Mustárgázt vetett be az Iszlám Állam Irakban

Fotó: Getty Images / Ken Guest

-

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet vizsgálatai sebesült kurd fegyveresek szervezetében mutatták ki a veszélyes szert. Lehet, hogy a vegyi fegyvert Szíriában zsákmányolták a dzsihadisták, de aggasztóbb az felvetés, hogy maguk gyártották.


Az Iszlám Állam nevű szélsőséges iszlamista terrorszervezet tavaly mustárgázt vetett be a kurd csapatok ellen – közölte hétfőn a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) egyik név nélkül nyilatkozó illetékese. A forrás megerősítette, hogy laboratóriumi vizsgálatok kimutatták a kén-mustár vegyületet, miután 2015 augusztusában nagyjából 35 kurd fegyveresen jelentkeztek a tünetek a bevetés után.

A szervezet nem nevezte meg, hogy ki használta a mérges gázt. Ugyanakkor a névtelenül nyilatkozó illetékes elmondta: az eredmények azt igazolják, hogy a vegyi fegyvert az Iszlám Állam vetette be, mert a kurd fegyvereseket a dzsihadistákkal folytatott küzdelem során mérgezték meg. Az Iszlám Állam szélsőségeseinek támadása az észak-iraki Kurdisztán autonóm terület székhelyétől, Erbiltől délnyugatra történt.

Az OPCW tavaly októberben megerősítette, hogy az iszlamisták a szomszédos Szíriában már bevetettek mustárgázt. A kérdést várhatóan megtárgyalják majd az OPCW 41 tagú végrehajtó tanácsának egy hónap múlva esedékes soron következő ülésén. szakértők továbbra sem biztosak abban, hogy az iszlamista szervezet hogyan tett szert vegyi fegyverekre, illetve van-e hozzáférése továbbiakhoz.

Egy másik – szintén névtelenül nyilatkozó – illetékes elmondta, hogy az Irakban használt mustárgáz valószínűleg szíriai raktárakból származik. Szerinte ez azt jelenti, hogy Damaszkusz nem tárta fel maradéktalanul vegyifegyver-programját, amelynek leszerelése nemzetközi felügyelet mellett zajlott 2013-2014-ben. Szíriai tisztségviselők egyelőre nem nyilatkoztak, ugyanakkor korábban cáfolták, hogy az ország vegyi fegyver készletének bármely része elkerülte volna a megsemmisítést.

A Damaszkusztól keletre fekvő Kelet-Gúta térségében 2013 augusztusában elkövetett, több száz ember életét kioltó vegyifegyver-támadás után Szíria beleegyezett, hogy az OPCW által felügyelt egyezmény keretében bejelenti és beszolgáltatja vegyifegyver-készletét. Összesen 1300 köbméternyi vegyi fegyvert – közöttük mustárgázt és szarint – foglaltak le Szíriában. Többségüket, amelyek mustárgáz és szarin elegyét tartalmazták, az amerikai haditengerészet egyik hajóján semlegesítették, majd megsemmisítettek.

Hamish de Bretton Gordon, a biológiai és vegyi fegyverek hadi alkalmazásának szakértője szerint az iszlamisták kifejleszthettek saját vegyi fegyvereket is, és arra készülhetnek, hogy újra bevessék őket. „Elég biztos vagyok abban, hogy az Iszlám Állam által Irakban használt mustárgázt saját maguk állítják elő Moszulban” – mondta a szakértő, és hozzátette, hogy „minden elővegyület rendelkezésükre áll az olajiparban használtakból, ahogy a szakemberek is kéznél vannak”.

A mustárgázt (tudományos nevén diklóretil-szulfidot) a németek fejlesztették ki és vetették be először 1917-ben. Minden korábbinál alattomosabb fegyvernek bizonyult: az olajos, barna anyag – aminek szaga a romlott fokhagymára, tormára vagy mustárra emlékeztet, innen az elnevezése – nem oszlik el, lassan párolog, így lassan hat, közben a katonák széthordhatják akár a bakancsuk talpán is. Vakságot, illetve rettenetes, hólyagos égési sebeket okoz.