"Működhet a dolog" – magyar orvosok a rák elleni új csodaszerről

Fotó: AFP / MYCHELE DANIAU

-

Reménykeltő a dán kutatók által felfedezett új, rákgyógyító eljárás, de a klinikai teszteken sok múlik – mondták a VS-nek a megkérdezett orvosok. Attól ugyanis, hogy daganatos egerek meggyógyulnak, nem biztos, hogy az embereknél is ilyen jó lesz az eredmény. Ráadásul mindehhez sok év és rengeteg pénz kell még.


„Megvan a rák ellenszere” – robban időről időre a bombasztikus hír, hogy aztán kiderüljön, az egész nem igaz. Most viszont lehet, hogy tényleg találtak valamit.


Ha igaz, amit leírtak, akkor az alapelv akár jó is lehet, és működhet a dolog, kíváncsian várom az eredményt

– mondja Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a legfrissebb hírre, miszerint a malária elleni szer kutatása közben dán kutatók a rák ellenszerére bukkanhattak. Laboratóriumi körülmények között létrehoztak egy fehérjét, amely megtalálja a rákos sejtet, és ha mérget tesznek a fehérjébe, el is pusztítja azt.



Egy kicsi tudomány senkinek sem árt

A módszert a maláriafertőzés mechanizmusának tanulmányozása során véletlenül fedezték fel – magyarázza Boldogkői Zsolt. A dán kutatók megfigyelték, hogy a ráksejtek ugyanazt a szénhidrátféleséget fejezik ki a felszínükön, mint a tanulmányozott méhlepénysejtek.

A malária ezeket a molekulákat ismeri fel a méhlepény fertőzése során, úgyhogy adódott az ötlet: a kórokozó nyilván a ráksejteket is ugyanígy felismerné. Persze nem a maláriával kellene a rákot gyógyítani, hanem csak azzal a fehérjemolekulával, amely konkrétan a felismerést végzi.

Ha ezt a fehérjét összekapcsolják egy méreganyaggal (toxinnal), máris kész a vakcina: a maláriafehérje célzottan a tumorsejtekhez szállítja a toxint, amelyet a ráksejtek bekebeleznek, és ezzel elpusztítják saját magukat. Felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy a rák és a méhlepény sejtjei ugyanolyan szénhidrátot tartalmaznak a felszínükön. A feltételezések szerint ezek a molekulák felelősek a gyors sejtosztódásért.

A módszer tehát hasonlít a kemoterápiához annyiban, hogy a gyorsan osztódó sejtekre hat – részletezi Boldogkői Zsolt.

Egereken működött a módszer

A dán kutatók több ezer mintát teszteltek agytumortól kezdve a leukémián át, és azt találták, a malária fehérjéje képes az összes típusú rák 90 százalékát megtámadni. Az egerekbe háromféle emberi daganattípust „ültettek.”

  • A nyirokrendszert megtámadó rák esetén a kezelt egereknél a tumor mérete a negyede volt a kontrollcsoportéhoz képest.
  • A prosztatarák hat kezelt egérből kettőnél eltűnt egy hónappal az első dózis után.
  • Az áttételes csontráknál még ennél is jobbak az eredmények: hat kezelt egérből öt 8 héttel később is életben volt, míg a kontrollcsoport egerei mind elpusztultak.



Az egerek nem emberek

„Időként felkapnak egy-egy ilyen hírt, biztos, hogy előbb-utóbb találnak valamit, de ezeket a híreket nem lehet készpénznek venni” – mondja Thurzó László onkológus, a Szegedi Tudományegyetem tanára. Nemrég részt vett egy amerikai kongresszuson, ott erről a dán felfedezésről nem volt szó, a szakmai közvélemény nem nagyon tud róla. Bár az tény, hogy egy tekintélyes szaklapban publikálták a kutatási eredményeket. Éppen ezért


biztos, hogy lehet benne valami, de annyira az elején tart a folyamat, hogy korai még a terápiás kilátásokról beszélni.

Sokszor keltettek már reményt, amit aztán meg kellett cáfolni – figyelmeztet Thurzó László. Fontos, hogy nem tudni még semmit ennek az eljárásnak a mellékhatásairól.

Boldogkői Zsolt is azt mondja, általában az ember szkeptikus, mikor azt hallja, hogy megtalálták „A RÁK” ellenszerét. Gyakran felröppen ilyen hír, majd el is csitul, eddig ugyanis még nem fejlesztettek ki általánosan ható rákellenes szert. A szakmában az az általános meggyőződés, hogy az egyes ráktípusokra külön-külön terápiás eljárást kell alkalmazni – teszi hozzá.


Ez a mostani felfedezés viszont szembemegy ezekkel a várakozásokkal, ami persze nem jelenti azt, hogy eleve esélytelen, de meg kell várni a klinikai kísérleteket.

Mindketten felhívták a figyelmet arra is, attól, hogy valami működik laboratóriumi körülmények között vagy egereken, nem biztos, hogy az emberi szervezetbe kerülve ugyanazt a hatást fejti ki.


rákkutatás, laboratórium,


A rák mint krónikus betegség

Azon kívül, hogy egyre jobb a diagnosztika, egyre több, a rák kialakulásáért felelős gént fedeznek fel, a gyógyszerek kutatási iránya is változott.

Míg korábban a sejtmérgeket kutatták, amelyek a daganatos sejtet pusztítják el, mostanra a biológiailag aktív szerekkel kísérleteznek, amelyek a daganatos sejtek anyagcseréjének megváltoztatásával érnek el hatást. Az egyik pusztít, a másik pedig megpróbálja helyreállítani az eredeti állapotot, amennyire lehetséges. Emellett pedig egyre specifikusabb, bizonyos daganatokra ható szereket találnak fel – magyarázza Thurzó László.

Ezek sokkal barátságosabb, kevesebb mellékhatással járó szerek, csak nagyon drágák. Világszerte folynak a kutatások, a Szegedi Egyetemen is többek részt vettek bennük.

A rák gyógyításában fokozatos a fejlődés, egyre többet tudni a betegségről, de áttörés egyelőre nincs – mondja Boldogkői Zsolt. „Bizonyos ráktípusokat jól lehet gyógyítani, például a gyerekkori leukémiát, vagy amit korán észre lehet venni, de a veszélyes rákokkal nem tudunk mit csinálni.”

A hasnyálmirigyrák, a kissejtes tüdőrák, illetve a melanóma ellenáll a terápiának. A többi esetben el lehet érni, hogy krónikus betegséggé váljanak, amivel sokáig lehet élni.


rákkutatás, laboratórium,


A Koppenhágai Egyetem kutatója, Ali Salanti – az egyetem honlapján lévő cikk szerint – azt nyilatkozta, legkorábban négy év múlva lehet elkezdeni a klinikai teszteket. Ez azonban még csak a kezdet, sok kísérletre van szükség. Mint Boldogkői Zsolt magyarázta, egy hagyományos gyógyszer esetében 15 évig tart a tesztidőszak, és több mint 1 milliárd dollárba kerül. 800-1000 ember kezelése után lehet csak következtetést levonni.

Ali Salanti szerint is az a legnagyobb kérdés, hogy az emberekre hat-e az eljárás, képesek lesz-e tolerálni a szükséges dózist, illetve lesznek-e a szernek mellékhatásai. „De optimisták vagyunk, mert a fehérje csak azt a szénhidrátot támadta meg, amely a placentán kívül csak a rákos sejteken van” – mondta.

A kutatók annyira bíznak a sikerben, hogy egy céget is alapítottak a projekt megvalósítására – mondja Boldogkői Zsolt. A jó hír mindenesetre nem ártana: az OECD 2012-re vonatkozó adatai szerint Magyarország az unióban listavezető a rákos halálozásokat nézve.