Nagyon felbőszíthetik Putyint, és mi is segítünk benne

Fotó: AFP / MICHAL CIZEK

-

Nagy mennyiségű nehézfegyvert telepítene a NATO keleti határaira az Egyesült Államok a New York Times szerint, a kimondott cél „Putyin elrettentése”. Egy sor érintett ország lelkesedhet az ötletért. Magyarország kevésbé, de ha NATO-döntés születik, aligha vonhatjuk ki magunkat.


Új, magyar szempontból kifejezetten kényes témával bővülhet február 17-én Orbán Viktor moszkvai tárgyalásainak napirendje. Barack Obama ugyanis egy friss hír szerint a jelenlegi négyszeresére, 789 millió dollárról 3,4 milliárd dollárra bővítené az amerikai védelmi kiadások Közép-Kelet-Európára jutó részét. A tervekről az amerikai védelmi minisztérium magas rangú illetékesei beszéltek a New York Timesnak. A lap szerint az elnök célja kifejezetten „Vlagyimir Putyin és Oroszország elrettentése”.

A pénzből nehézfegyvereket, járműveket, páncélozott csapatszállítókat, logisztikát telepítenének a NATO kelet-közép-európai tagállamaiba. Egy név nélkül nyilatkozó Pentagon-vezető azt mondta a New York Timesnak, hogy a kiszemelt országok között a három balti állam, Románia és Magyarország szerepel.

„Ez tényleg nagy dolog, és az oroszokat biztosan felbőszíti majd” – mondta a Pentagon magyar származású illetékese, Evelyn N. Farkas a napilapnak, hozzátéve, a lépés jelzésként szolgál majd, hogy a NATO valóban elkötelezett Oroszország „elrettentése” iránt, egyben „erősíteni akarja szövetségét olyan országokkal, mint Moldova, Grúzia, Ukrajna”.


Hosszú távra

„Ez nem egy »múlt kedden történt« eseményre adott gyors reakció. Ez hosszú távra szóló válasz arra a biztonságpolitikai kihívásra, amit ma Oroszország jelent Európára nézve” – mondta egy másik, névtelenségben maradó védelmi minisztériumi illetékes is. Bár Obama a döntést jelenleg csak előkészíti, és azt már az idei elnökválasztásokon győztes új vezető hozhatja majd meg, gyakorlatilag biztos, hogy megvalósul a 3,4 milliárd dolláros terv: Hillary Clinton ugyanis mindenben támogatja Obama külpolitikáját, és a védelmi kiadások növelése Oroszországgal szemben a republikánusok számára is abszolút elfogadható.


Így fogadták tavaly Csehországban a „turnézó” amerikai katonákat: jöhetnek állandóra is


A nehézfegyverzet telepítése lehet innentől kezdve a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozó egyik fő témája is. Egy a kérdésre rálátással bíró kormányzati illetékes azt mondta a VS.hu-nak, a mostani bejelentés már annak jele, hogy a NATO kulcsállamai tesztelik a szóba jöhető tagállamokat terveiket illetően.

Az érintettek nagy többsége biztosan nem fog ellenkezni, sőt várhatóan üdvözli majd a döntést. Lengyelország épp az elmúlt hetekben jelentette be, hogy szeretne állandó NATO-bázist működtetni területén, Románia szintén a mind szorosabb katonai együttműködés híve (különösen a Krím orosz annektálása óta), a három balti ország pedig már többször közölte, kifejezetten fenyegetve érzik magukat Oroszországtól. Román és lengyel forrásból is úgy értesültünk, hogy számukra teljesen elfogadható lenne a fegyverzettelepítés.

Az egyetlen kérdéses pontnak így a magyar kormány hozzáállása tűnik. Kormányzati informátorunk szerint ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy felénk végül nem is érkezik majd felkérés a fegyverek telepítésére. „Hivatalos megkeresés továbbra sem érkezett, ennek hiányában, pletykákra alapozva a kormány nem foglalkozik az üggyel. Majd ha lesz felkérés, akkor megfontolja” – fogalmazott.


Nem tennénk keresztbe

Informátorunk szerint ugyanakkor, ha végül a NATO napirendjére kerül Obama terve, a magyar kormány várhatóan nem fogja ellenezni azt – már csak azért sem, mert könnyen lehet, hogy egyedül maradna a szervezetben ezzel. De egyébként sem mentünk még szembe egyszer sem közös NATO-döntésekkel.

Korábban egyszer fordult elő, hogy stratégiai ügyben „felmentést kértünk”, amikor az Oroszországgal szembeni rakétavédelmi rendszerek közép-kelet-európai telepítéséről volt szó, még a Gyurcsány-kormány idején. Igaz, ez azóta sem valósult meg.

„Ami közös NATO-politika, azt eddig mindig elfogadtuk, és szerintem ezután sem lesz ez másképp” – mondta forrásunk.


Egy közös NATO-döntést nem vétóznánk meg


Kérdés, napirendre kerülhet-e az ügy a kormányfő moszkvai látogatásakor. Egy orosz forrásunk szerint nem valószínű; kormányzati informátorunk úgy fogalmazott, „nem kizárt, hogy Putyin elsírja majd ezt a sérelmét is” a Nyugattal szemben Orbán Viktornak, magyar részről biztosan nem fogják szóba hozni elsőként. Egy az orosz diplomáciát jól ismerő informátorunk azt mondta, ha Putyin erről is beszél majd a tárgyalásokon, akkor azt egyértelműen a nyomásgyakorlás szándékával teszi majd.

„Obama lépése logikus következménye a 2014-es walesi NATO-csúcson egyhangúan meghozott döntéseknek arról, hogy a szervezet katonai jelenlétét erősíteni kell a keleti tagállamokban. Ráadásul egy az amerikai kongresszusnak is kedves elképzelésről van szó, így szerintem biztosan megszavazzák majd a cikkben szereplő 3,4 milliárd dollárt” – mondta Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő.

Wagner szerint az elmúlt évben történt hadgyakorlatok (Lengyelországban, Litvániában, a Fekete-tengeren, de például Magyarországon is zajlott egy nagyszabású akció tavaly a Dunán, ahol folyón átkelést hajtottak végre, és az amerikai légierő ikonikus gépei, a tankok megsemmisítésére bevethető A10 Thunderboltok is ennek keretében jártak nálunk) vagy éppen amerikai katonai konvojok utaztatása Csehországon, Lengyelországon át Németországba, illetve Magyarországon keresztül Romániába is, ennek a politikának demonstratív megnyilvánulásai.


Orosz válasz

„Jelenleg két amerikai dandár állomásozik állandó jelleggel Európában. Lengyelországba, a balti államokba már mostanra is olyan logisztikai hátteret teremtettek (hídvetőket, tábori konyhákat, egyéb felszerelést), aminek révén ezek a katonák nagyon gyorsan a NATO keleti határaira telepíthetők. Most arról van szó, hogy az amerikai tervekben szereplő újabb két dandár kiszolgálásához szükséges eszközöket is idehoznák. Egy amerikai katonai dandár 3000-4000 katonát jelent.


Szíria, orosz légvédelem, S-400-as légvédelmi rakétarendszerek érkeznek a szíriai Latakia melletti Hmeimim légi támaszpontra

Oroszország is fegyvereket telepíthet válaszul


A szakértő szerint, amennyiben ehhez NATO-szinten születik döntés, akkor a magyar kormány minden bizonnyal támogatni fogja majd. „Védelempolitikában mindig is kifejezetten atlantisták voltunk, Hende Csaba például külön kérte, hogy Lengyelország, Románia és a baltiak mellett hozzánk is telepítsenek úgynevezett NATO-tervezési egységet” – mondta.

Más kérdés, hogy ez mindenképpen élezni fogja a biztonsági helyzetet Európában. „A NATO-ban ma általános meggyőződés, hogy Vlagyimir Putyin csak az erőből ért, így kell vele politizálni” – mondta Wagner Péter. Szerinte Vlagyimir Putyin minden bizonnyal úgy reagál majd, hogy Kalinyingrádba még több fegyvert telepít majd – a már eddig is jelen lévő légvédelmi rendszerek mellé.

Már idézett kormányzati illetékesünk is úgy fogalmazott, „az oroszok nyilván agresszív NATO-t fognak kiáltani”, miközben az orosz védelmi képességek nagy része már így is nyugat felé irányul. „ Azzal fognak fenyegetőzni, hogy egy csomó mindent fognak még pluszban Kalinyingrádba és egyéb nyugati területekre telepíteni” – mondta informátorunk.