Szuper évet zárt a régészet, bár egy kincsről kiderült, hogy nincs

-

A karácsony és szilveszter közötti időszak hagyományosan arra szolgál, hogy összefoglaljuk az évet, jóslatokat fogalmazzunk meg a következőre, és a többi. Viszont mivel a technológiában 2015 nem volt túl érdekes év, ezért mobiltelefonok helyett beszéljünk kincsekről!


2015 olyan év volt, hogy még Indiana Jones is tapsolva, nevetgélve rúgna be a végén. Egy raklapnyi arany került elő a világ különböző pontjairól, régen nem látott városok kerültek elő. Emellett csodás dolgokon lehet vitatkozni még évekig: például, hogy hol nyugszik Nofertiti, és érdemes-e egy új tipp miatt megbontani Tutanhamon sírkamráját.


De kezdjük a rosszabb hírekkel és haladjunk a jók felé, úgyis olyan az egész, mint egy akciófilm:


Robbanások!

Az Iszlám Állam korábban sem a kifinomultságáról vagy a szelídségéről lett híres, és 2015-ben sem tett semmit hírneve javításáért. Több brutális és rendkívül jól meghirdetett kivégzés mellett rendet vágott a muszlim történelmi emlékhelyek között is. Palmüra romvárosának kirablása, Allát arab istenség szobrának és Bél föníciai isten templomának felrobbantása volt talán a legnagyobb akciója, de messze nem csak ebben tett kárt. Kirkuk ősi sírjai és Moszul több mecsetje sem élte túl a dzsihadisták tisztogatásait.


A közel-keleti háborúk velejárója a régészeti lelőhelyek, emlékhelyek elpusztítása: az iraki és a szíriai háború is számos műkincs eltűnésével járt. Galériánkban megtekintheti, hogy a buldózeres emlékezetpolitikának mik estek áldozatul.


Palmüra az Iszlám Állam előtt és után


Magyarok!

Nem csak megtalált, majd gyorsan – és a híradások szerint őrületesen szakszerűen – visszatemetett bonyhádi gótikus templomot fedezték fel idén Magyarországon. Igaz, ettől még a templom a legemlékezetesebb lelet, mert a többi fölött nem építettek rohammunkában egy többsávos autóutat.


A bonyhádi tett helyszíne


Találtak például Berettyóújfalunál egy kifosztott gepida temetőt kardokkal, lándzsákkal, néhány övcsattal és fibulával. Ez azért nagy hír, mert ahhoz képest, hogy a gepidáknak két királyságuk is volt a környéken, nem sok minden maradt utánuk. Pedig a történelem aztán tényleg mindent megtett azért, hogy soha ne felejtsük a népet. Utolsó királyuk úgy végezte, hogy még a Trónok harcába is passzolna a sorsa: legyőzője koponyájából serleget csináltatott. (Van költői igazságszolgáltatás is: a kupagyáros Alboin, longobárd királyt gepida felesége ölette meg.)


A balsors verte gepidáktól minden lelet öröm


Idei hír az is, hogy az Uráltól a Kárpát-medencéig ötven-hatvan év alatt érhettek el a magyarok. Nem volt ott semmi bolyongás, jöttünk, mint a szél.


Már nincs az országban a mumifikálódott szerzetes


Halott!

Magyarországról szállították el azt a Buddha-szobrot is, amelyben egy 900 éve önmumifikálással konzerválódott szerzetes volt. A szobor tulajdonosa már korábban gyanította, hogy a szobor nem üres, ezért még Amszterdamban megvizsgáltatta egy orvosi intézményben.


Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, a szoborra bejelentkezett a délkelet-kínai Fucsien tartomány Jangcsun nevű faluja. Úgy vélik, hogy a Múmiavilág kiállításról elszállított szobrot tőlük lopták el 1995-ben.


régészet 2015, bolgár aranykincs

A várnai aranykincsnél is régebbi lehet a kétgrammos ékszer


Arany!

Kezdjük egy egészen kicsi kinccsel: egy darab kétgrammos aranyékszert találtak a Fekete-tenger partján fekvő Provadia városánál. Itt található az egyik legősibb ismert európai település, amelyet körülbelül időszámításunk előtt 4300-ban építettek. A sóra épülő kereskedőváros romjai között idén találtak először aranyat. A kutatók szerint a kétgrammos aranyfüggő a város koránál 2-300 évvel is idősebb lehet, ami azt jelentené, hogy öregebb a várnai nekropoliszban talált aranykincsnél is.


régészet 2015, bolgár aranykincs

Igen, ez a csodás új lelet


Arany nem volt abban a 4166 darab pénzérmét tartalmazó leletben, amelyet Svájcban, egy vakondtúrásban találtak. Csak bronz és ezüst akadt. Amit a lelet nemesfémtartalomban adott, nem volt lenyűgöző, súlyban viszont igen: a vakondtúrásból majdnem 15 kilogrammnyi pénz került elő. A harmadik század második feléből származó érmékért semmit sem kap a megtaláló, mert a svájci törvények szerint az ilyen leletek az államot illetik.


régészet 2015, svájci érmék

Egy fillért sem kap a 15 kilónyi római pénz után a megtaláló


Nácik!

Nyár végére jutott még egy náci aranyvonat is, amellyel két hónap leforgása alatt a következők történtek:
  • megtalálták Lengyelországban
  • mégse találták meg
  • megtalálták, de nem mondták el, hol van
  • kincskeresők lepték el a feltételezett környéket
  • akik életveszélyben voltak, mert a vonatot aláaknázták
  • kigyulladt az erdő, ahol lennie kellene
  • valójában nincs is.
Sajnos a történet itt véget ér, pedig romantikusabb lenne, ha végül egy régész tényleg kiásná az 1945 óta egy alagútban pihenő aranyat. A vonatos sztori nem bizonyult ugyan igaznak, cserébe idén találtak a nácik által elrabolt műkincseket a skót miniszterelnök nappalijától bécsi múzeumokon keresztül egy éveken át vizsgált német magángyűjteményig.


Piramis!

Az év végén – amikor már tényleg azt lehetett hinni, hogy elfogytak a meglepetések – jelentették be egyiptomi kutatók, hogy egy rejtett kamrát találtak Tutanhamon sírja mellett. A sírkamrát infravörös és radaros technikával mérték fel Nicholas Reeves brit régész kérésére. Reeves elmélete az, hogy a fiatalon és váratlanul elhunyt Tutanhamont nem egy számára emelt sírban temették el, hanem a tíz évvel korábban meghalt Nofertiti sírját nyitották meg a papok. Az előzetes eredmények biztatók, az egyiptomiak kilencven százalékosan biztosak abban, hogy egy új sírkamrát találnak a piramisban.


régészet 2015, Nofertiti, Tutanhamon, Zahi Hawass

Hawass kizártnak tartja, hogy Nofertiti sírkamráját találták volna meg


Zafi Hawass, az ország trónfosztott antikvitási minisztere és az ősi Egyiptom szakértője szerint azonban valószínűtlen, hogy Nofertiti nyugodna az új sírkamrában. A többistenhitet tizen pár évre egyistenhitre cserélő Ehnaton fáraó feleségének holttestét nem engedte volna be a papság a Királyok völgyébe, mert tevékeny részt vállalt a napistenkultuszban – állítja Hawass. A régész emellett egyelőre azt sem látja, hogyan lehetne bejutni a feltételezett új sírkamrába anélkül, hogy kárt okozzanak Tutanhamon sírjában.


régészet 2015, Portus Magnus

A víz alatti régészek a szárazföldi régészeknél is keményebbek


Elsüllyedt városok!

Nem idei lelet, de nagy újrakezdés. Ismét folynak ásatások Thonisz-Hérakleion területén. Ami azért érdekes, mert ez egy kikötő, és mint ilyen, teljesen víz alatt van. A területet Franck Goddio francia kincsvadász és régész tárta fel oxfordi kutatókkal és az egyiptomi hatóságokkal együttműködve. A kiemelt műkincseket – köztük szobrokat, sztéléket – idén állították ki először. Az ásatás folytatása során még bármi előkerülhet, a legoptimistább becslések szerint is csupán csak a város 2-3 százalékát tárták fel eddig.


Látják a félszigetet? Na, az ott a sziget!

régészet 2015,


Német régészek pedig Canae városát – illetve a városnak otthont adó szigetet – találták meg Törökország partjainál. Maga a város nem volt jelentős, a mellette haladó kereskedelmi útvonal viszont igen. Időszámításunk előtt 406-ban ennek az útvonalnak az ellenőrzése miatt vívott csatát a sziget mellet az athéni és a spártai flotta. A csatát az athéniek nyerték ugyan, de az ütközet utáni vihar az ő flottájukat is megtizedelte. Mivel a nép a vereséggel felérő győzelemért a flotta parancsnokait okolta, kivégeztették őket. Ez amúgy remek recept arra, hogy egy birodalom gyorsan leépítse a tengeri erejét.


Canae másik érdekessége, hogy a szigetet nem a tenger fenekén találták meg, ahogy azt illik, hanem a szárazföldön. A szigetet a tengertől elválasztó szoros az évek során feltöltődött, így kallódott el a hármas szigetcsoport egyik tagja. A német kutatók végül fúrásokkal és talajmintákkal igazolták, hogy tenger húzódott a félsziget és a szárazföld között.