NATO-Oroszország: kölcsönös vicsorgás

Fotó: AFP / DANIEL MIHAILESCU

-

A NATO és Oroszország növekvő számú és méretű hadgyakorlatai fokozzák egy fegyveres konfliktus veszélyét Európában - figyelmeztetett nemrég a londoni központú ELN kutatóintézet. A szövetség vezetése nyíltan orosz agressziótól tart, míg Moszkva – fegyverkezés közben – mindenért a NATO-t okolja.


Már mindennapos eseménynek számít, így aligha kelti fel a hírfogyasztók érdeklődését, amikor egy orosz katonai repülőgép méterekre közelít meg egy NATO-gépet, vagy amerikai hadihajót, esetleg „átcsellengenek” balti- vagy skandináv légtérbe a vadászgépek. Ilyenkor az érintett katonai alakulat hőbörög egy sort, felhívja az oroszok a balesetveszélyre és a felesleges konfliktus lehetőségére, míg az oroszok közlik: minden a legnagyobb rendben zajlott, minden esetben a másik fél a hibás. Szakértők állítják: az orosz légierő folyamatosan - immár több mint két éve - teszteli ezzel a módszerrel a környező államok és a NATO reagálásának gyorsaságát.

Azonban az Észak-Atlanti szövetség sem marad adós az erőfitogtatásban. Az ELN kutatóintézet igazgatója, Ian Kearns szerint a NATO és az oroszok rendszeres hadgyakorlatai hozzájárulnak a bizalmatlanság légköréhez. Kearns a társszerzője annak az ELN-tanulmánynak, amely tüzetesen megvizsgálta az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Oroszország egy-egy nagy hadgyakorlatát, és erre a következtetésre jutott: „Oroszország a NATO-val való konfliktusra, a NATO az Oroszországgal való lehetséges összeütközésre készül".



A hadgyakorlatok az ELN szerint alkalmasak arra, hogy a bizonytalanságot táplálják, és a veszélyes katonai összecsapások kockázatát növelik. Carmen Romero NATO-szóvivő úgy reagált a tanulmány megállapításaira, hogy félrevezető a NATO és az orosz gyakorlatok közé egyenlőségjelet tenni. „A NATO hadgyakorlatai, szemben azzal, amit a tanulmány sugall, nem teszik valószínűbbé egy háború kitörését Európában” - szögezte le, s hozzátette, azoknak éppen ellenkezőleg az a céljuk, hogy fokozzák a biztonságot és stabilitást a kontinensen az egyre növekvő orosz agresszióra válaszul. Romero azt mondta, hogy az orosz védelmi minisztérium több mint négyezer hadgyakorlatot hirdetett meg idén, ez több mint a tízszerese annak, ami a NATO és 28 tagállama hasonló tervei közt szerepel.

Az ELN kutatói kimutatták, hogy Oroszország tavaly márciusi nagyszabású hadgyakorlatán 80 ezer ember vett részt, míg a NATO Egyesített pajzs kódnevű júniusi mobilizálási gyakorlatára 15 ezer katonát vezényeltek 19 NATO- és 3 partner államból. Moszkva azzal hárította el a nyugati aggodalmakat, hogy a gyakorlatokra a katonák kiképzése miatt van szükség. Az ELN megállapította, hogy a hadgyakorlatok megmutatták a felek gyenge pontjait: a NATO esetében ez Lengyelország és a balti államok, míg Oroszország számára lényegesen több létezik, ilyen a Krím félsziget, az Északi-sark, továbbá a NATO-tagállam Észtországgal és Lettországgal határos térségek.



A londoni kutatóintézet felhívta a felek figyelmét arra, hogy nagyobb visszafogottságot kellene gyakorolniuk a jövőbeni hadgyakorlatok megrendezésében, azok méretét és a forgatókönyveket illetően is. „A történelem sok olyan vezető példáját ismeri, akik úgy hitték, képesek ellenőrizni az eseményeket, ám ezek hajlamosak felgyorsulni és saját lendületet venni” - mondta Ian Kearns, az ELN igazgatója. A NATO-szóvivő megjegyezte: az észak-atlanti szövetség egy évvel előre jelezte az utóbbi évtizedben tartott legnagyobb hadgyakorlatát, és meghívta Oroszország és más államok megfigyelőit, Oroszország viszont szándékosan kerüli a katonai átláthatóságot és kiszámíthatóságot, fokozza a bizonytalanságot „előre nem látható és meglepetésszerű katonai manővereinek” folytatásával.

A bizonytalanság és a bizalmatlanság pedig kézzel fogható már, elsősorban Lengyelországban és a Baltikumban. Ezek a területek attól tartanak, hogy velük szemben is azt a stratégiát követheti egy esetleges agresszió esetén Moszkva, mint amit a Krím elcsatolásakor, illetve Kelet-Ukrajnában alkalmazott. Ugyanis az érintett négy államban jelentős, több millió lelket számláló orosz kisebbség él, így a Kreml bármikor hivatkozhat arra, hogy az ő védelmükben indít katonai műveleteket.


-


A NATO egyre fokozódó jelenléttel igyekszik megnyugtatni az érintett országokat, miközben meglehetősen egyértelmű üzenetet is küld az oroszoknak: ha NATO tagállamot bármilyen indokkal támadás ér, akkor az egész szövetséggel kell Moszkvának megmérkőznie.

A megnyugtatás és az erőfitogtatás jegyében a katonai szövetség számos új egységet vezényelt a térségbe. Összesen négy, egyenként ezerfős zászlóaljat telepítenek Lengyelországba, Lettországba, Litvániában és Észtországba, és a balkáni államok is számíthatnak új NATO-egységekre.

A lengyel zászlóaljat az Egyesült Államok vezeti majd, de a Pentagon, függetlenül a NATO-tól, jövőre egy páncélos dandárt is vezényel a kelet-európai államba. Emellett Nagy-Britannia és Románia és hozzájárul a helyi csapaterősítéshez. Németország mintegy 500 katonát küld Litvániába, és a zászlóalj vezetője lesz. A Benelux-államok, Norvégia és Franciaország is kész egyenruhásokat vezényelni a balti államba. Észtországban nagyjából szintén 500 brit katonára számíthat. Ezenkívül Franciaország egy, állomáshelyét évente váltogató századdal fog hozzájárulni a keleti NATO-zászlóaljakhoz, először Észtországban, majd Litvániában.

A nagyjából ezer fős lettországi NATO-erő irányítását Kanada veszi kézbe, de az alakulat személyi összetétele egyelőre ismeretlen. Lettországnak alig 2 milliós lakossága és 5 ezer katonája van. Románia vállalta, hogy egy századot Lengyelországba telepít, cserébe a lengyelek egy saját századdal jelennének meg a román állam területén. A NATO vezérkara ugyanakkor fekete-tengeri jelenlétét is meg szeretné erősíteni. Bulgária 400 főt küldene Romániába, és várható, hogy lengyel katonákat küldenek bolgár földre is.



A NATO haderő-összpontosítási döntéseit zokon vették az orosz állami vezetők: az orosz külügyminisztérium szerint a katonai szövetség egy „nem létező orosz fenyegetés” miatt tervez erősítést. A tárca egyúttal jelezte, az orosz kormány részletes tájékoztatást vár a szövetség terveiről a NATO-Oroszország Tanács ülésén.

Az oroszok a lengyelországi csapatmozgást tekinthetik az 1997-es NATO-Oroszország alapszerződés megsértésének is. Az aláírók ebben vállalták, hogy nem telepítenek állandó és jelentős katonai erőt a másik fél területével határos térségébe –Lengyelország viszont határos az orosz állam exklávéjának számító Kalinyingrádi Területtel. Az egymilliós népességű, főként oroszok lakta régióban található Oroszország legjelentősebb Balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázisa is.