Mostantól könnyedén akaszthatnak le milliókat az államról a rabok

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

Négyszázötven beadvány van az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a magyar börtönök túlzsúfoltsága miatt, és még a kormány is azt mondja: az összeset megnyerik az elítéltek. Ez milliárdos kiadást jelent majd, de a kormány nem enged a büntetőjogi szigorból, inkább új börtönöket épít.


Minden korábbinál több magyar kérelem érkezett 2013-ban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához: 990 magyar gondolta úgy, hogy az őt ért jogsérelem miatt a nemzetközi bíróság előtt kér elégtételt. A parlament igazságügyi bizottságának hétfői ülésén kiderült az is, hogy a 2013-ban a megítélt kártérítések összege is rekordot döntött: a magyar állam összesen 342 millió forintot fizetett ki, míg tavaly 228 milliót.

1993 óta Magyarország több mint 1,6 milliárd forint kártérítést fizetett ki strasbourgi ítéletek alapján, aminek döntő többségét, 1,1 milliárd forintot az igazságszolgáltatás általános lassúsága, vagyis a perek elhúzódása miatt ítélték meg. A tavaly lezárult strasbourgi eljárások közt van olyan extrém példa is, amelyben egy 1985-ben indult, még ma is folyamatban lévő, érintettek halála miatt többször félbeszakadt polgári per miatt ítéltek meg 17 600 euró kártérítést.


450 per

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára az igazságügyi bizottság előtt arról beszélt: az elmúlt években végrehajtott szervezeti változások révén a jövőben csökkenni fog a perek elhúzódása miatt indított strasbourgi eljárások száma. Egy másik jogsérelem miatt viszont egyre többen fordulnak az Emberi Jogok Európai Bíróságához: már 450 beadvány van a bíróság előtt, amelyben a magyar börtönviszonyok miatt követelnek kártérítést elítélt, vagy az előzetes letartóztatást megjárt emberek.

„A strasbourgi gyakorlat teljesen mechanikus” – mondta az igazságügyi bizottság előtt Berke Barna nemzetközi jogi együttműködésért felelős államtitkár. Arra utalt, hogy ezeket a pereket a magyar állam el fogja veszíteni. Az ok egyszerű: a magyar börtönök túlzsúfoltak, így nem tudják teljesíteni az egy főre jutó alapterületre vonatkozó európai ajánlásokat (egy főre négy négyzetméter), sőt még az ennél megengedőbb magyar jogszabályokat (három négyzetméter) sem, hiszen a magyar börtönökben átlagosan 144 százalékos a telítettség, 18 300-an ülnek a rács mögött.

A férőhelyre vonatkozó rendeletbe hiába írta bele 2010-ben az akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor, hogy „lehetőség szerint” biztosítani kell a három négyzetmétert a raboknak (nőknek és fiatalkorúaknak három és felet), az Alkotmánybíróság tavaly ősszel, idén március 15-i hatállyal megsemmisítette ezt a fordulatot, hiszen az nem felel meg az Európai Emberi Jogi Egyezménynek és az alaptörvénynek, és sérti az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalmát.

Mindeközben eltörölték az előzetes letartóztatások időkorlátját, ami szintén hozzájárul a túlzsúfoltsághoz.



a pilot ítélet is az állam ellen szól

Strasbourgban 2011-ben született az első ítélet a magyar börtönviszonyok miatt, akkor 12 ezer euró (3,6 millió forintnyi) kártérítést ítéltek meg egy egyébként emberölésért elítélt férfinak. Idén március 10-én aztán a bíróság úgynevezett pilot ítéletet hozott hat magyar ügyben, és összesen 84 ezer euró (25,7 millió forint) kártérítést ítélt meg az elítélteknek, ráadásul még a perköltségek is az államot terhelik. Az ítélet után várható, hogy sorozatban fogják elmarasztalni az államot hasonló ügyekben, ami a beadványok száma alapján milliárdos kiadást jelenthet.

A pilot eljárás persze nem csak a később is használható precedensről szól, a bíróság azt is kimondta: Magyarországnak fél éven belül le kell tennie az asztalra egy menetrendet arról, hogyan szünteti meg a jogsértő állapotot. Ez részben folyamatban van, a Belügyminisztérium összesen 4000 férőhelynyi börtönbővítést és -felújítást tervez, és már ki is írta a pályázatot, amelyben önkormányzatoktól várja, hogy börtönépítésre felhasználható területek ajánljanak fel, elsősorban a munkahelyteremtés reményében.

Répássy ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a bizottsági ülésen a kormánypárti képviselőket, hogy a kormány szigorú büntetőpolitikája semmiképpen nem változik, vagyis nem lesznek csak azért enyhébb ítéletek, hogy csökkenjen a börtönök zsúfoltsága. Pedig január végén egy másik államtitkár, Tasnádi László a Belügyminisztériumból mondta a büntetés-végrehajtás értekezletén, hogy a börtönök túltelítettségét a szigorodó büntetőpolitika okozza.


előzetesek futószalagon

A börtönök túltelítettsége ugyanakkor szorosan összefügg egy másik kérdéssel, az előzetes letartóztatások gyakorlatával. Az elítéltek számára ugyanis még csak-csak lenne hely, de a fogvatartottak egyharmada előzetes letartóztatásban ül, gyakran rosszabb körülmények közt, mint az elítéltek. Bár az előzeteseket a bíróságok rendelik el, a gyakorlatban ez szinte automatizmus. Bárándy Gergely szocialista képviselő a bizottság ülésén Békés megye példáját említette, ahol az ügyészi indítványok száz százalékát helyben hagyta a bíróság.

Az előzetest a törvény szerint azért rendelik el, mert fennáll annak a veszélye, hogy a gyanúsított megszökik, újabb bűncselekményt követ el, vagy eltünteti a bizonyítékokat, befolyásolja a tanúkat. A letartóztatást elrendelő határozatokban ezek rendre benne is vannak, de a strasbourgi bíróság szerint több esetben ez csak formalitás, és gyakran valódi indokok nélkül kerülnek a gyanúsítottak letartóztatásba, és a jogorvoslat sem elég hatékony.

Az elmúlt két évben egy sor, politikailag is érzékeny ügyben született olyan ítélet, amelyekben kártérítést ítéltek meg a szabadsághoz való jog sérelme miatt: Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettesnek például 12 500 eurót (3,7 millió forintnyit) ítéltek meg, igaz, nem csak az előzetes elégtelen indoklása, hanem a szűkös cella miatt is. Hunvald György egykori erzsébetvárosi polgármesternek 2700 eurót (800 ezer forintnyit) ítéltek meg, mivel a strasbourgi bíróság szerint önmagában a vádban szereplő bűncselekmény nem indokolja a hosszú előzetes letartóztatást.

A politikusokon kívül ismeretlen személyek is nyertek Strasbourgban hasonló okok miatt, nem is keveset: a tavaly vagy tavalyelőtt lezárult ügyek közt 2700 és 18 000 ezer euró (800 ezer - 5,4 millió Ft) közt vannak a megalapozatlan fogva tartás miatt megítélt kártérítések. Megoldás lehetne például, ha az úgynevezett elektronikus nyomkövetők elterjedésével házi őrizetre cserélnék az előzetest. Répássy a bizottság előtt azt mondta: ezt a kormány is támogatná, de a letartóztatásokról mégiscsak a bíróság dönt, nekik nincs közvetlen ráhatásuk.