Nagy választási reform nem lesz, de a halott szavazókat kilistáznák

Fotó: OVB / OVB

-

A választójogi rendszer a lényegi elemeit tekintve jól vizsgázott, így nincs napirenden átfogó választási reform, ugyanakkor vannak olyan jogos felvetések, kritikák, amelyekkel érdemes foglalkozni – mondta Gulyás Gerely (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke. A kormánypárti politikus a Political Capital (PC) és a Friedrich Ebert Alapítvány közös, Két választási reform között? című konferenciája keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen úgy vélte, érdemes például áttekinteni a kampányfinanszírozás átalakítását és a határon túliak regisztrációját.


Bárándy Gergely (MSZP), a törvényalkotási bizottság elnökhelyettese azt mondta, vannak olyan elemei a választási rendszernek, amelyek egyértelműen rosszul vizsgáztak, és érdemi módosításra lenne szükség; ő példaként a többes ajánlást, a választókerületek határainak meghúzását, illetve az egy- vagy kétfordulós rendszert említette.

A második forduló „visszahozásáról” Gulyás Gergely azt mondta, nem gondolkodnak erről, és jónak tartja az egyfordulós rendszert, amely gyorsabb kormányalakítást tesz lehetővé. Ugyancsak alapelvi szinten helyesnek nevezte az úgynevezett „győzteskompenzációt”, amely szerinte a győzelem mértékét jutalmazza azzal, hogy az egyéni választókerületi győzelemhez már nem szükséges szavazatot a pártlistán hasznosítja.

A választókerületek aránytalanságával kapcsolatban Gulyás Gergely közölte, szerinte nem fognak annyira megváltozni a választókerületek lakosságszámai, ami indokolná a határok átalakítását. Bárándy Gergely erre azt mondta, szerinte valószínűleg néhány éven belül kialakulnak jelentős eltérések az egyes választókerületek között, és híve lenne egy olyan rendszernek, amelyben egy független testület dönt a határokról.


Mi lesz a halottak voksaival?

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a külképviseleti szavazásnál egységesíteni kellene a külföldön dolgozók és lakók szavazását. A külföldön dolgozók ugyanis jelenleg csak a külképviseleteken, a határon túli magyarok pedig levélben szavazhatnak. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke elmondta: a tervezetük szerint a külföldön dolgozók is levélben szavazhatnának, de a szavazólapot is tartalmazó levélcsomagokat nem adnák ki Magyarországon, csak a külképviseleteken vagy külföldi címre kiküldve, azonban továbbra is lehetőség lenne a külképviseleteken szavazni.

Felvetődött, hogy a jelenlegi szabályok szerint a külhoniak regisztrációja 10 évig él, azonban az NVI nem tudja ellenőrizni, hogy a választópolgár időközben nem halálozott-e el, pedig akkor a nekik kiküldött szavazólapokkal vissza lehet élni, bárki visszaküldheti azokat érvényes vokssal. Az NVI elnöke elismerte, nagy gondot jelent az, hogy nem tudják a határon túli magyarok adatbázisát frissíteni, vagy törölni a névjegyzékből azt, aki nem vesz részt a választáson, és nem küldi vissza a neki küldött hivatalos levelet.

Gulyás Gergely egyetértett azzal, hogy a választási irodának meg kell tudnia győződni arról, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők névjegyzékében szereplő választópolgárok kivétel nélkül valóban választásra jogosultak, életben vannak. Azt mondta, a probléma valós, és meg kell találni rá a technikai megoldást.

A Nemzeti Választási Iroda vezetője szerint számos ponton indokolt lenne a választási eljárási törvény módosítása, de félő, hogy ez csak 2017 végén történik meg. Pálffy Ilona azt mondta, az NVI elkészítette javaslatait a választás lebonyolítását szabályozó törvény módosítására, azonban az Igazságügyi Minisztérium jelezte, hogy ezzel egyelőre nem kíván foglalkozni. Bár az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága vállalta az NVI javaslatainak képviseletét, jelenleg az a hivatalos álláspont, hogy a míg az Alkotmánybíróság (Ab) nem dönt a külképviseleti szavazások és a határon túliak voksolása ügyében, addig nem „nyúlnak hozzá” a törvényhez.

Erre a felvetésre Gulyás Gergely azt mondta: az Ab döntése előidézheti a jogalkotási kényszert, ezért „fölösleges lenne” két egyeztetési folyamat. Azt mondta, várják az Ab döntését a kérdésben.


Valamit kezdeni kell a pénzügyi visszaélésekkel

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország igazgatója szerint a kampányfinanszírozás szabályait is át kell alakítani, a jelenlegi szabályok alapján ugyanis a kampányfinanszírozás „rendkívüli mértékben felszívja” a közpénzt. Javasolják a többi között az átlátható, nyilvános kampányszámlákat, az előre bejelentett nyilvános tarifákat.

László Róbert, a PC választási szakértője jelezte: a „bizniszpártok” visszaszorítása érdekében javasolják, hogy ne csak az egyéni jelöltek, de a pártok is fizessék vissza az állami támogatást, ha nem érnek el egy meghatározott eredményt a voksoláson; ne készpénzben, hanem kampányszámlára kapják a támogatást, és a pártlistás támogatás után járó támogatással is részletesen számoljanak el a pártok.

Gulyás Gergely egyetértett azzal, hogy a visszaélésre lehetőséget biztosító szabályozást át kell alakítani, például úgy, hogy a jelöltekhez hasonlóan a meghatározott támogatottságot el nem érő pártoknak is vissza kellene fizetniük az állami támogatást, vagy úgy, hogy a következő választáson nem kapnának ilyet. Egyetértett azzal is, hogy a pártoknak is kincstári számlán kellene megkapniuk a kampánytámogatást. Bárándy Gergely hozzászólásában emlékeztetett arra: előre figyelmeztették a kormánypártokat, hogy a rendszer kedvez a visszaéléseknek.