Nagy Béla: A Városligetből meg kell alkotni a XXI. század közparkját

HÁTTÉR

Nagy Béla

városépítész, urbanista

A globalizáció számos előnye vitathatatlan, ugyanakkor a hátrányai is tetemesek. E hátrányok kiküszöbölése érdekében kell megőrizni és aktívan fejleszteni a tradicionális nemzeti kultúra értékeit.


A globalizációs mainstream szükségszerűen kitermeli ellenpontját, felértékeli az egyediséget. Bartók zenéjének az ad külön jelentőséget, hogy a nagyszerű alkotóművész a magyar zene gyökereiből táplálkozva hozott létre olyan muzsikát, mely összetéveszthetetlenül magyar, több mint egy népdal reprodukciója, több mint egy idézet; a hagyomány talaján termett mű. Ez emeli ki a többi zene közül, ez teszi az egyetemes kultúra részévé például a Divertimentót. Ugyanez természetesen elmondható más művészeti ágakra és tudományos eredményekre is, például az Antoni Gaudíval együtt említhető Lechner Ödön építészetére vagy Lucien Hervé (Elkán László), André Kertész (Kertész Andor) fényképeire.

A globalizációs folyamatok egyik következménye, hogy a helyi értékek, sajátosságok felértékelődnek. Kulturális transzfer nélkül a kultúrák lokálissá válhatnak, elszigetelődhetnek. Ezért is fontos Budapest nemzetközi turizmusban elfoglalt szerepének megőrzése és látogatottságának bővítése. Egy olyan viszonylag kis területen létező kultúrának, mint a magyar, szüksége van arra, hogy értékeit megismertesse másokkal, hozzájáruljon az egyetemes kultúra diverzifikáltságához a globalizált világban is. Budapest szépségét, turisztikai vonzerejének szerepét nem szabad túlértékelni, de a kulturális gazdaságban betöltött meghatározó szerepét sem szabad alábecsülni.


Múzeum

A kulturális transzfer infrastruktúrájának fontos elemei a múzeumok, a kiállítótermek és az előadótermek. A múzeum mára már sokkal több, mint eredetileg, amikor még műtárgyak szűk körben látogatható tárháza volt. A mai múzeumok nem csupán az összegyűjtött műtárgyak tárolásának, gondozásának, restaurálásának, a tudományos-, művészeti-, kulturális- vagy történeti szempontból fontos emlékek bemutatásának, közkinccsé tételének, kutatásának terei is, ahol a látogató számtalan információt tudhat meg az adott emlék születésének körülményeiről, a szerzőről, a mű történetéről, jelentőségéről, a hozzájuk kötődő emberekről, a korról; mindezt nem pusztán passzív szemlélődéssel, hanem használva a technikai vívmányokat, a legkülönbözőbb interaktív módokat is. A modern múzeum összetett társadalmi-, kulturális tér, izgalmas információs tér, adatbank, oktatási tér. A múzeumok segítik a települések fejlődését, megújulását.


Város

Budapest fejlesztési és rendezési terveiben a Városliget fejlesztése kiemelt helyet foglal el. Így a program célkitűzéseinek jelentős része közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a „Budapest-2030 hosszútávú fejlesztési koncepció” (VFK) célkitűzéseihez, illetve az abban meghatározott feladatokhoz (17 célból 11-hez (64%) kapcsolódnak tervezett fejlesztés elemei, 5 célhoz (29%) közvetlenül, 6 célhoz (35%) közvetve). Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) 7 akcióterületének egyike a Városligetet is magában foglaló akcióterület. A jóváhagyott Városliget Építési Szabályzat szabályozza az építési lehetőségeket és követelményeket.


Liget

A Liget és Budapest gazdag történeti múltjának főbb szakaszai bemutatják azt a fejlődési utat, amit a főváros és a Városliget együtt járt be. A mába helyezve Nebbien tervét, érzékelhető, hogy számos elem utal az eredeti tervre, de a vasút, az Állatkert, a millenniumi építkezések, a Városligeti tó átalakítása, a Kós Károly sétány és a földalatti nyomvonalának átalakítása, olyan változtatások voltak, melyek lényegében alakították át Nebbien tervének koncepcióját. A Városliget átfogó és teljes körű regenerálása során meg kell alkotni a mai Városliget értékeinek, a világ egyik első közparkja megmaradt értékeinek integrálásával a XXI. század közparkját, melybe a zöldfelület rehabilitációja és jelentős bővítése révén integrálódnak a meglévő és a tervezett kulturális funkciók (múzeumok, Állatkert bővítése stb.).


Budapest fejlődésének következő szakasza az egyértelmű prioritások, a közgazdaságilag is fenntartható, a legnagyobb állandó üzemeltetési költségeket csökkentő fejlesztések és a működést javító igényes kiegészítések kora lehet, mely megőrzi a tradicionális értékeket, de teret enged az innovációnak a legszélesebb értelemben.

Budapest városszerkezetét elemezve lényegében három, illetve egy további negyedik, alapvetően eltérő típusú terület határolható le:

  • az „eklektikus város” (a XIX. századi millenniumi városmag)
  • az „új város” (a XXI. századi városgyűrű)
    (a Városliget a két előbbi terület határán, mindkettőhöz kapcsolódó összekötő elem lehet)
  • a „külső gyűrű” (kertvárosi és lakótelepi gyűrű)
  • az agglomerációs települések térsége (a fővárossal együtt élő települések).


A Városliget teljes rekonstrukciója, az új intézmények jelentős változásokat hoznak a park életében. A változások átfogóak, ennek megfelelően a várható városrendezési hatások is sokirányúak.

Városszerkezeti szempontból a Városliget nem értelmezhető önmagában. A Városliget az egyik eleme lehet az „eklektikus város” körül kialakítható parkok gyűrűjének. A parkok gyűrűje a Hungária körút vonala mentén alkothat funkcionálisan differenciált zöldterületi láncolatot. Minden parknak önálló arculata, más funkcionális kínálata lehetne, ami önálló identitással ruházza fel, megkülönbözteti a másiktól. Dél-Budára is átnyúlva a Kopaszi-gát kedvelt vízparti park (~25 hektár, benne az 10 hektáros öböllel), átkötés a XIX. és a XXI. század között, az egyetemi város és az InfoPark szomszédságában, ahol maga az öböl vízfelülete a kiegészítő funkciókkal kínál rekreációs lehetőségeket.

Ha nem is közvetlenül, de közvetve a láncolat részeként kezelhető a Millenniumi Városközpontban tervezett pesti Duna-parti sétány (~5 hektár elnyúló sétány) a MÜPA és a Nemzeti Színház környezetével, a volt Közvágóhíd víztornyával, néhány karakteres épületével. Távlatilag akár erről a sétányról is elérhető lehet a tervezett Észak-Csepeli városi park (~30-40 hektár) és környezete, ahol a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág és a két oldalán kialakítható új funkciók adhatnak egyéni hangulatot egy XXI. századi parknak. A park-füzér következő eleme a Népliget (~120 hektár). A Népliget, Budapest legnagyobb közparkja elsődlegesen a sporthoz köthető („Fradi-város”), de a kulturális (Planetárium, Kemény Henrik Bábszínháza stb.), rekreációs, szabadidős kínálata is igen összetett lehetne.

A következő elem az átalakulás előtt álló Puskás Ferenc Stadion és környezete (~40-45 hektár) komplex, többfunkciós megújítása, elsődlegesen a sportra alapozottan, de más rekreációs, szabadidős funkcióknak is teret engedve. A láncolat egyik legfontosabb eleme az Andrássy úti együtteshez kapcsolódó Városliget (~100 hektár).

A Liget Budapest Projekt részeként megújuló városi park funkcionális összetétele is átalakul a tervek szerint (közpark, múzeumok, egyéb kulturális és rekreációs funkciók, állatkert, Pannon-Park stb.). A Duna-partra érve a vízfelület és a part zöldfelületei (~15 hektár) észak felé kiterjednek a Dagály-fürdőre, az ELMŰ és a kajak-kenu sportterületeire is. A középkori emlékekkel teli Margitsziget (~95 hektár), szállodákkal, vendéglátó-ipari egységekkel, sportlétesítményekkel, a víztoronnyal alkotja a városi parkok láncolatának újabb elemét. Az Óbudai (Hajógyári) Sziget (~120 hektár benne az 10 hektáros öböllel) alkotja a gyűrű következő gyöngyszemét a római kori emlékek (Hadrianus helytartói palota) és a hajózás emlékeit őrző hajógyári műemlék-együttessel (Széchenyi és kora) és a sokfunkciós Május 9. parkkal.

Funkcionálisan differenciált park-gyűrű alakulhatna ki a XXI. századi „új város” (a Hungária körút és a tervezett Körvasúti körút között lehatárolható jellemzően „rozsdaövezet”), a XIX. századi millenniumi városmag és a „külső gyűrű” (kertvárosi és lakótelepi gyűrű) között, amely jelentősen növelhetné a parkok kínálatát, kiegyenlítve a terheléseket is. A két végpontja az innováció két pólusa lehetne (a déli pólus az egyetemváros, InfoPark együttese, míg az északi a Graphisoft Park és környezete, beleértve akár a megújuló Óbudai Gázgyár területét is).

A park-füzér elemei között jelentős közterületi zöldfelület-fejlesztés, ahol nincs, fasorok telepítésével, ahol van, azok felújításával biztosíthatja a valódi zöldfelületi hálózattá szervezést. Ezen belül a Liget Budapest projekt révén az értékeit megőrző, az azokat megújító és a saját tradícióira építő, de XXI. századi módon – zöldfelületében is - továbbfejlesztett Városliget egyedi, de integráns szerepet fog betölteni.

Nagy Béla dr.
/Nagy Béla
Múzeum, város, Liget, Budapest című városrendezési hatástanulmánya itt olvasható, a hatástanulmány elemzésének első része pedig, Pákozdi Imrétől ezen az oldalon/


Vélemények:

Baán László: Minden elemében többet és jobbat nyújt majd a Városliget
Várnai László, CivilZugló: Már mindenki mondja, hogy nem jó, tessék végre meghallani!
MUT: Mindent a maga helyén - A projekt felfüggesztését javasolják
Garay Klára: Maradjon meg közparknak a Városliget!
Építészfórum: Több ezer aláíró tiltakozott az új múzeumok ellen
Erick van Egeraat: Zöldfelületet a legnehezebb építeni
Puckó László: A Liget külföldön is jegyzett hellyé, új vonzerővé válhat
Nagy Béla: A Városligetből meg kell alkotni a XXI: század közparkját
Bardóczi Sándor: A Városligetet tehermentesíteni kell!
Vitaindító: Lesz-e haszna az új múzeumi negyednek?

Háttér:
Városligeti Építési Szabályzat, rendelet, 2014 július
Városligeti Építési Szabályzat, részletes, letölthető térkép
KPMG hatástanulmány - a projekt, mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a gazdaságra

VS-összefoglalók:
Liget Budapest az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum pályázatának eredményhirdetése után
Liget Budapest, 2014 június

Liget Budapest: Lesz-e haszna az új múzeumi negyednek?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN