Naponta eurómilliárdokkal apad a görög bankok vagyona

-

Csak ezen a héten 4 milliárd eurót vontak ki a betétesek a görögországi bankokból annak hírére, hogy patthelyzet alakult ki a nemzetközi hitelezőkkel folytatott maratoni tárgyalások során. Az EKB is kénytelen volt a görög bankok segítségére sietni, hétfőn pedig rendkívüli csúcson folytatják az egyeztetéseket. A görög kormányfő közben Oroszországban tárgyalt.


Az egyik legnagyobb problémát most a pénzkivonás jelenti Görögországban. A Reuters szerint a lakossági és vállalati megtakarítások 3 százaléka tűnt el a bankokból a héten. Egyelőre nincsenek tömegjelenetek, nincs sorállás, csak csendes pénzkivonás, de az egyre gyorsabb ütemű – mondta egy bankár a Reutersnek.

Ha pedig ez elér egy kritikus szintet, akkor a görög kormány kénytelen lesz tőkekorlátozásokat, pénzfelvételi limiteket bevezetni, ahogy az néhány éve például Cipruson is történt. A BBC beszámolója szerint az Európai Központi Bank (EKB) egyik illetékese már azzal számol, hogy hétfőn nem tudnak kinyitni a görög bankok, de ezt egyelőre mindenki kellő óvatossággal kezeli. Az EKB mindenesetre sürgős segítséget adott a görög pénzintézeteknek a tőkekivonás ellensúlyozására, de hogy pontosan mekkora összegű hitelkeretet hagyott jóvá, arról nem közöltek hivatalos számokat.

A feszültség most azért fokozódik, mert Görögországnak már csak két hete van arra, hogy megállapodjon a hitelezőkkel. Ha ez nem sikerül, akkor kénytelen lesz csődöt jelenteni és akár kilépni az eurózónából. Csütörtökön kudarccal zárultak az egyeztetések, így hétfőn újabb rendkívüli csúcstalálkozón futnak neki a krízis kezelésének.

Amit nehezít, hogy az utóbbi napokban megkeményedtek az álláspontok. Az Európai Bizottság, az IMF és az EKB világossá tette, hogy nem ad több pénzt, amíg nem látja a reformokat, amelyek például a nyugdíjakat, az állami fizetéseket vagy az adórendszert érintik. Hogy milyen reformokról vitáznak, arról itt írtunk részletesen.


Vészjósló nyilatkozatokat mindenesetre egyre több európai politikustól hallani. George Osborne brit pénzügyminiszter például azt mondta:


Bízunk a legjobbakban, de a legrosszabbra is fel kell készülnünk.

A legoptimistább nézeteket továbbra is a görögök vallják. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök szerint a hétfői rendkívüli találkozó biztató jel, és igenis lesz megállapodás. Mégpedig olyan, amely az uniós szabályokat és a demokráciát tiszteletben tartva visszasegíti Görögországot az euróövezeten belüli növekedéshez. Mint mondta:


Mindenki, aki krízisre és terrorra fogad, veszíteni fog.

Orosz közeledés

A görög kormányfő azért Oroszországgal is egyeztetett, pénteken ugyanis egy kormányzati és üzleti delegáció élén Szentpétervárra utazott. A találkozón a Török Áramlat továbbfejlesztéséről állapodtak meg, amely Görögországon át juttatna gázt Európába. Athéni nyilatkozatok szerint a bővítést az orosz Állami Fejlesztési Bank finanszírozná.

Az orosz–görög közeledés általában nem nyugtatja meg az uniós államfőket és hitelezőket, valószínűleg épp ezért jelentette ki a görög energetikai miniszter, hogy a gázpiaci együttműködés nem más országok és nem Európa ellen irányul. Orosz hírügynökségi források ugyanakkor azt ígérték, hogy Oroszország hajlandó pénzügyi segítséget nyújtani Görögországnak.

„Minden olyan megoldást támogatunk, amelyet Athén és az európai partnereink javasolnak” – idézték az orosz miniszterelnök-helyettest. Arkagyij Dvorkovics azt is hozzátette, hogy számukra a görögországi kereskedelmi kapcsolatok és a beruházások a legfontosabbak, ha pedig pénzügyi segítségre van szükség, azt is megfontolják.