Navracsics: a magyar politikában nincs értelmes vita a kivándorlásról

Fotó: Jan Van de Vel

-

Az Európai Bizottság magyarországi tagja szerint, amíg nem tudjuk eldönteni, hogy katasztrófaként vagy vívmányként tekintsünk a szabad munkaerőpiacra, minden szó felesleges. A biztos kemény vitákra számít a bevándorlókat érintő kvótáról, a halálbüntetés esetleges magyarországi bevezetését érintő uniós reakciókon viszont egyáltalán nincs meglepve.


Noha csak hetek múlva ül össze az Európa Tanács, hogy a bevándorlók uniós kvótájáról tárgyaljon, az Európai Bizottságban már most kemény tárgyalásokra számítanak. Navracsics Tibor, Magyarország uniós biztosa egy magyar újságíróknak tartott brüsszeli beszélgetésen azt mondta, az ügy


biztos, hogy nagy vitát fog kiváltani.

A visegrádi négyek már jelezték, hogy ellenzik a kötelező kvótát, akárcsak a balti államok. Eleinte Franciaország sem támogatta az ötletet, később azonban visszakozott - emlékeztetett a biztos. Navracsics szerint nagy az aránytalanság az egyes tagállamok között: míg Görögország, Olaszország, Málta, Bulgária, Magyarország és Németország a menekülteknek leginkább kitett országok, addig Szlovákiának, Csehországnak vagy a balti államoknak nincs okuk panaszra.

"Éppen ezért a Bizottság azt indítványozta, hogy egyenlőbben vagy méltányosabban legyenek elosztva az illegális bevándorlók" - fogalmazott az Európai Bizottságnál tartott beszélgetésen a biztos.

A bevándorlókat három csoportra osztanák, külön kezelnék az illegális bevándorlókat, a legális migránsokat és a menekülteket. Navracsics szerint az utóbbi kettő nem annyira problematikus, míg az illegális bevándorlók "érzékenyebb terület". Ide azok tartoznak, akik ma is az Európai Unió területén vagy azon kívül lévő menekülttáborban élnek, és nemzetközi védelemre szorulnak.

A bevándorlókat egy képlet alapján osztanák szét a tagállamok között. Azt nézik, hogy mekkora az adott ország nemzeti összterméke, területe, milyen hagyományai vannak a multikulturalizmusnak, és mekkora a munkanélküliség. Navracsics Tibor a Magyar Nemzet újságírójának kérdésére válaszolva azt mondta, Magyarország a környező országokhoz képest alacsonyabb értéket kapott a multikulturalizmusra, mert ebben az kérdésben a gyarmati múlt és a birodalmi jelleg számított.

Mindent összevetve Magyarországnak két év alatt 1134 menekültet kellene befogadnia, utánuk fejenként 6 ezer eurót (1,8 millió forintot) kapna az ország a költségek fedezésére. A tervek szerint az illegális bevándorlók öt éven belül nem hagyhatnák el Magyarországot, ujjlenyomatot vennének tőlük és nyilvántartást vezetnének róluk.

Az Európai Bizottság azt is el szeretné érni, hogy a menedékkérelmeket már az Unión kívül, a válság sújtotta övezetekben el lehessen bírálni, így akadályoznák meg az illegális bevándorlást, és azt, hogy megteljenek a menekülttáborok.


Képzett bevándorlók kontra illegális bevándorlók

A magyar biztos arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak szüksége van képzett bevándorlókra. Arra a kérdésre, hogy a magyar oktatási rendszernek hogyan kellene reagálnia arra, hogy sok képzett fiatal hagyja el az országot, Navracsics Tibor azt válaszolta, "mi úgy döbbenünk erre rá, mint egy nemzeti katasztrófára, holott ennek van történelme".

Megemlítette, hogy Litvániában és Lettországban nemzedékek tűntek el, de Luxembourgban is a lakosság mindössze 52 százaléka luxembourgi, és szerinte pár éven belül ez az arány 50 százalék alá fog esni. Van viszont egy komoly portugál közösség, akiknek lassan nyelvi jogokat kellene adni Luxembourgban. "Az ország vezetői most kezdenek el aggódni, hogy mit szólnak majd a luxembourgiak, ha rájönnek, hogy kisebbségben vannak a saját országukban" - tette hozzá.

A biztos újra idézte a korábbi kijelentését, hogy


amíg szögesdrót volt, meg aknazár, addig nem voltak ilyen problémák.

Most úgy látja, hogy a magyar belpolitikában lehetetlen értelmes vitát folytatni az ügyben, mert hol azt akarjuk, hogy legyen egy egységes munkaerőpiac, hol pedig kétségbeesetten kiabálunk, hogy az emberek élnek az egységes munkaerőpiac lehetőségével. Szerinte amíg "erről nem tudunk civilizáltan vitatkozni, addig nem találjuk meg a megoldást".


Ha azt mondjuk, milyen borzalmas, hogy az emberek elmennek, akkor egy megoldás adódik, le kell zárni a határokat. És akkor boldogok leszünk?

Navracsics Tibor, uniós biztos


Navracsics szerint azt kell eldönteni, hogy a szabad munkaerőpiacra problémaként tekintünk, vagy úgy, mint egy vívmányra, és ha sikerült eldönteni, utána úgy is kell hozzáállni.


Villáminterjú

Vs.hu: Mit szól ahhoz, amit az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker mondott egy lapinterjúban, hogy ha Magyarország bevezeti a halálbüntetést, akkor az válóok lenne?

Navracsics Tibor: Ez eddig is tudott volt. A bizottságnak eddig is az volt az álláspontja, hogy a halálbüntetést az Európai Unió tagállamaiban nem lehet bevezetni, mert az Alapjogi Chartába ütközik.

Igen, de eddig senki sem fogalmazott ilyen markánsan. Önt ez meg sem lepte?

Nem. Ha jól emlékszem, volt már egy sajtótájékoztatója az elnöknek, még rögtön a halálbüntetés téma kezdetén, ahol azt mondta, ha Magyarország ezt komolyan gondolja, akkor harc lesz.

Az Európai Bizottságból nézve milyen a magyarországi politika? Harcos?

A belpolitika nem szokott szóba kerülni. Egy dolog van, amire időről időre visszatérünk, az pedig a görög válság. Magánbeszélgetéseken természetesen érdeklődünk egymás belpolitikái iránt, de a velem való beszélgetések során nem találkoztam elítélő véleményalkotással.

Ezek szerint nincs olyan ügy a magyar belpolitikában, ami miatt most Önnek kényelmetlenül kellene éreznie magát az Európai Bizottságban?

Nincs.

Amiatt sem, hogy Magyarország csípőből elutasította a bevándorlók kvótarendszerét?

Amiatt sem. Emlékeim szerint bennünket kicsit megelőzött a cseh és a szlovák kormány együttes ülése, ahol a két ország miniszterelnöke rögtön bejelentette, hogy ők biztosan nem fogadják el a kvótát. Ilyen értelemben a magyar helyzet nem egyedi. A halálbüntetés kérdése már sokkal inkább.