Mondták, hogy baj lesz, de a Fidesz nem akarta elhinni

Fotó: MTI / Balázs Attila

-

Már tavaly tavasszal sejteni lehetett, hogy a kampányfinanszírozási szabályok bizniszpártokat hívnak életre, hiszen százmilliókat lehetett kaszálni néhány ügyes húzással a választásokon. Mostanra kiderült, hogy ennél is súlyosabb a helyzet: a rendőrség és a NAV is úgy gondolja, hogy tucatjával zsonglőrködtek törvénytelenül a pénzekkel akkoriban. A szabályok ennek ellenére mind a mai napig ugyanazok.


„Akár egy baráti társaságnak is megéri pártot alapítani, máris hozzájuthatnak a központi kampánytámogatás százmillióihoz” – figyelmeztetett két éve a Political Capital és a Transparency International az akkor frissen elfogadott kampányfinanszírozási törvény veszélyeire. A két szervezet szerint a könnyített jelöltállítás, illetve az állami támogatás együtt „szinte felhív kamupártok alapítására”, emiatt pedig közpénzek milliárdjai folyhatnak el.

A kormányoldalon nem hallgattak a kritikákra. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a törvény vitájában azt válaszolta a pártbizniszt emlegető, jobbikos Szabó Gábornak, hogy „teljesen életszerűtlen” a visszaélés a kampánypénzekkel. Kumin Ferenc nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár néhány nappal a 2014-es parlamenti választások előtt azt írta angol nyelvű blogján, hogy igazából jó, ha van politikai választék.

A könnyített szabályok alapján országos listát állíthatott, így legkevesebb 149 milliós állami támogatásra lett jogosult az a párt, amely 27 egyéni jelöltet tudott állítani – egy egyéni jelöltnek pedig elég volt 500 aláírás. Ha még több jelöltre összejött az aláírás, jelöltszámtól függően 3-4, de akár 600 milliót is lehetett kaszálni.

Végül 18 párt vagy pártszövetség indult el a választáson. A négy, parlamentbe jutott lista mellett a mandátumot nem szerzett pártok összesen is csak a szavazatok 3,6 százalékát szerezték meg, vagyis a végeredményt nem befolyásolták. Ellenben kaptak mintegy 3,4 milliárd forint állami támogatást, illetve egyéni jelöltjeik után még egy-egymilliót. Azóta sincs hír róluk,egyik párt sem működik már, és hiába kerestük őket, az akkori „politikusokat” a régi telefonszámaikon nem lehet elérni .


Az igazságszolgáltatás malmai

A szabályok szerint az egyéni jelöltek tételesen el kellett számoljanak a nekik adott egymillióval, sőt, vissza is kell fizetniük, ha nem érnek el legalább 2 százalékot. Persze voltak trükkös megoldások: az Átlátszó által kiperelt dokumentumok alapján egyes jelöltek – köztük jelenlegi parlamenti képviselők is – a támogatásukat lényegében egyetlen számla alapján átutalták néhány, esetenként azóta köddé vált cégnek.

Bő másfél évvel a választások után, hétfőn számolt be a Magyar Nemzet, hogy 29, a tavalyi választáson a Seres Mária Szövetségesei (SMS) nevű párt képviselőjelöltjeként indult embert hallgattak ki gyanúsítottként, mivel nem működtek együtt az Állami Számvevőszékkel a kampányköltségek elszámolásában. Az SMS egyébként 298,5 millió forint állami támogatást kapott, amihez még mind a 67 egyéni jelöltnek járt egy-egymillió forint. A pártra valamivel több, mint 22 ezer ember szavazott, ami 0,44 százalékos eredményt jelent.

Az SMS esete nem egyedi, az Állami Számvevőszék – Elek János főtitkár korábbi nyilatkozata alapján – összesen 12 ügyet továbbított a nyomozó hatósághoz, 19 esetben pedig az adóhivatalt keresték meg. A Népszabadság azt írta: a zalaegerszegi székhelyű Új Magyarország Párt (2014-es eredményük 0,03 százalék) ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomoz költségvetési csalás gyanújával, az eljárásban gyanúsított lett Táncsics Péter, a párt elnöke is. Korábbi hírek szerint a számvitel rendjének megsértése miatt nyomoznak az Összefogás Pártnál (0,13 százalék) is.

Kerestük a NAV-ot, hogy megtudjuk hány eljárás folyik, és mely pártok ügyében, de egyelőre nem kaptunk választ.


Nagyban folyt a hamisítás

Noha másfél évvel a választások után a pénz nyomába eredtek a hatóságok, de az igazi megoldás az lenne, ha megszüntetnék a joghézagokat. A pártokat például – bár ellenőrzi a működésüket az Állami Számvevőszék – sem tételes elszámolási, sem visszafizetési kötelezettség nem terheli, nekik egyszerűen átutalják a pénzt, ha képesek országos listát állítani. Erős a gyanú persze, hogy több szervezetnek még ez is csak bűncselekmény árán sikerült, de erre is a törvény hagyott nekik kiskaput.

A jelöltállításhoz ötszáz, az adott körzetben lakó polgár aláírása szükséges, egy ember viszont több jelöltet is támogathat. Adta magát a megoldás, hogy egyes pártok kicseréljék egymás közt az ajánlóíveket, átmásolják a polgárok adatait, majd odahamisítsanak egy aláírást. Szemtanúk azóta sem bizonyított állításai szerint néhány budapesti irodában nagyüzemben folyt a hamisítás. A választási iroda viszont, bár egyenként ellenőrzi az ajánlók adatait, az aláírások hitelességét nem tudja megítélni, és mint kiderült még statisztikát sem vezet, ami alapján feltűnhetne, hogy néhány jelöltnek ugyanazok írtak alá.

A rendőrség már több mint másfél éve nyomoz néhány ilyen ajánlóív-hamisítási ügyben, de utoljára, idén tavasszal csak annyit közöltek, hogy az eljárás folyamatban van, gyanúsított még nincs. Kerestük a rendőrséget, hogy megtudjuk, hogyan állnak a nyomozással, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Az esetek megismétlődését ugyanakkor egyszerű lenne megakadályozni: meg kellene szüntetni a többes jelölést, mint ahogy azt a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, Patyi András is javasolta. A kormánytöbbség viszont tavaly nyáron inkább kiterjesztette a szabályt az önkormányzati jelöltállításra is.


Lesz módosítás. Majd

A választási törvény esetleges módosításáról Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke egy októberi konferencián azt mondta: a rendszer megítélésük szerint lényegében jól vizsgázott, de a visszaélésre lehetőséget biztosító szabályokat át kell alakítani. Például úgy, hogy a jelöltekhez hasonlóan a pártok is kincstári számlán kapják a pénzt, illetve vissza kellene fizetniük a támogatást, ha nem érnek el bizonyos támogatottságot.

Gulyás ugyanakkor azt mondta, hogy a kormány nem nyúl a választási szabályokhoz, amíg az Alkotmánybíróság (Ab) nem dönt egy fontos kérdésben, hiszen emiatt előállhat olyan helyzet, hogy módosítani kell a törvényt. A magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön tartózkodó polgárok szavazati joga miatt két éve az Ab előtt van egy beadvány, amely kifogásolja, hogy ezek az emberek – szemben a határon túli magyarokkal – nem szavazhatnak levélben, csak a nagykövetségen. A testület már többször tárgyalt erről, de döntés egyelőre nem született.