Na, mi volt ma a koszovói parlamentben? Csak nem könnygáz?

Fotó: MTI/AP / Visar Kryeziu

-

A koszovói ellenzék hétfőn ismét könnygázzal akadályozta meg a parlament munkáját, a Koha Ditore című pristinai napilap értesülése szerint az ügyészség azonnal elrendelte az elkövetők elfogását. A parlament épülete előtt tiltakozók gyülekeznek.


A pristinai törvényhozás a jövő évi költségvetésről tárgyalt volna, ám amikor Kadri Veseli házelnök feltette a kérdést, hogy az ellenzék hajlandó-e részt venni a munkában, az Önrendelkezés (Vetevendosje) nevű párt képviselői könnygázpalackot dobtak a terembe. A házelnök ekkor kijelentette: az ellenzéki pártok ismét „saját magukat zárják ki a munkából”, majd délutánig szünetet rendelt el. November végén egy hasonló incidenst követően az ellenzéki képviselőket kitiltották az aznapi ülésről.

A kormányzó pártok korábban közölték, hogy ha nem sikerül elfogadni időben a 2016. évi büdzsét, azzal veszélybe kerülhet a Nemzetközi Valutaalappal kötendő, 185 millió euróról szóló hitelmegállapodás.



Az ellenzék szeptember óta akadályozza fütyüléssel, tojásdobálással, valamint könnygázzal a törvényhozás munkáját, azt követelve, hogy Isa Mustafa kormányfő vonja vissza aláírását a Szerbiával augusztusban Brüsszelben kötött megállapodásról. Jóllehet a kisebbségi szerb önkormányzatok közösségének létrehozásáról szóló egyezményt nem hozták nyilvánosságra, a tiltakozók szerint az túl sok jogot biztosít a koszovói szerbeknek. Az ellenzék bejelentette, mindaddig akadályozza a munkát, amíg követelésük nem teljesül. A koszovói alkotmánybíróság november elején – végleges döntéséig – felfüggesztette a megállapodást, az ellenzék azonban továbbra is tiltakozik.

A parlament munkájának többszöri akadályozása miatt korábban előzetes letartóztatást rendeltek el több képviselő ellen is.

A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tartott Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem ismer el. Két és fél éve történelminek nevezett normalizációs folyamat kezdődött meg a két ország között, a kormányfők azonban számos kérdésben azóta sem tudtak megegyezni.


És egy korábbi eset