Mit tanulhat egy focista egy mesterlövésztől?

Fotó: Getty Images / Handout

-

Az, hogy a legfontosabb versenyek fejben dőlnek el, már-már fájdalmas közhely. Míg azonban a legtöbb sportoló saját hibáiból igyekszik tanulni, vannak, akik a fegyveres elitalakulatok módszereivel, míg mások matekpéldák megoldásával tökéletesítik mentális állapotukat. Az elme trenírozásának legkülönlegesebb formái az élsportban.


Nyugodtnak maradni az utolsó tizenegyesrúgásnál, az időn túli hétméteresnél, a szétlövésnél vagy a továbbjutásról döntő tus előtt. Kegyetlen erőpróbák, pláne egy világversenyen, amikor milliók lesik lélegzet-visszafojtva, hogy a sportoló képes lesz-e megtenni az utolsó lépést, vagy – szó szerint – megremeg a keze, lába, mert nem bírta a rá nehezedő nyomást.

De hogyan lehet nyugodtnak maradni egy olimpiai döntőben, amely – a többség számára – soha vissza nem térő alkalom, hogy beírja magát a történelembe? Pontosan úgy, ahogy az amerikai különleges fegyveres alakulatok (pl. Navy SEAL) tagjai nyugodtak maradnak, miközben célra tartanak az ellenséges területen – normalizált légzés és pulzus, tiszta fej, pontos szem és nyugodt kéz. A különleges alakulatoknál a meditáción alapuló mentális tréning a kiképzés szerves része. A módszerek közül egyre több szivárog át az élsportba, ahol ugyanezekre az erényekre van szükség a kiélezett szituációkban.


A deszantos kiképzés nem leányálom, de annál hasznosabb


A jövő évi riói olimpiára készülő brit olimpiai csapat mellett dolgozó dr. John Sullivan sportpszichológus, az alkalmazott sporttudományok művelője hat évig dolgozott az amerikai rendvédelmi szerveknél és a hadsereg elit fegyveres erőinél. Különleges képzésekkel kellett optimalizálnia a katonák szellemi teljesítményét, akik így előnyre tehettek szert a hadszíntéren az ellenséges erőkkel szemben.

Az egyik legfontosabb készség, amire Sullivannek meg kellett tanítania a katonákat, hogy egy időben több célpontra is tudjanak figyelni.

„Ez pontosan ugyanígy működik a pályán is, ahol a játékosoknak egyszerre számos információt kell feldolgozniuk – mondta Sullivan a BBC Sportnak. – Honnan jön a labda, és hová fog érkezni? Hol vannak a csapattársaim, és hová fogom én továbbítani a labdát? Ez az, amit Lionel Messi elképesztően magas színvonalon csinál, sokkal gyorsabban dolgozza fel ezeket az információkat, mint bárki más. De mi is ezen dolgozunk.”

Ugyancsak kiemelt fontosságú volt, hogy a Sullivan által trenírozott mesterlövészek meg tudják őrizni a hidegvérüket, azaz minden lövés után ugyanolyan nyugalmi pulzusszámot tudjanak elérni.


Talán még ebből is lehet tanulni


„A mesterlövészekre érzékelőket tettünk, és tréning közben figyeltük őket, amikor éles helyzetet szimuláltak. Az értékeket aztán összehasonlítottuk azokkal, amelyeket egy harctéri állapot során kellene elérniük – tökéletes éberségre kell törekedniük, úgy, hogy közben teljesen nyugodtak maradnak. A vizsgálat során egy hangjelzést adtunk, amikor a lövész a kívánt állapotban volt.”

Stresszhelyzetben felgyorsul a szívverésünk, szaporább lesz a légzésünk, ami ronthatja a teljesítményt. Mesterlövészeknél rontja is: romlik a látás, remeg a kéz – lőttek a pontosságnak.

„Erre fejlesztettük ki a »taktikai légzés« nevű gyakorlatot, amikor azt tanítjuk meg a lövészeknek, hogy két lövés közben hogyan lassítsák le a szívverésüket, hogyan csökkentsék a pulzusszámukat. Ezzel a szükséges szinten tudják tartani a koncentrációjukat, jobb döntéseket hoznak, és még energiát is megtakarítanak.”


Nem csak a lábát vizsgálják, hanem a fejét is


Dr. Sullivan pályafutása során másfél évtizedig dolgozott egy megnevezni nem kívánt NFL-csapatnál, de szaktudására az Angol Futballszövetség (FA), több Premier League-klub és élvonalbeli angol rögbicsapat is igényt tartott. A katonák és a sportolók mentális képzésére a NeuroTracker nevű eszközt hívja segítségül. A kognitív készségek, a percepció, a komplex mozgáskészségek fejlesztésére használt eszközt dr. Jocelyn Faubert, a montreali egyetem kutatója alkotta meg. A NeuroTrackert már sikerrel használták a kanadai olimpiai csapatnál és 2011-től a Manchester Unitednél is, ahol a dél-koreai Pak Dzsi Szung érte el a legmagasabb pontszámot, a legjobb átlagot viszont Paul Scholes tudta felmutatni. A szintén Premier League-es Southampton is beszerzett egy ilyen eszközt – nem állítjuk, hogy csak ettől, de tény, hogy az addig a kiesés ellen harcoló csapat az elmúlt két évben már az Európa-liga-indulást érő helyekért harcol.

A NeutoTracker profi sportolók által használt változata tulajdonképpen egy 3D-s játék: a sportoló 3D-s szemüveggel a fején ül egy képernyővel szemben, és nyolc labda közül próbálja a négy megjelöltet elkapni, amire 30 másodperce van. Ahogy egyre magasabb pontszámot ér el a próbák során, úgy lesznek egyre gyorsabbak a labdák, azaz egyre nehezebbek a pályák. Egy-egy ilyen tréning rendszerint nyolc percig tart, és hetente kétszer javasolt végigcsinálni.

Ugyanezt a technikát alkalmazta Lizzy Yarnold is, aki a 2014-es szocsi téli olimpián megnyerte a női szkeletonosok versenyét.

„Teljes mértékben szerettem volna uralkodni az idegeimen, valamint a pulzusom alakulása fölött, így rendszeresen alkalmaztuk ezt a technikát. A szkeletonban a versenyek során előbb hihetetlenül agresszívnek kell lenni, hogy a rajtnál elérhesse az ember a megfelelő sebességet, majd rögtön utána teljes nyugalomra van szükség, hogy hideg fejjel tudjunk nagyon gyors és jó döntéseket hozni. A verseny során 140 körül van percenként a pulzusom, és megtanultam, hogy ebben az állapotban is teljesen tiszta fejjel tudjak döntést hozni.”


Lizzy Yarnold a világ első számú női szkeletonversenyzője


A brit olimpiai csapat mellett dolgozik Charlie Unwin is, aki a Királyi Lovassági Tüzérezred (RHA) kötelékében szolgált Irakban, mielőtt csatlakozott volna a hét- és tízpróbázók felkészülését irányító stábhoz. A feladata neki is ugyanaz, mint Sullivannek: elérni, hogy a rábízott sportolók nagy nyomás alatt is a lehető legjobban teljesítsenek.

„Ha valamit megtanulsz a seregben, az a mentális készenlét állapota. Ők elővételezésnek hívják, de a lényeg ugyanaz: folyamatosan felkészültnek lenni, miközben állandóan lehetséges forgatókönyveket játszol le a fejedben. Nekem harctéri szituációkat kellett lejátszanom, amit azért megnehezít, hogy amikor felrobban melletted egy útszéli bomba, nem nagyon fogod tudni, hogy mit csinálj, vagy honnan kapsz segítséget” – mondta Unwin.


Charlie Unwin a szocsi téli olimpián


Az edzőtáborokban ugyan nem háborús viszonyokat kell szimulálni, de a feladat ugyanaz: lejátszani a lehetséges forgatókönyveket.

„A vizualizáció volt a legfontosabb – fejtette ki Yarnold. – A sportolók gyakran elképzelik magukat verseny közben, de én több százszor mentem végig képzeletben a pályán a verseny előtt. Teljes mértékben igaz, hogy amikor az elme vezet, a test követi a parancsokat.”

2009-ben a Chelsea focistái is részt vettek hasonló tréningen, őket az úgynevezett Mind Roomban tesztelték. A módszert Carlo Ancelotti és segítője, Bruno Demichelis hozta magával Milánóból. A feladatok között volt, hogy a játékosoknak újra és újra meg kellett nézniük azokat a szituációkat, amikor hibás döntést hoztak. De előfordult, hogy matematikai feladatokat kellett megoldaniuk időre, miközben mérték a stressz-szintjüket. A felmérés eredményéből annyi publikus, hogy az idősebb játékosok jobban teljesítettek, mint a fiatalok, akik nem nagyon tudtak megbirkózni a stresszel.


179337730

Frank Lampard és John Terry is sokat tanult a különleges módszerekből


Még korábban, 2003-ban az angol rögbiválogatottat segítette vb-címhez a katonai kiképzés. Clive Woodward egy úgynevezett „háborús szobát” (war room) alakított ki az öltözőben. A war room a taktikai egységek felkészítésének, az akciók megtervezésének a helyszíne. Woodward egységekre osztotta a csapatot az öltözőben, minden egység kapott egy csomó „térképet” lehetséges meccsszituációkkal, feltüntetve, hogy mennyi idő van hátra a mérkőzésből. A csapatokból egy-egy játékost felszólított, hogy mondja el, mit tenne, és mit vár el a társaitól az adott játékhelyzetben. Közben fogyott az idő, a megoldások pedig folyamatosan alakították a képzeletbeli mérkőzés állását. A tréning sikeresnek volt mondható: az angolok megnyerték a vb-t, a döntőben 20-17-re legyőzve Ausztráliát.


RUGBYU-WC2003--AUS-ENG

Sir Clive Woodward a rögbi-vb győztesének járó trófeával a kezében


A San Diegó-i egyetemen katonákkal, sportolókkal és civilekkel végeztek stresszkísérletet, melynek során az agyi aktivitást vizsgálták. A kísérletben részt vevők egy maszkot viseltek, amely lehetővé tette, hogy a kísérletvezetők megakadályozzák őket a légzésben. Ezt 8-12 másodperccel az előtt mondták csak meg nekik, hogy megszakították volna az oxigénellátásukat. A katonák és a sportolók szinte azonos módon reagáltak: nyugodtak maradtak, az agyműködésük egészséges aktivitást mutatott, felkészültek a várható történésekre, majd a teszt végén gyorsan visszaállt a nyugalmi állapot. A civilek esetében a vizsgálat során számos esetben lépett fel pánikreakció, és jelentős volt az eltérés a normál állapotban mért értékekhez képest.

„A jövőben szeretnénk rendszeressé tenni az agyi folyamatok szkennelését, hogy előre jelezhessük az egyes sportolók várható teljesítményét – idézi a BBC dr. Martin Paulust, a San Diegó-i egyetem munkatársát. – Számos olyan sportoló van, aki fiatalon fantasztikus eredményeket ér el, majd megtörik a fejlődése. Ennek az okaira is kíváncsiak vagyunk.”


KÖVESD A VS SPORTROVATÁT A FACEBOOKON IS!