Most akkor mit ismerhetünk meg a paksi szerződésekből?

Fotó: MTI/MTVA / Sóki Tamás

-

A paksi bővítésről szóló szerződések titkosak. Illetve mégsem teljesen. De melyik igen, melyik nem, és kin múlik, mit ismerhetünk meg majd valaha is? Igyekeztünk rendet vágni titkosításügyben.


Miről beszélünk?

A paksi építkezésről több szerződés is született, van köztük titkos és nyilvános is. A legfontosabb dokumentum a tavaly januárban Moszkvában megkötött egyezmény, amelyben a magyar és az orosz kormány megegyezik a két új (a paksi 5-ös és 6-os) erőművi blokk felépítéséről. Ezt a parlament ratifikálta, elérhető ma is. Ebben két kitétel szerepel, amely titkos adatokat érinthet.

Az első szerint az egyezmény keretei között „nem valósul meg az Oroszországi Föderáció államtitkát vagy Magyarország minősített adatát képező információ átadása”, vagyis olyan nagy titkot azért nem bíznak ránk az oroszok, amit hét pecsét alatt kellene őrizni.

A másik kitétel úgy szól, hogy a felek megtesznek minden „ésszerű lépést” az egyezmény „végrehajtása során megszerzett és/vagy használt szellemi tulajdon, ideértve a gyártási titkokat (know-how) védelmére”. Ez lényegében azt jelenti, hogy a magyar fél nem engedi, hogy olyan technikai részletek kiderüljenek, amelyek érdekelhetnék az orosz reaktorgyártó riválisait.

Ezen az egyezményen, illetve a finanszírozásról szóló, a parlament által szintén törvénybe iktatott szerződésen kívül még három megállapodás létezik, amelyek viszont nem nyilvánosak, azaz titkosak:

  • az egyik a tervezési és kivitelezési szerződés,
  • a második az üzemeltetésről szól,
  • a harmadik pedig az erőmű fűtőanyag-ellátásáról és a kiégett kazetták kezeléséről.

A paksi bővítés részleteire sokan kíváncsiak, bírósági eljárások is folynak például a moszkvai egyezményt megalapozó tanulmányokért vagy az említett három megállapodás nyilvánosságáért. A parlament ugyanakkor elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely szerint 30 évig semmilyen, a bővítéssel összefüggő információt nem lehet közérdekű adatként megismerni. Ezt hívják némileg leegyszerűsítve harmincéves titkosításnak.

Mire hivatkozik a kormány?

Arra, hogy üzleti, technológiai és biztonsági szempontból is fontos, hogy minden, a szerződésekben foglalt adat titkos legyen. Aszódi Attila kormánybiztos a Mandinernek adott interjújában egyenesen úgy fogalmazott, a világon minden hasonló, fővállalkozói szerződés teljesen titkos. A kormánybiztos a tisztességes, korrekt eljárás garanciájaként annyit mondott, „higgyék el, nem veszek részt svindliben”.

Melyik szerződés miatt „blokkolja a bővítést” az EU?

Egyelőre egyik miatt sem, ellenben az Euratom nevű, az atomügyekkel foglalkozó önálló EU-s szervezet úgynevezett Ellátási Ügynöksége vizsgálja, hogy a fűtőanyag-ellátásról szóló szerződés megfelel-e a tavaly májusban elfogadott közös uniós energiabiztonsági stratégiának.

Ennek mi a lényege?

A diverzifikáció. Míg a Sörgyári capriccióban „Mindent lerövidíteni!” volt a jelszó, most a „Mindent diverzifikálni!” a divatos kifejezés: vagyis a stratégia kereken kimondja, atomerőművet nem lehet úgy sem tervezni, sem megépíteni ezután, hogy azt csak egy ország, egy cég láthassa el nukleáris fűtőanyaggal. A magyar szerződés legalább 20 évre kizárólagosságot biztosítana a Roszatomnak, ami nyilvánvalóan nem felel meg az uniós energiabiztonsági stratégiának.

Erről a stratégiáról tudott a magyar kormány?

Természetesen, hiszen egyhangúlag fogadták el, Magyarország is megszavazta.

Akkor miért szavazták meg a szerződést?

Ezzel kapcsolatban csak következtetni lehet, de könnyen elképzelhető, hogy a kormány abban bízott, úgyis átveri némi „szabadságharc” árán az Euratomon, hogy mi csak az oroszoktól vehessünk fűtőanyagot, miként egy sor más dologban is, például a házi pálinkafőzésnél is megpróbáltuk – ott sikertelenül.


Ha a kormányon múlik, nem sokat fogunk megtudni az egészből


Akkor mi lesz nyilvános a szerződésekből?

Az Európai Bizottság szóvivője utalt rá, hogy csak korlátozottan beszélhetnek az ügyről, mivel a döntésüket a magyar kormány által minősített (hétköznapi szóval: titkos) dokumentumokra alapozzák, jelesül a fűtőanyag-szerződésre. Ugyanakkor azt is mondta, a magyar hatóságok már jelezték, készek feloldani ezek minősítését. A 444.hu magyar kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta: a kormány felhatalmazást adott az EU energetikai biztosságának, hogy amit akar, hozzon nyilvánosságra a fűtőanyag szerződésből, a testület pedig „a lehető legnagyobb mértékben” szeretné később nyilvánosságra hozni annak rendelkezéseit.

Mik a magyar esélyek Brüsszelben?

Elsőre, úgy tűnik, elég rosszul áll a kormány, a Bizottság ugyanis – mint a VS.hu-t tájékoztatták – első körben azt vizsgálja, a Roszatommal kötött megállapodásunk sérti-e az Euratom-szerződés 53. paragrafusát, amely egyértelműen kimondja, a fűtőanyag-ellátásban az „egyenlő hozzáférés feltételeit” kell megteremteni, ennek pedig egy 20 évre szóló kizárólagossági klauzula nyilvánvalóan nem felel meg. Ráadásul, mint ezt a VS.hu-val közölték, a nem EU-s országtól való energiafüggés még külön hangsúlyossá teszi az ügyet. Emiatt nem ment bele az EU a Déli Áramlat megépítésébe sem, mivel azon is csak Oroszországból jött volna gáz. Hogy az ukrán konfliktus kitörése óta megváltozott geopolitikai helyzetet már ne is említsük.

Mi lesz, ha elkaszálnak minket?

Akkor elég nehéz helyzetbe kerülhet a kormány, ugyanis orosz forrásokból olyan – nem hivatalos – információkat kaptunk, hogy az orosz fél „csak orosz fűtőanyag szállítása esetén tudná a legmagasabb szintű biztonságot garantálni”. Informátorunk arra hivatkozott, hogy a 2003-as súlyos üzemzavar is azért következett be Pakson, mert az orosz fűtőanyagot nyugati technológiával ötvözve próbálták kezelni egy próba során. Ez ugyanakkor lehet egyszerű üzleti nyomásgyakorlás is az orosz fél részéről, hiszen a magyar beruházással most hírbe hozott amerikai Westinghouse korábban gyártott fűtőanyagot a Pakson is üzemelő nyomottvizes reaktorokba, a válság kitörése óta Ukrajnában több erőműben átálltak ennek használatára. Ezek azonban műszaki okokból nem lennének kompatibilisek az új paksi reaktorokkal, így – bárki is legyen végül a szállító – új fűtőanyagot kellene kifejlesztenie, ami pluszköltséget is jelentene – hívta fel a figyelmet a beruházás kormánybiztosa, Aszódi Attila.

Lehet, hogy más adatok is nyilvánosságra kerülnek még?

A magyar kormány jelenlegi szándékai szerint természetesen nem, de a fűtőanyagokon kívül még két másik ügyben is vizsgálódhat az EU: az Energiaklub indítványára a versenyjogi biztosság arra kíváncsi, nem jelenik-e meg tiltott állami támogatás a beruházásban, míg Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő indítványára Elzbieta Bienkowska belső piaci biztos vizsgálhatja, hogy az elmaradt nemzetközi közbeszerzések nem sértettek-e uniós jogot. Jávor azt mondta a VS.hu-nak, jó esélyt lát arra, hogy a Bizottság végül összevonja a két eljárást.

Margaret Vestager uniós versenyjogi biztos múlt héten azt mondta a VS.hu-nak, őket nem érdekli, hogy titkosak a szerződések, megvannak a jogi eszközeik ahhoz, hogy információkat kapjanak a kormánytól a vizsgálathoz. Kérdés, hogy ebben az esetben születik-e olyan politikai döntés a kormány részéről, hogy egyes részleteket nyilvánosságra hozzanak.

Mi lehetne még nyilvános?

Természetesen van egy sor, a biztonságra és a nukleáris technológiára vonatkozó része a szerződésnek, amelyet indokoltan titkosítana bárki. De például a beruházás ütemezésére, az egyes szakaszok, beruházási elemek kivitelezésének árára vonatkozó részeknél nehéz ezt indokolni, főleg, hogy 12 milliárd eurónyi közpénzt költünk a bővítésre.

Milyen mozgástere van a kormánynak?

A jelek szerint nem sok, ugyanis a kormány a szerződésekben gyakorlatilag szabad kezet adott a Roszatomnak – leszámítva néhány kikötést, például a 40 százalékos magyar beszállítói arányt az építkezésnél. Így az orosz cég döntheti el, hogy leszerződik-e akár az amerikai Westinghouse-szal (egyelőre cáfolták, hogy tárgyalnának), akár a német Siemensszel a beruházás bármely fázisára. Egyelőre nem lehet tudni, mi történne egy Brüsszelben végigvitt, a kormány szempontjából negatív eredménnyel záruló kötelezettségszegési eljárás esetén. Igaz, ez időben még messze van, hiszen egy ilyen eljárás több évig is tarthat.

Mennyibe kerül nekünk ez?

Már eddig sem kevésbe, csak idén 28 milliárd forint „tulajdonosi támogatást” nyújt az állam az MVM Paks II. Zrt.-nek, amely a beruházás magyar projektcége, és a társaság saját működésén túl a környezeti hatásvizsgálatokat, az építési helyszínek vizsgálatának költségeit és „jelentős tervezési feladatokat” finanszíroz majd.