Most követeljen béremelést, mert jó esélyei vannak

Fotó: MTI/MTVA / Máthé Zoltán

-

Három nagy munkaadói érdekképviseletből három ismerte el kérdésünkre, hogy a cégvezetők kénytelenek most a zsebükbe nyúlni, ha dolgozóra van szükségük. Ezzel a kormány is egyetért, feltéve, hogy ebből a lehető legkevesebb teher hárul az állami költségvetésre. A januári minimálbér-emelésre vonatkozó első számok a jövő héten hangozhatnak el, valahol az 5 és 7 százalék között.


Mégsem hozza Magyarországra fejlesztési központját az elektronikai eszközöket gyártó amerikai vállalat, a National Instruments. A Debrecenben már több mint ezer embert foglalkoztató cég egyik vezetője a minap közölte ezt egy szakmai konferencián, miután tudomásul kellett vennie, hogy nálunk nagyítóval sem talál annyi mérnököt, amennyire szüksége lenne. Hiszen még fejlesztő központ nélkül is több tucat olyan aktuális állásajánlat van a vállalat honlapján, amely hónapok, sőt esetenként évek óta betöltetlen.


Nem örülünk ennek, de azzal kell szembesülniük a vállalatoknak, hogy elvesztik munkatársaikat és velük együtt lehetőségeiket is, ha nem emelik a béreket.

Ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László mondta a VS.hu-nak, mintegy beletörődve, hogy a munkaerő-elszívásnak, az elvándorlásnak egy bérfelzárkóztatási folyamat lehet a hatása. Mint mondja, a munkáltatók rádöbbentek, hogy „az eddigi úton már nem lehet sikeres a vállalkozásuk”.


Ennek szaladt elébe az Auchan, és még mielőtt a többi áruházlánc elszipkázta volna az adventi időszakban vasárnap is munkára fogható dolgozókat, a francia kereskedőcég 10 százalékos béremeléssel magához láncolta a munkatársakat – magyarázta az érdekvédők ritka sikerét a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Sáling József.

A manapság egyre szaporodó hiányszakmák képviselői között is előkelő helyen vannak a bolti eladók, akik az elmúlt időszakban már éppen csak megfordultak egy helyen, és már csábították is át őket egy másik üzletlánchoz vagy éppen a közeli ipar üzembe, amire éppen kaphatók voltak. Márpedig ha nincs elég eladó, akkor nem kerül ki időben a polcra az áru, ami azonnal visszaveti a forgalmat.


A Manpower munkaerő-közvetítő felmérése a hiányszakmákról 2015-ben


Az eddigieknél egy kicsit jobban be kell nyúlniuk a zsebükbe a munkaadóknak – erősítette meg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc is, bár sietve azt is hozzátette, hogy az egész gazdaságon azért nem söpör végig a két számjegyű béremelés, mert akkor az hamar elbocsátásokhoz vezetne. Dávid Ferenc a minimálbéreknél is lát lehetőséget a növekedésre, igaz, csupán annyit mondott, hogy az inflációnál nagyobb mértékben, márpedig az árszint emelkedése jelenleg gyakorlatilag nulla.

A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc ennél is szigorúbb. Ő arra hivatkozik, hogy az elmúlt három évben több mint 10 százalékkal nőtt a minimálbér, miközben alig volt infláció. Más kérdés, hogy nőtt az adóteher is a minimálbéren, és az adókedvezményeket is csak korlátozottan élvezhetik a legalacsonyabb keresetűek. Így a fejlett országokat tömörítő szervezeten, az OECD-n belül Magyarországon kell a legtöbbet adózni a minimálbér után.



Rolek Ferenc szerint az elenyésző áremelkedés az indokoltnál lényegesen nagyobb reálbér-emelkedést eredményezett az elmúlt években. Azt azonban ő sem tudta cáfolni, hogy egyes szakmáknál a munkaadóknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott környezethez. Az informatikusoknál például felrobbant a piac, van, ahol a szakemberek két számjegyű béremelésnek örülhetnek, és egyes ipari szakmák és mérnökök esetében is elszálltak a keresetek.



Úgy tűnik azonban, mindez nincs a kormány ellenére, különösen addig, amíg a számlát nem neki kell fizetnie. A gazdaság további növekedését amúgy is több dolog nehezíti. Még a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János sem biztos abban, hogy a hazai pályázók jövőre is tudnak annyi uniós forrást lehívni, hogy tartható legyen a kormány terveiben szereplő 2,5 százalékos GDP-bővülés, az utóbbi hetekben pedig a Volkswagen-botrány lohasztotta le a várakozásokat.


Így marad a fogyasztás mint gazdaságélénkítés, amire kezdetek óta hivatkozik a kormány, legyen szó akár a rezsicsökkentésről, akár a családi adókedvezményről vagy a banki elszámoltatásról. Az így megmaradó pénzből vásárolnak az emberek, ami megrendelést ad a cégeknek, és máris lendületet kap a gazdaság. Persze csak addig, amíg mindez nem párosul újabb eladósodással vagy válsághullámmal – intenek óvatosságra elemzők.

A kormány egyelőre az eddigi eredményekre épít, és abból úgy látja, hogy – különösen a versenyszférában – van alapja a béremelésnek, ezen belül is a minimálbérek növelésének. Úgy tudni, hogy habár a minimálbérről formálisan a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseletei állapodnak meg, a kormányzati tervek meglehetősen határozottak, és közelebb állnak a szakszervezetek 9-10 százalékos követeléséhez, mintsem a nullaszázalékos inflációt éppen csak meghaladó munkaadói reményekhez.

A legkisebb bruttó bér 5-5,5 százalékos növelésével januártól 110 ezer forint fölé kúszhat a minimálbér, amihez hozzájárul a személyi jövedelemadó kulcsának 16-ról 15 százalékra mérséklődése. Ezzel pedig a bő 73 ezer forintra emelkedő nettó az ideihez képest már 7,1 százalékos növekmény. A béremelés mértéke szerepelni fog az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács október 19-ére tervezett ülésének napirendjén is.


Amire nincs keret

A minimálbér emelése elvileg érinti a költségvetést is, persze csak addig, amíg a kormány másként nem dönt. A közalkalmazottak bértábláját ugyan évek óta nem módosították, de a legalacsonyabb béreket akkor is a minimálbér, illetve a legalább középfokú végzettségűekét a garantált bérminimum szintjére kell emelni, ha az eredeti bértábla nem érné azt el.


A kormány a pedagógusok esetében például megtette, hogy úgy rendelkezett, esetükben kiveszik a minimálbér összegét a számítási képletből, mondván, nekik úgyis ott van az életpályamodellből fakadó fokozatos jövedelemnövekedés. Így például a tanároknál idén januárban elmaradt a minimálbér 3,44 százalékos korrekciója, cserébe a pedagógusbérek most szeptembertől átlagosan 3,4 százalékkal emelkedtek.

Az életpályamodell ígérete egyébként a közszféra minden ágazatában jó hivatkozási alap arra, hogy elodázzák a bér-, illetve illetménynövelést. Pedig 2007 óta valóban nem nőttek a számítások alapját nyújtó bér- és illetménytáblák. Helyette a szalámizás politikája érvényesül, így a szakszervezetek egységesen nem is igen lépnek föl.



  • A rendvédelmi életpályamodell júliusban indult el, de a 70-80 ezer érintett mintegy felének a keresete még egy fillért sem nőtt.
  • A szociális életpályamodellt évek óta ígérgetik, már a sztrájktárgyalások folynak, de néhány milliárdos egyszeri bérkiegészítésnél többre még nem jutottak.
  • Az új egészségügyi államtitkár azzal kezdte, hogy életpályamodell helyett inkább ágazati kollektív szerződés lesz, vagyis nem várható, hogy kiszámíthatóbbá válik a jövő.
  • Lázár János pedig nagyjából egy hónapon belül ígéri a közigazgatási életpályamodellt, amely 2016 júliusától indulna, de már most úgy tűnik, hogy a közszféra dolgozóinak csak a töredéke, a kormánytisztviselők részesülhetnek a 30 százalékosra ígért átlagos béremelésből.
Ami biztosnak tűnik, hogy az állami cégvezetőknél még havi 5 millió forintnál sem áll meg a bérplafon, hiszen a tervek szerint egyedi döntések alapján a kiemelt cégeknél akár ennél is nagyobb bérhez juthatnak a menedzserek az év végétől. Ennek forrása a cég bevétele lenne ugyan, de az államnak mint tulajdonosnak a profitját csökkentené.

Ezenkívül azonban egyetlen olyan terv sem szerepel a kormány napirendjén, amely a béremeléseket a költségvetés bevételeinek terhére ösztönözné. Pedig ebben az egyben a munkaadók és a munkavállalók is egyetértenek: a gazdaság bővülésével nőttek az adóbevételek, így lenne pénz arra, hogy a kormány egy kicsit mérsékelje a munkabérek közterheit. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára, Odrobina László egy szakmai konferencián csak annyit mondott a felvetésre, hogy a kormány eddig is a piaci szereplők igényeit és javaslatait építette be a döntéseibe.