő rovarok mögött. Aki igazán jót akar az emberiségnek – és nem véletlen, hogy ezzel a statisztikával Bill Gates állt elő –, az az évi 725 ezer ember halálát okozó moszkitók által terjesztett betegségek ellen próbál tenni valamit. Magas halálozási aránnyal jár még a kígyómarás (50 ezer), a veszettség (kutya, 25 ezer), az álomkór (cecelény, 10 ezer) is.