Orbán: A magyarok szenvedélyévé vált az olimpia

Fotó: MTI / Illyés Tibor

-

Az alapítása 120. évfordulóját ünneplő Magyar Olimpiai Bizottság ünnepi közgyűlésén a NOB elnöke, Thomas Bach dicsérte a magyarok ötkarikás múltját, valamint a 2024-es rendezés elnyeréséért tett lépéseket, míg Orbán Viktor és Borkai Zsolt a közelmúlt eredményeire lehetett büszke.


Ünnepi közgyűlést tartott a fennállása 120. évfordulóját ünneplő Magyar Olimpiai Bizottság. Ezen a közgyűlésen nem volt sem napirend, sem szavazás, annál több magas rangú díszvendég, köztük Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, valamint Orbán Viktor miniszterelnök.


Borkai Zsolt vállát nem csak szóban veregette meg Thomas Bach


Az ülést Borkai Zsolt MOB-elnök beszéde vezette be. „Az alapítók 120 évvel ezelőtt nem gondolták volna, hogy 2015-re 31 olimpián leszünk túl, és ezek közül egynek sem lehetett a házigazdája Budapest, noha 168 aranyéremmel az újkori olimpiák egyik legsikeresebb nemzete a magyar – mondta az elnök. – 120 éve egy mínuszos hír volt a MOB megalapítása, de már akkor is volt állami támogatás és válogatóverseny. A magyar csapatnak azonban nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van. A ma legjobbjaiban még legalább két olimpia benne van, és már kezdenek beérni az utánpótlás legjobbjai.”


Az állam egyre komolyabb szerepvállalásáról azt mondta, korábban „egy-egy megszállott edző, sportoló, szervező emberfeletti erőfeszítései tartottak minket a sportnagyhatalmak közt, és ez elfedte a döntéshozók elől, hogy komoly beruházásra van szükség, ha tartani akarjuk a lépést. A mindössze három aranyat hozó pekingi olimpián azonban nyilvánvalóvá váltak a problémák.”

Borkai kiemelte a NOB Agenda 20+20 programját, amely „esélyt teremt a gazdaságos olimpia rendezésére”. Ugyanakkor csak úgy látja értelmét egy pesti olimpiának, ha az beruházásnak is megfelelő, és szolgálja a nemzet gyarapodását.


Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke egy kisplasztikát ad át Borkai Zsoltnak, a MOB elnökének


Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke mint az egyik elsőként megalapított nemzeti olimpiai bizottságot dicsérte a magyart, illetve a mozgalom kezdeti éveiben aktív szerepet betöltő Kemény Ferencet. A sportágak közül a vívást – lévén maga is olimpiai bajnoka a sportágnak – emelte ki, ahol az erős versenyben is meghatározó szerepet vívtak ki maguknak a magyarok. Bach további két „lenyűgöző” rekordot is említett: Magyarország nyerte a legtöbb olimpiai aranyat a népességszámhoz viszonyítva, illetve a legtöbbet azon nemzetek közül, akik nem rendeztek olimpiát. Egyéniségeket (Papp László, Puskás Ferenc) és nagy pillanatokat (56-os melbourne-i olimpia vízilabda-elődöntője az oroszok ellen) is felsorolt.


Ünnepi közgyűlés, ünnepi pompával


Az elnök szerint a MOB „pontosan érti”, a sport milyen közösségépítő erőt képvisel egy társadalomban. Beszélt a kormány erőfeszítéseiről is, amelyeket a sport oktatási rendszerbe való beépítéséért tett, amiben a miniszterelnöknek – aki maga is sportoló – személyesen is szerepe van. Elismerte Budapest erőfeszítéseit és azt, hogy az első pillanattól kezdve reagált az Agenda 20+20 programra, és azt mondta, Budapest kandidálása a NOB számára is kedvező, mert megmutatja, hogy a reformjai rezonálnak a kisebb országok törekvéseire, ami az egyik legfontosabb cél volt.

Orbán Viktor megköszönte Bachnak, hogy megemlítette az ő sporthátterét is. „Az olimpiai bajnokok mögött mindig ott vagyunk mi, akik nem lettek bajnokok, a névtelen százezrek, akik nélkül viszont nem lennének olimpiai aranyak sem” – mondta a beszéde elején, majd kijelentette: „Amit az öltözőben nem lehet megtanulni, azt nem is érdemes.”


Orbán Viktor a szívén viseli a mindenkori magyar olimpiai szereplés ügyét


Felsorolta, mi mindenért tekintik „olimpiai nemzetnek” a magyart. Többnyire az előző felszólalók által említett adatokat idézte, de hozzátette, hogy „a magyarok helyzete speciális, mert voltak idők, amikor az olimpiai bajnokok tartották a lelket az elnyomott nemzetben”, amely így „azt érezhette, hogy mi is vagyunk valakik, nem is akárkik”. Végül arra a következtetésre jutott, hogy „az elmúlt száz évben az emberek valóságos szenvedélye lett az olimpia”. Bachnak szólva kijelentette, hogy „a magyar olimpiai pályázatnak minden tekintetben megvan az aranyfedezete”, Borkai Zsolthoz fordulva pedig azt mondta:„a kormány a várost rendesen kistafírozta”. Ezzel Győrre utalt, amely 2017-ben európai ifjúsági olimpiát rendez majd.

A kormányfő végül azt mondta, Budapest nem csupán a magyarokat, hanem az egész közép-európai régiót képviselné a 2024-es olimpián, amely egy történelmi folyamat betetőzését jelentené.


Felesleges a népszavazás

Az ünnepli közgyűlés után Thomas Bach a sajtónak beszélt az elmúlt két napról, melyet Budapesten töltött. Ismét dicsérte a kormány erőfeszítéseit, melyek azt jelzik, hogy Magyarország „nem csak a múltat ünnepli”, hanem a jövőt is építi, Budapest pályázata pedig személyesen neki is örömet jelentett. A sporton kívüli kulturális élményekkel kapcsolatban egy kis csipkelődést is megengedett magának, a „csodálatos és nagyon könnyű” magyar ételekről. Bach úgy látja, hogy a főváros és a kormány harmóniában dolgozik együtt, egy irányba húzzák a szekeret.

A sajtótájékoztatón felmerült, hogy a kormány miért ódzkodik a népszavazástól? „A NOB minimum két felmérést készíttet majd független közvélemény-kutató céggel a pályázat támogatottságáról. Nem fog olyan országnak olimpiát adni, ahol nincs társadalmi támogatottsága a rendezésnek, ezért a NOB döntésére nem lenne semmilyen befolyása egy népszavazásnak” – mondta Siklós Erik, a NOB sajtósa.

Thomas Bach a pályázatok jelenlegi állását egy olimpiai döntőhöz hasonlította, ahol „most kezdődik a verseny, és mindenki ugyanarról a vonalról rajtol. Mind a négy pályázó a maga módján értelmezi az Agenda 20+20-at, és mind a négy nagyon erős.”

Bachot a doppingellenes küzdelemről is kérdezték. Az elnök szerint központosítani és harmonizálni kell a doppingellenes küzdelem intézményrendszerét, amihez meg is van a támogatottság a nemzetközi szövetségek részéről, példaként a súlyemelőket említette, amelynek Aján Tamás személyében magyar elnöke van. Az elsődleges szempont megvédeni a tiszta sportolókat, és a zéró tolerancia jegyében folytatni a doppingellenes harcot. Hosszú távú változásokat is elfogadtak a NOB-nál, melyek közül a legfontosabb, hogy nem lesz különbség a verseny, és a versenyen kívüli időszakok közt az ellenőrzések tekintetében.


KÖVESD A VS SPORTROVATÁT A FACEBOOKON IS!