Muszlimok házait pusztítják ezresével

Fotó: MTI/MTVA / FAZRY ISMAIL

-

A mianmari biztonsági erők több mint ezer lakóházat romboltak le a muszlim kisebbségi rohingyák lakta településeken a lázadók elleni hadműveletekben az utóbbi hetekben – hívta fel a figyelmet hétfőn a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet műholdas felvételek kiértékelése alapján.


A New York-i székhelyű csoport szerint az ázsiai ország nyugati partvidékén található, főleg rohingyák lakta Rakhajn államban a katonai műveletek hat héttel ezelőtti kezdete óta 1250 épületet semmisítettek meg, egyedül november 10. és 18. között öt rohingya faluban 820 házat tett tönkre a hadsereg.

Brad Adams, a HRW ázsiai igazgatója felszólította a mianmari kormányt, hogy indítson vizsgálatot az ügyben, vonja felelősségre az elkövetőket, és engedélyezze, hogy az ENSZ is vizsgálódjon a helyszínen.

A Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji államtanácsos (miniszterelnök) kormánya korábban azt mondta, hogy a térségben élők saját maguk gyújtották fel házaikat a nemzetközi segélyek megszerzésének reményében. Szerinte az ennek ellentmondó állítások a „terroristák” megtévesztési kampányának részét képezik.

A mianmari hadsereg októberben küldött katonákat a rohingyák Bangladessel határos élőhelyére, miután ott összehangolt támadássorozatot hajtottak végre a határőrség ellen, kilenc rendőr halálát okozva. Az ENSZ adatai szerint a katonák érkezését követő összecsapások elől több mint 30 ezren menekültek el, közülük sokan Bangladesbe. Mindeközben többtucatnyi embert megöltek, nagy részüket két nap alatt. A hadsereg harci helikoptereket is bevetett a felkelők ellen.

Az állami média szerint összesen csaknem 70 emberrel végeztek a biztonsági erők, és több mint 400-at őrizetbe vettek, jogvédő aktivisták azonban ennél jóval nagyobb számokról beszélnek. Szemtanúk szerint a katonák számos rohingyát megöltek, emellett nőket erőszakoltak meg és házakat fosztogattak.

Teljesen megbízható információkat azonban nehéz mondani, mivel megfigyelők és újságírók nem tehetik be a lábukat a konfliktus sújtotta régióba.

Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista. A nacionalista buddhisták kétségbe vonják a rohingyák állampolgársághoz való jogát, őket ugyanis a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tartják. Bár 2010-ben kezdetét vette Mianmar demokratikus átalakulása, és tavaly megtartották az első szabad parlamenti választásokat is, a változások egyelőre nem hoztak semmiféle javulást a rohingyák életében, akiket évtizedek óta hátrányos megkülönböztetés ér egyebek mellett az oktatás, a munkavállalás és az egészségügyi ellátás terén.

Mindeközben az ország északi részén található San államban, a kínai határ közelében is fegyveres konfliktus robbant ki. A kormány tájékoztatása szerint Musze és Kutkai településeken vasárnap reggel három etnikai fegyveres csoport egyszerre ütött rajta a hadsereg és a rendőrség több állásán. Az összehangolt támadásokban összesen nyolc ember – egy katona, három rendőr, egy fegyveres és három polgári személy – vesztette életét, és csaknem 30-an megsebesültek. A kormányerők hajtóvadászatot indítottak a támadók ellen.