Nála többet senki nem látott a történelemből

Fotó: POOL / CARL COURT

-

II. Erzsébet minden különösebb fanfár nélkül fogja tudomásul venni, hogy mától az övé az ezeréves angol–brit monarchia abszolút uralkodási időrekordja. A szerda ugyanolyan munkanap, mint a többi, a királynő pedig végzi a munkáját, mint ahogy az elmúlt 63 évben, hét hónapban és három napban tette. A szakmája nem könnyű, ráadásul nem is ő választotta, hat évtized alatt azonban annyira belejött, hogy közel a 90-hez sem jut eszébe, hogy nyugdíjba vonuljon. Bármennyire kerüli is a felhajtást a rekorder, a britek közül sokan ma különösen büszkén kortyolgatják az ötórai teájukat. Mondjuk, hogy miért.



Ez az egész monarchia dolog így a 21. századi Európában kicsit abszurd, véletlenül sem logikus, sőt néhol nevetséges, idejét múlt pénzkidobásnak tűnik. Felvilágosultnak gondolt európai társadalmakban a betegségeken kívül ma már semmi sem örökletes: egy postás sarjának nem ad automatikusan munkát a posta, és egy agysebész gyermekének a kezébe sem adnak csak úgy egy szikét. Egy monarchia mégis arra a felvetésre épül, hogy bizonyos petesejtek és bizonyos hímivarsejtek találkozásából automatikusan megkapjuk azt, aki a leginkább alkalmas arra, hogy a vállára vegye egy nemzet képviseletének megtisztelő terhét.



Ez nyilván egyfajta intézményesített össznemzeti rulett, hiszen az égvilágon semmi sem garantálja, hogy az alattvalók ne egy kibírhatatlan, fékezhetetlen, alapvetően alkalmatlan uralkodót kapjanak a nyakukba. A britek már csak ezért is szerencsések, hogy ilyen hosszú időn át élvezhették II. Erzsébet kiszámíthatóságát. (Ha már kiszámíthatóság, azt például tudták, hogy egyetlen ebéd előtt sem hagyná ki az aperitifet? Egy rész gin, két rész Dubonnet, hogy egész pontosak legyünk.) II. Erzsébet ugyanis – a most már rekordhosszúságú – munkásságával mindent megtett azért, hogy az alattvalók ne veszítsék el a monarchiába vetett bizalmukat.

Ebből a ma már abszurdnak tűnő államberendezkedésből II. Erzsébet megpróbálta a lehető legtöbbet kihozni – uralkodóként nincs politikai hatalma, a szerepe így arra korlátozódik, hogy egyesítse a nemzetet, és gondoskodjon az alattvalók boldogságáról. Ők legutóbb a 2012-es gyémántjubileuma alkalmából nyilvánítottak véleményt arról, hogy mennyire boldogítja őket a királyság, és ennek alapján a királynő elégedetten dőlhetett hátra. A felmérés szerint ugyanis a megkérdezettek 69 százaléka szerint az Egyesült Királyságnak sokkal rosszabb lenne a monarchia nélkül.



A britek többségének nincs emléke arról, milyen volt az élet Erzsébet nélkül. Az arcképe ott van a zsebükben az angol fonton, ott van a bélyegeken, a karácsonyaikhoz hozzátartozik az ünnepi beszéde, és az ő arca jeleníti meg az országot a turistáknak is: ha a szuvenírek megragadják egy ország lényegét, Erzsébet itt is megkerülhetetlen.

II. Erzsébet Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és más birtokok és területek királynője, a Nemzetközösség vezetője, a hit védelmezője. Több mint harminc kutyája volt, több mint 600 jótékonysági szervezet védnöke, 129 portréhoz ült modellt, 213 hajót avatott fel, 45 ezer karácsonyi üdvözletet küldött ki, és mindössze háromszor maradt távol hivatalos királyi programról úgy, hogy évente két nap szabadságot vesz ki – karácsonykor és húsvétkor.



II. Erzsébet 2012-ben, a gyémántjubileumának és a londoni olimpiának az évében kiünnepelte magát. Szerdán, amikor 63 évvel, hét hónappal és három nappal (azaz 23 226 nappal, 16 órával és 23 perccel) megdönti az ezeréves angol–brit monarchia abszolút uralkodási időrekordját, amelyet mostanáig üknagymamája, Viktória királynő tartott, minden a szokásos mederben zajlik majd a Buckingham-palotában. Nekünk viszont van néhány érvünk arra, hogy a britek miért ünnepelhetnek ma teljes joggal.



Minden változik, a királynő örök

Erzsébet 1952. február 6-án örökölte meg a trónt. Aznap érkezett egy másik fontos hír is arról, hogy Sir Edmund Hillary szintén nagyot lépett, konkrétan a Mount Everestre. Minden arra mutatott, hogy Britannia erős, és fényes jövő előtt áll. A következő évtizedek azonban nem arról szóltak, hogy Britannia diktált, hanem sokkal inkább arról, hogy alkalmazkodott a változásokhoz. Ezek közül néhány tényleg nagy horderejű volt.

A második világháborúból győztesen került ugyan ki az ország, de ötvenmillióan még jegyre kapták az élelmiszeradagjukat Erzsébet trónra lépésének idején. Maga Erzsébet is gyűjtögette egyébként a jegyeket, hogy megvegye az esküvői ruhájához szükséges anyagot. És a mai napig lekapcsolja a villanyt maga után.

Közben a brit birodalom is olvadásnak indult: 1945 és 1965 között a gyarmati alattvalóinak száma 700 millióról ötmillióra zsugorodott.


Az ország azonban nemcsak földrajzilag, hanem társadalmilag is átalakult. Az alattvalóknak másra volt szükségük a 20. század közepén, és egészen más foglalkoztatja őket a 21. század elején. Abban, hogy a monarchia sértetlenül átvészelte azt a hatalmas társadalmi és kulturális változást, amelyen az Egyesült Királyság keresztülment az elmúlt hatvan évben, a királynőnek elévülhetetlen érdemei vannak. Nem meglepő, hogy James Bond is nagy rajongója.



James Bond and The Queen London 2012 Performance by scoldingnovel

Annyit posztol, amennyit kell

Erzsébet királynőben tulajdonképpen már a koronázása idején tudatosodhatott a felismerés, hogy nemcsak a népet kellett szolgálnia, hanem a nép kíváncsiságát is ki kell elégítenie. A palota és a parlament is megvétózta ugyanis, hogy közvetítsék a televízióban Erzsébet megkoronázását, csakhogy ekkor már annyi tévé volt a brit otthonokban, hogy nem lehetett csak úgy zárt ajtók mögött lebonyolítani az ügyet. Az 1953. június 2-án tartott ceremónia fizikailag is közelebb hozta egymáshoz a briteket, milliók mentek át ugyanis a szomszédhoz, hogy a tévé elé kuporodjanak.


II. Erzsébet brit uralkodó

II. Erzsébet koronázása


Aztán, amikor a BBC 15 évvel később egy dokumentumfilmmel (The Royal Family) próbálta még közelebb hozni a királyi családot az emberekhez, még úgy tűnt, hogy lábbal tiporják a monarchia tekintélyét azzal, hogy néhány képkocka erejéig olyan hétköznapi cselekvés közepette mutatták be a királyi családot, mint a reggelizés. A kilencvenes évek botrányai a királyi félrelépésekkel, válásokkal, a szennyes kiteregetésével ekkor még elképzelhetetlenek voltak. Erzsébetnek aztán viszonylag gyorsan túl kellett lépnie azon a dilemmán, hogy vajon a reggeliző királyi család képe mennyire töri meg a monarchia varázsát. A kilencvenes években ugyanis már az volt a kétséges, hogy a monarchia túléli-e azt a rengeteg PR-katasztrófát.

Ráadásul ekkor már a média is bátrabb lett: már senki sem elégedett meg a reggeliző család gondosan beállított képével. Ez volt a paparazzók aranykora, amely alaposan megtépázta a királyi tökéletesség imázsát.


BRITAIN-ROYAL-CHARLES-CAMILLA


A teljes bezárkózás helyett azonban a brit monarchia megtalálta a módját, hogy megnyissa kapuit a nép előtt. A Buckingham-palota 1997-ben indította el az első weboldalát. Tíz évvel később, 2007 decemberében, a királynő első televíziós ünnepi beszédének 50. évfordulóján elindult a monarchia hivatalos YouTube-csatornája. A királynő 2009-ben csatlakozott a Twitterhez, 2010-ben pedig a Facebookhoz, és természetesen ma már az Instagramon is ott van.

Mindezt úgy, hogy a véleményét megtartotta magának. És persze hamarabb küldött e-mailt, mint bármelyikünk, egész pontosan 1976. március 26-án, a modern internet előfutárának tekintett Arpanet hálózaton. Vagyis jobb, ha óvatosan bánunk az olyan jelzőkkel, mint maradi és idejétmúlt: Erzsébet volt konkrétan az első államfő, aki elektronikus formában levelezett.


This photograph of The Queen by the renowned British photographer Mary McCartney has been released to mark the moment...

Posted by The British Monarchy on Tuesday, September 8, 2015

Tizenkét miniszterelnök hallgatott rá

A királynő rengeteg feladatot kapott a családjától, amit a bulvárlapok kimerítően dokumentáltak is, uralkodói feladatainak tekintélyes hányadát azonban mégiscsak a miniszterelnökei adták. A trónon eltöltött több mint 63 éve alatt 12 miniszterelnök fordult meg a Downing Street 10-ben. Erre mondják, hogy a királynő már mindent látott.


II. Erzsébet brit uralkodó

A királynő és Gordon Brown korábbi miniszterelnök


Az épp aktuális kormányfő páncélozott autója minden héten begördül a Buckingham-palota kavicságyára, hogy a miniszterelnök a corgikat kerülgetve megérkezzen a királynő magánaudienciájára. A királynőnek joga és kötelessége is, hogy kifejtse a véleményét a kormányzati ügyekről – ha nem személyesen, akkor telefonon –, de ebből semmi sem szivárog ki. Azt azért tudni lehet, hogy Erzsébet szívéhez az első miniszterelnöke, Winston Churchill állt a legközelebb – már csak abból is, hogy ő az egyetlen, akit a keresztnevén emleget. A történelmi lépték jelzésére pedig annyit: Tony Blair volt az első miniszterelnök, aki már Erzsébet uralkodása alatt született – egész pontosan egy hónappal a koronázása előtt, 1953 májusában.


TONY BLAIR 141097

Tony Blair abban az évben született, mikor Erzsébetet megkoronázták


Született diplomata

A királyi lét egyik alapvető tevékenysége a látogatás, és Erzsébet rengeteget látogatott, több mint 260-szor indult útnak több mint 130 országba, és az utazások között volt néhány, amelyik kiérdemelte a történelmi jelzőt. Például a 2011-es írországi, hiszen ekkor már száz év telt el anélkül, hogy brit uralkodó Dublinba látogatott volna. A történelmi ellenségeskedést amúgy is szerette látogatásokkal elsimítani: 2002-ben például először látogatott egy londoni mecsetbe, 1982-ben pedig II. János Pál pápát fogadta az anglikán egyház fejeként a Buckingham-palotában. Pápai látogatásra utoljára 450 évvel korábban került sor. Mint ahogy ő volt az első brit uralkodó, aki Kínába látogatott, mégpedig 1986-ban.


II. Erzsébet brit uralkodó

Több történelmi találkozója is volt, többek között, mikor közel fél évszázad után, mint az anglikán egyház feje, találkozott a pápával. A képen a királynő 2000-es látogatása a Vatikánban, még II. János Pál pápával


És persze itt is akad egy kis kuriózum, ami még színesebbé teszi a királyi sztorikat: bár nincs még egy olyan államfő, aki ennyit utazott volna, Erzsébetnek nincs útlevele. Mivel minden brit útlevelet a királynő nevében állítanak ki, hülyén nézne ki, ha magának is ő intézné. Ugyanígy nem rendelkezik jogosítvánnyal, viszont imád vezetni.


II. Erzsébet brit uralkodó


Titkos feminista

És ha már szóba jött a vezetés: bár Erzsébet valóban nem az a típus, akinek ami a szívén, az a száján, az uralkodói visszafogottság közepette is megtalálja azért a módját, hogy véleményt mondjon. A szaúdi brit nagykövet volt az, aki nem bírta magában tartani azt a maga nemében elegáns és tökéletes epizódot, amely 1998-ban az akkor még a koronahercegi címet viselő, nemrég elhunyt Abdallah szaúdi király angliai látogatásán esett meg. Abdallah mit sem sejtve ült be az egyik királyi Land Roverbe, maga mögé ültette a tolmácsát, és várta a sofőrt. A legnagyobb megrökönyödésére azonban maga a királynő ült a volán mögé, és rendesen meghajtotta az autót, a szaúdi király pedig alig győzte kérlelni a tolmácsán keresztül, hogy lassítson. A sokkterápia természetesen azért volt telitalálat, mert Szaúd-Arábiában a nők a mai napig nem vezethetnek.

Erzsébet a gyémántjubileumi évében erősítette meg, hogy vége a monarchia archaikus rendszerének, amely a fiúkra aggatja a trónöröklés terhét még akkor is, ha az elsőszülött lány. Vagyis, ha Vilmos és Katalin első gyermeke lány lett volna, automatikusan ő lett volna a trón várományosa. György herceg születésével ezt a nagy horderejű reformot még jó ideig nem fogja élesben alkalmazni a brit monarchia, de a régóta esedékes váltással így is sokat nyert a feminizmus ügye.


Royal baby, Katalin hercegnő, Vilmos herceg, György herceg


A legnagyobb hibájából is jól jött ki

A kilencvenes évek nem alakultak valami fényesen a monarchia szempontjából, 1992-t például teljes joggal emlegeti annus horribilisként Erzsébet: ekkor hullott darabjaira nagy nyilvánosság előtt Károly és Diana házassága, elvált a királynő lánya, Anna hercegnő is, szaftos fotók készültek András yorki herceg nyilvánvaló megcsalásáról, és még a windsori kastély egy része is a tűz martaléka lett. Ennél is nagyobb próbatétellel nézett viszont szembe a királynő 1997-ben, Diana hercegnő halála után. A helyzetet csak súlyosbította, hogy jó ideig nem ismerte fel, mekkora próbatételről is van szó (Tony Blair miniszterelnöknek elévülhetetlen érdemei voltak ebben a folyamatban, olyannyira, hogy a helyzet feldolgozása közben a kettejük között kialakult kapcsolat lenyűgöző dinamikájáról film is készült a zseniális Helen Mirren főszereplésével).


COFFIN-DIANA

Diana hercegnő temetése


Erzsébet egyszerűen nem értette meg, hogy miért kellene elhagynia skóciai rezidenciáját, Balmoralt, és osztoznia a nép gyászában, és hogy tökéletes muníciót szolgáltat ezzel a republikánusok érveihez. Néhány nap alatt egészen hisztérikus támadásokba fordult a távolságtartását bíráló hangulat, ugyanakkor az egész elillant abban a pillanatban, hogy a királynő visszatért Londonba, és beszédében Dianát méltatta. Az alattvalók pedig ismét hinni kezdtek a monarchiában.


És van, amiben nem is tud hibázni

Erzsébetnek 63 éven át kellett tökéletesen megjelennie a nyilvánosság előtt, és a stílusra legérzékenyebb szakemberek is elismerik: a feladat sikerült neki. Pedig nem volt egyszerű, különösen, ha azt vesszük, hogy mindennek, amit a királynő magára ölt, diplomáciai üzenete is van.

Minden öltözékének tökéletesnek kell kinéznie közelről és távolról is. Legyen királyi, és időtlen, azonnal kitűnjön a nagy tömegben is, mégis legyen kényelmes. Az anyag ne gyűrődjön, a szoknya ne lobogjon a szélben, és a kalap még véletlenül se repüljön le a fejéről.

Nem feltűnősködött, de mindig felismerhető volt. A szabásvonalon, anyagválasztáson és a királyi ékszerek csillogásán túl nyilván a kisugárzására is szükség volt, hogy mindenkit túlragyogjon – adott esetben még Marilyn Monroe-t is az 1956-os találkozásukon. A hibátlan stílusérzéke soha nem hagyta cserben, és 89 évesen is ragyog.