Nagy bejelentésre készül a kormány: bekebelezik az ELMŰ-t is

Fotó: Europress/Getty Images/Quinn Rooney / Europress/Getty Images/Quinn Rooney

-

A VS.hu úgy tudja, hogy a csomagban a Mátrai Erőmű is benne van, viszont a hátralékosok az eredeti tulajdonosnál maradnak. Iparági forrásaink szerint a bejelentés még ma megtörténhet. (Cikkünk megjelenése óta a bejelentés már meg is történt.) Ráadásul nemcsak az áram, hanem a gázszolgáltatásban is, hiszen az állam akár egy-két héten belül bekebelezheti a teljes piacot.


A VS.hu több forrásból úgy értesült, hogy a kormány csütörtökön vagy pénteken hozza nyilvánosságra a szándéknyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy további részesedést kíván szerezni az elsősorban Budapesten és Észak-Magyarországon áramot szolgáltató két tőzsdei cégben, az ELMŰ-ben és az ÉMÁSZ-ban. Ha ez megtörténik, akkor az állami tulajdonban lévő ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. a gáz után megkezdheti a villamosenergia értékesítését is. A források úgy fogalmaztak: részben vagy egészben történő kivásárlásokról van szó.


Az eddigi többségi tulajdonos a német RWE Energy, valamint az EnBW Trust, de már eddig is ott volt az állam a részvényesek között. Az MVM ugyanis a privatizáció után is megtartott egy kisebb tulajdoni hányadot: az ELMŰ-ben 15 százalékot, az ÉMÁSZ-ban pedig 12 százalékot. A tranzakciót bonyolítja, hogy tőzsdei cégekről van szó, így a tulajdonosi körben ott vannak a kisrészvényesek is.

A tőzsdén forgó úgynevezett közkézhányad az ELMŰ esetében bő 4 százalék, az ÉMÁSZ esetében pedig csaknem 9 százalék. Amikor a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János a múlt héten jelezte, hogy az ENKSZ még az idén beszállhat az áramszolgáltatásba, a találgatások már meg is indultak, és a tőzsdei barométer is jelezte, hogy mozgás van a piacon: megugrott az ELMŰ és az ÉMÁSZ részvényeinek árfolyama.

A VS.hu úgy tudja, hogy a tárgyalási csomagban ott van még a Mátrai Erőmű is, amely elsősorban a hazai szénvagyonból, a saját bányáiból kitermelt lignitből táplálkozik. És miután az is kormányzati szándék, hogy minél inkább használjuk ki a földben rejlő kincseket, ezért az erőmű bekebelezése is régóta meglévő célkitűzés. A németeken kívül egyébként ebben is tulajdonos az MVM, több mint 26 százalékos részesedéssel.

Az államnak ezek az üzletek összességében több 10 milliárd forint kiadást jelentenek.

Számos részletkérdés azonban még nem tisztázott, így egyelőre csak egy szándéknyilatkozatról van szó. Ez alapján az érintett cégeket a későbbiekben részben vagy egészben kivásárolja az állam. Forrásaink hangsúlyozták, hogy ez nem egyenlő az RWE magyarországi kivonulásával.


UPDATE: Csütörtökön délután a kormány bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá az állam és az ELMŰ német tulajdonosa, az RWE, amelynek. Ennek értelmében az MFB megveheti az Elmű-Émász egyetemes villamos energiaszolgáltatási üzletágát, a nemzeti közműszolgáltató megszerezheti az Elmű-Émász Ügyfélszolgálati Kft-t, és az RWE értékesíti a hazai villamos energia elosztói társaságai 49 százalékos tulajdonrészét az MFB-nek.


Az adóssághegyek maradnak

Az eredeti tulajdonosok már csak azért sem tudnak viharos sebességgel távozni, mert a nem fizető ügyfelek a nyakukon maradnak. Neve elhallgatását kérő forrásunk azt mondta,


az átvételnél arra irányul a törekvés, hogy az adósságot a régi cég kezelje.

Az ELMŰ kommunikációs igazgatója, Boross Norbert a tárgyalások állásáról nem kívánt nyilatkozni, de annyit elmondott, hogy jelenleg már nincsen nagy baj a kintlevőségekkel. Ha valaki nem fizet, akkor a számla lejárta után 60 nap áll a rendelkezésére, hogy kiegyenlítse a tartozását. Ha eközben jelentkezik az ügyfélszolgálaton, akkor kaphat részletfizetési vagy halasztott fizetési lehetőséget.


Ezen kívül bekerülhet a védett fogyasztói státusba is, ami azt jelenti, hogy a felszólítási folyamat csak az esedékességtől számított 120. nap után kezdődhet meg, illetve ingyen kap egy előre fizetős fogyasztásmérőt. Az áramszolgáltatás kikapcsolásáig ritkán jutnak el, de ha mégis, akkor peresítik a követelést, ami egészen a végrehajtásig fajulhat, bár a 60 napos határidő miatt ez legfeljebb néhány 10 ezer forintra rúghat.

Ilyenből azonban nem kevés van. Az ELMŰ 2014 végén 13,6 milliárd forint esedékes követelést tartott nyilván, ebből 8,4 milliárd már bíróság előtt van. Igaz, ez jóval kevesebb, mint a 2013-as, amikor még több mint 16 milliárd forint volt a hátralék. Az ELMŰ mérlegbeszámolója szerint a csökkenés a hátralékkezelésben bevezetett intézkedéseknek, valamint annak köszönhető, hogy


a rezsicsökkentés miatt nagyobb a fizetési hajlandóság.

Így tehát sok tízezer adósnak a sorsa a németek kezében maradna, akiknek a jogszabályok továbbra is behatárolják a lehetőségeiket, de valószínűleg már a lehető legkevésbé bánnak majd kesztyűs kézzel a hátralékosokkal. Az árampiacon mindenesetre egyből meghatározó szereplővé válik az állam a több mint kétmillió felhasználóval.



Napokon belül a gázpiacon is tarol az állam

Az állami közműszolgáltató akár egy-két héten belül hozzájuthat az úgynevezett egyetemes gázszolgáltatás akár valamennyi ügyfeléhez, tehát a lakossági, az önkormányzati és a kisebb céges fogyasztókhoz. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ugyanis június 5-éig adott határidőt arra, hogy a szolgáltatók bejelentkezzenek két ellátási területre, miután a francia GDF-Suez és a német E.On is jelezte, hogy visszaadná az engedélyét.


A rezsicsökkentések után valamennyi cég sok milliárdos veszteséget halmozott fel, mert a tarifák nem fedezték a már korábban lekötött értéken a gáz árát. Ezért szabadulnának az állam által rögzített áron forgalmazó egyetemes szolgáltatástól.

Az ENKSZ már jelezte, hogy ajánlatot tesz a fogyasztók ellátására, és rajta kívül gyakorlatilag az olasz ENI tulajdonában lévő Tigáz lehet még az egyetlen szereplő. A Tigáznál úgy tájékoztatták a VS.hu-t, hogy várják a tulajdonos döntését, tesznek-e ajánlatot vagy sem. Részletekbe azonban nem bocsátkozott Száraz Gábor sajtószóvivő.

A Tigáz mindenesetre valószínűleg kétszer is meggondolja, halmozza-e tovább a veszteségeket, hiszen a többi üzletágának eredményessége ellenére a tavalyi évet is 13 milliárd forint veszteséggel zárta. Jócskán vannak adósai is, a lakossági ügyfelektől eddig 4,6 milliárd forintot nem tudott behajtani, de az összes kintlévősége a 7 milliárd forintot közelíti.

Így könnyen lehet, hogy nemcsak a GDF-Suez és az E.On több mint 1,3 millió ügyfele szakad az ENKSZ nyakába, hanem a Tigáz is bedobja a törülközőt, és már nem is marad versenytárs a gázpiacon. A VS.hu úgy tudja, nem kizárt, hogy az ajánlatot még megteszi a Tigáz a visszaadott szolgáltatási területekre, de ha nem őt választja az energiahivatal, akkor az olasz tulajdonos is a franciák és a németek nyomdokaiba lép.



Így az állam a vártnál is gyorsabban válhat egyeduralkodóvá az áram- és a gázszolgáltatásban. Kérdés persze, hogy mit kezd a rászakadt vagyonnal. Az ENKSZ egyelőre gyakorlatilag a Főgázból áll, amelynek a tavalyi eredménye még nem ismert, 2013-ban az adózás előtti eredménye 2 milliárd forint volt.


A rezsicsökkentés azonban olykor az állam, illetve az önkormányzatok által átvett cégeknél is működési zavarokat okoz. A Fővárosi Vízműveknél például, amelyet három éve vásárolt vissza Budapest, tegnap jelentették be, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott árakon nem tudja fenntartani a gazdálkodását, így a tarifák emelését kezdeményezi az állami hivatalnál.