„Ne puloskodj, kulapintyó!” – 30 évre ítélték, börtönszlengszótárt írt

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

Megtaláltuk a magyar büntetés-végrehajtás egyik legrégebbi aktív nyilvántartási számával rendelkező fogvatartottat, aki 1982 óta tanulmányozza a börtönszlenget. Gégény János és Kis Tamás debreceni nyelvész könyvéből, a Sittesdumából azt is megtudhatja, amit sosem akarna használni.


Viszonylag behatárolt lehetőségei vannak annak az embernek, akinek börtönben kell eltöltenie a munka utáni szabadidejét is. Sétálhat az udvaron, gyúrhat, olvashat vagy tévézhet. Gégény János egy idő után mind megunta ezeket, ő szótárt akart csinálni.

Persze Gégény Jánosnak, aki jelenleg a sátoraljaújhelyi börtönben ül, volt ideje ráunni a felsoroltakra. Ő ugyanis a magyar büntetés-végrehajtás egyik, ha nem a legrégebbi aktív nyilvántartási számával rendelkező fogvatartottja. 1982-ben került be először.



Az első ügyem abból indult, hogy egy barátom húzott egy vonalat egy térképre. Tiltott határátlépés kísérletének vétségéért nyolc hónapot kaptam, amit három nap híján le is ültem Debrecenben.

Kár is kérdezni, sikerült-e Gégény Jánost visszavezetni a társadalomba. „Reintegráltak, de vissza a börtönbe, onnantól én bűnözőnek készültem.”

Nem csak készült, tett is érte, saját szavai szerint gyereket és nőt nem bántott, egyébként minden szörnyűséget elkövetett, amit csak lehetett, embert is ölt.

Ami tény, a Kacsa becenévre hallgató Gégény 23 év 10 hónapos ítélettel a háta mögött bevonult Szegedre. A 18. születésnapját a börtönben ünnepelte, megkapta a jogerős összbüntetését és fiatalkorúként arra gondolt, milyen vagány dolog a börtönben leélni egy életet.


Öt év telt el, mire sok önképzés és tanulás után elkezdtem kicsit másképp látni a világot. Azon kezdtem gondolkozni, hogy miként érdemes kikerülni, mert úgy nem szerettem volna, ahogy bekerültem.

Kevéssé ismert hátránya a börtönéveknek, hogy sok érzelem csak szűrten éri el a fogvatartottat. Gégény János már a sokadik eltávozásán volt, amikor 1994-ben egyszerre minden rászakadt: meghalt az apja, barátnője pedig megszülte kisfiukat. „Halál, szerelem, apaság – sok volt ez nekem így együtt” – meséli Gégény a pillanatról, amikor úgy döntött pucolós mn és fn 1. Szökésben lévő, körözött személy lesz.

Vagyis nem ment vissza a fogságba, hat évig és három hónapig. Hamis papírokkal élt, mígnem valaki fel nem dobta. Az engedély nélküli távollétért keményen megbüntették, további 12 évet kapott, a kedvezményekből is kizárták. Mikor 2001-ben újra megfogták, egyértelmű lett, hogy 2018 előtt semmiképp sem szabadulhat.



Gégény János nehezen viselte, hogy újra a rácsok mögött ébred. Próbált elfoglaltságokat találni, hogy átvészelje a mindennapokat. Keményen elkezdett gyúrni, volt, hogy 250 kilóval nyomott fekve.

Az idén ötvenéves fogvatartott testalkata és viselkedése ma is tekintélyt parancsoló, nem hagy sok kétséget afelől, hogy ki a főnök a zárkában vagy a szinten. „Rossz hatással van az idegrendszeremre, ha a környezetemben a gyengébbeket sanyargatják.” Azt, hogy Gégény sportember, akit senki nem kóstol be ts ige 1. Beleköt (többnyire azzal a szándékkal, hogy felmérje a másik erejét, szándékait, bátorságát); a többi rab is megerősíti.

Hogy főhősünk az irodalom felé fordult, abban nagy szerepe volt annak, hogy a Gyűjtőben könyvtári munkára osztották be. Rákapott Faludy György verseire és a Villon-fordításokra, még versírásba is kezdett, de hiába jutott el mintegy ezer költeményig, valaki a falakon túlról keményen megkritilta az egyik művet, elvéve Gégény János kedvét a rímektől.



De az olvasástól nem távolodott el, így került a kezébe egy pár oldalas füzet, amelyben a börtönben használatos kifejezéseket próbálták megmagyarázni. „Nagyon felhúztam magam, amikor a befalcol tn ige 1. (Öngyilkossági szándékkal ált. a karján vagy a nyakán) vágásokat ejt, felvágja az ereit. (Az öngyilkossági kísérlet célja gyakran csak az, hogy elkövetője kórházba kerüljön, ezért ügyel rá, hogy nehogy halálos sérülést okozzon magának.) jelentéséhez azt írták, önakasztás. Aki ezt írta, sosem járt börtönben.”

Neki az évtizedek alatt több száz szó volt már a fejében, amit csak a börtönszlengben jártasak ismernek. 2008-ban jött el a pillanat, hogy elkezdte spirálfüzetekbe írni és rendszerezni a szakszavakat.

Gyorsan híre ment, hogy a Gyűjtőben van valaki, aki gyűjti a börtönkifejezéseket. Volt, aki szavakkal segített, más az értelmezéshez adott tanácsokat. Szervezett szlengtotót, előbb a zárkatársaknak, majd a többi elítéltnek. „Olyan 80-90 százalékra meg tudta csinálni a többség.” Közben a Budapesti Fegyház és Börtönben szóltak Gégénynek, hogy egy külsős börtönszlengkutató, Mátételki Holló Magdolna épp segítséget keres.

Közösen folytatták egy ideig a munkát, de időhiány miatt nem ment az együttműködés, így elváltak egymástól. „Találkoztam a Bakaduma című könyvvel, amit egy debreceni nyelvész, Kis Tamás írt. Egy ismerősöm segítségével megkerestem, hogy együtt folytassuk.”


Kis Tamás, a Debreceni Egyetem docense erről azt mondta, eszébe sem jutott börtönszlengszótárat készíteni, amíg Gégény, aki „a kemény fiúk felső kategóriájába tartozik”, meg nem kereste. Egy anyanyelvi szlengbeszélő ugyanis hihetetlenül megkönnyíti a szótárkészítő munkáját.

„Mielőtt igent mondtam volna, megnéztem Gégény János addigi gyűjteményét, hitelességét, és megkértem, hogy rendezze el a dolgát Mátételki Holló Magdolnával” – meséli a debreceni magyar nyelvtudományi tanszék tanára.

Engedélyezett kapcsolattartóként levélben társalogtak – sosem találkoztak személyesen –, a gyűjtött szavak száma sok ezerre nőtt, és miközben a nyelvész kis híján nyolcezer szócikkbe rendezte az adatokat, arra kérte rabruhás munkatársát, hogy határozza meg a nehezen érthető szavakat, illessze mondatba őket, hiszen olykor a gyűjtött kifejezés szófaja sem volt egyértelmű.

Kis Tamás szerint már annak a definiálása sem könnyű, mi számít börtönszlengnek. Úgy véli, nagyjából azok a kifejezések, amelyeket az elítéltek használnak egymás között. „Több szót is ki kellett szelektálni, például azok a nyelvjárási szavak nem kerülhettek be, amelyek csak azért voltak a listában, mert a gyűjtő a börtönben találkozott velük először.”

A nyelvész több kiadót is megkeresett a formálódó szótár publikálásának ötletével, mindenhol örömmel fogadták, csak annyit kértek, hozzon pénzt is, és akkor ki tudják adni a szótárt. Végül a Debreceni Egyetemi Kiadó jelentette meg a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A szótár már megjelent, de a pályázati feltételek miatt a forgalmazása csak 2016 nyarától indulhat. Viszont egyes könyvtárakban már hozzáférhető, és részleteit a kötet honlapján el lehet olvasni.


Sátoraljaújhely, Gégény János, fogvatartott, Börtön, Interjú, Szlengszótár, Rab,


Gégény János azt mondja, a felügyelők és a nevelők is jól ismerik a börtönszlenget, pedig a szleng értelme az lenne, hogy csak a rabok használják, így jelezve, kik tartoznak össze. Példát is mond, mire kell a rejtett beszéd: amikor valaki úgy dönt, hogy lecsempész egy zacskó kávét barátjának a sétaudvarra, azt a kabátja alá rejti. Ha kidudorodik, akkor a rabtársak úgy figyelmeztetik a látható veszélyre: „Vigyázz, öcsém, nagyon hangos vagy!"

Igaz, az összesen harminc és fél évre ítélt férfi szerint ma a mellébeszélésnek” már nincs akkor jelentősége, úgy érzi, sokat puhult a börtön a rendszerváltás előtti állapotokhoz képest „Most 8-an ülnek egy akkora zárkában, ahol régen 18-an voltak.”

Az önjelölt nyelvész tíz éven át járt iskolába, állítása szerint minden évben kitűnő volt, csak vizsgázni nem ment el. Úgy számolt, amíg a tanteremben ül, addig sem érzi magát börtönben. Három éve került át Sátoraljaújhelyre, ahol először a varrodában dolgozott, de itt is tanult új szavakat. Tudja már, hogy mit jelent felöcsizni a gépet. ts ige Varrógépet gyorsabbá tesz (Sátoraljaújhely). (Pl. az orsóra vastagon cérnát teker, így lerövidül az áttétel, ezáltal a tű gyorsabban mozog le-fel.)


Sátoraljaújhely, Gégény János, fogvatartott, Börtön, Interjú, Szlengszótár, Rab,


A kézirat leadása után napi 6-7 órával lett kevesebb az elfoglaltsága, így most nekiáll újra a verseivel foglalkozni, „azért csak nem mindegyik selejt, neki is állok gatyába rázni a meglévőket”. Másik terve, hogy ír egy könyvet arról, hogyan élte át három évtizeden át a benti „rémélményeket”. Így szabadulhat valaki 52 évesen mint kétkötetes szerző, hogy megálljon a fia és a 15 éves lánya előtt, akivel eddig csak beszélőn találkozott, és elmondhassa nekik, hogy miért lett a kedvenc szlengszava a muroplán fn ritk, gúny Bátor cigány fiú; cigányoroszlán.


Tesztelje, hány kifejezést ismer!