Nagy lehet a baj a Központi Okmányirodában

Fotó: Thinkstock / Thinkstock

-

Részleteket egyelőre nem tudni róla, de valószínűleg komoly lehet az a korrupciós ügy, amely miatt az igazolványokat kiállító központi okmányiroda több munkatársát is bilincsben vitték el. A hazai korrupciónak azonban továbbra is közbeszerzési pályázatok, az uniós pénzek elnyerése az igazi terepe, nem pedig a hamis személyik, útlevelek kiállítása.


A Visegrádi utcai központi okmányiroda tizenegy korábbi munkatársa ellen nyomoznak hivatali visszaélés gyanúja miatt. Tavasszal három alkalmazottat, novemberben nyolcat állított elő a rendőrség. A hivatal elnöke azonnal felmentette őket. Az ügyről elsőként lapunk számolt be.

A rendőrség nem árult el részleteket, a gyanúsítottak nagy számából azonban arra lehet következtetni, hogy a nyomozás komolyabb ügyet tárhatott fel. Tóth István János, a MTA tudományos főmunkatársa, a Corvinus Egyetem korrupciókutatója szerint szervezett ügyről lehet szó, amelyben minden szereplő ismerte egymást, és tudták, milyen tranzakciók zajlottak. Ki lehet következtetni azt is, hogy nagyon elterjedt a korrupció ezen módja az érintett intézményben – fogalmazott.



Nem ez a korrupció igazi terepe

A személyi igazolványokat, jogosítványokat kiállító állami hivatalnak korábban is volt már zűrös ügye. Még áprilisban a Fővárosi Főügyészség arról számolt be, hogy az okmányiroda két dolgozóját vesztegették meg. A hivatali dolgozók 2013 elejétől több mint ötven külföldi állampolgárnak állítottak ki hamis magyar okmányokat, a többi között útlevelet, személyi igazolványt, jogosítványt. A rendőrség azt állítja, ez nem függ össze a mostani nyomozással. Az okmányirodákat igazgató Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) szerint viszont igen, de ennél többet nem fűzhet hozzá a dologhoz, a folyamatban levő nyomozás miatt.

Rendszeresen lehet olyan esetekről is hallani, amikor pár ezer forintos kenőpénzért cserébe gyorsítják fel az ügyintézést és a sorban állást. A mindennapi korrupcióval foglalkozó Fizettem.hu-n több példát is leírtak a hozzászólók, (ezt és ezt) ezek arról szóltak, hogy az okmányirodában több ügyfélnek elintézték a papírok soron kívüli megújítását.

A hazai korrupciókutató civil szervezetek, a Transparency International (TI) és a K-monitor szerint a jelenlegi nyomozáshoz hasonló korrupciós esetek ritkák. Ezt azzal magyarázták, hogy az okmányirodás vesztegetés nem jár akkora előnnyel, mint például egy építésügyi hivatalnok lefizetése egy engedély megszerzése érdekében. Az igazolványok kiállítása kontrolláltabb folyamat, mint a kedvezményes honosításé, amely körül korábban számos visszaélés történt.

Az okmányirodák korrupciós fertőzöttsége nem magas, a magyar átlaghoz képest inkább alacsony szintű – mondta a VS-nek Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Léderer Sándor a K-monitor igazgatója pedig arról beszélt, hogy a kormány antikorrupciós programja az ehhez hasonló esetekben eredményes volt. Léderer úgy fogalmazott:


Az látszik, hogy olyankor működik a kormány antikorrupciós gépezete, ha nem a haveroknak nyomják politikai engedéllyel.

Hozzátette azt is, hogy mint minden korrupciós ügyletnél, itt is hatalmas lehet a látencia, vagyis az olyan ügyek száma, amelyekre sose derül fény. Az okmányirodákban történt korrupciós esetek mértékét és milyenségét Magyarországon egyébként sem nagyon kutatja senki.


Nem állunk jól a korrupció elleni harcban

Magyarországon továbbra is komoly problémát jelent a korrupció. Tóth István János egy Lettországban rendezett márciusi uniós konferencián ismertette a saját kutatását, amelyhez az uniós országok 830 ezer közbeszerzését vizsgálta meg, közülük 63 ezernél használtak fel uniós forrást. A vizsgálat szerint Európai Unióban Románia és Bulgária után Magyarország számít a legkorruptabbnak.

A TI minden évben elkészíti a Korrupció Érzékelési Indexét (Corruption Perceptions Index – CPI). Az ideit még nem hozták nyilvánosságra, a tavalyiból azonban kiderült Magyarország sem az EU-n belüli, sem a régiós összehasonlításban nem kapott jó helyezést. A vizsgált 175 ország közül csak a 47. helyet sikerült megszereznie, csak az uniós országokat nézve a 21. helyen végzett. Ezzel egy helyet rontott a 2013-os eredményhez képest.

A TI indexe alapján a kormányzati politika átláthatóságában Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 119. helyen állt tavaly. Ez a civil szervezet szerint annak köszönhető, hogy a kormány leépítette azokat az intézményeket, amelyek a végrehajtó hatalmat ellenőrizték, másrészt olyan jogszabályokat alkotnak, amelyekkel a kormányközeli üzleti csoportoknak és oligarcháknak kedveznek.

Jelzésértéke volt annak is, hogy az Európai Bizottság a múlt heti csalás elleni konferenciáját Budapesten rendezte. Brüsszel korábban többször is jelezte, hogy komoly korrupciós problémák vannak a magyar pénzosztási rendszerben, leginkább azt kifogásolták, hogy konkrét cégekre írtak ki rendszeresen pályázatokat. Igaz, a múlt heti konferencián az uniós felszólalók csak visszafogott kritikákat fogalmaztak meg.

A kormány ezekre a kijelentésekre reagálva minden alkalommal elmondja, nem tűrik a korrupciót. „Semmifajta korrupciót nem tűrök el” – fogalmazott legutóbb kedden az Országgyűlésben Orbán Viktor. A miniszterelnök Vona Gábornak válaszolt, aki a Fideszhez kötődő vállalkozók gazdagodását kérte számon.