Mit szólna az EU, ha megtudná, hogy erre költötték 775 millióját?

Forrás: VS.hu

-

Nyomon követtük egy 775 milliós uniós támogatású beruházás sorsát a Szuha-völgyben. Az ipari parktól azt várták, a térség gazdasági potenciálját és foglalkoztatási mutatóit fogja növeli. A két és fél évvel ezelőtti átadás óta úgy tűnik, nem váltak valóra az álmok, kukásautók és kombájnok garázsa lett.


”Nincs túl jó híre. Az egyik irodistát személyesen ismerem, nettó 60 ezer forintot visz haza.” „15-20-an dolgozhatnak ott összesen.”


Egy felsőnyárádi kocsmában beszélgetünk a helyiekkel, az elhangzó mondatok alapján kevesen gondolnák, hogy egy másfél milliárdos beruházásról, 775 millió forintnyi uniós pénz elköltéséről, négy nagy csarnokról, irodákról beszélnek, ami a tervek szerint az egész környék gazdaságát fellendítette volna.

A 17 hektáros, közművesített telekcsoportra épült 4 ezer négyzetméternyi ingatlan az Innopark nevet kapta, az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési ügynökség (Norda) honlapja azt írta róla, két fontos célkitűzése volt. Egyrészt, hogy a támogatás kedvezményezettje, az Arosa Kft. mérőszondagyártó üzemet hozzon létre, másrészt hogy a „KKV szektor ingatlanpiaci megoldatlan problémáira válaszolva kisebb bérelhető munkaterületeket, gyártási, irodai-, raktározási-, kis- és nagykereskedelmi funkciójú épületrészeket létesítsen és kínáljon a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt.”

A hangzatos „tematikus technológiai parknak” hívott fejlesztéstől azt várták, hogy Felsőnyárád és a szomszédos Kurityán gazdasági potenciálja jelentős mértékben emelkedni fog, az ipari tevékenységek bővülnek, a foglalkoztatottság javul.



Üres a csarnok

Ehhez képest ottjártunkkor a 2013 januárjában átadott csarnokokból a „D” jelű teljesen üresen áll, a „C” jelűben egy kombájnnal bíbelődtek. Az „A” jelűben 13 kukásautó illetve egy furgon, egy közterületi takarítóautó és néhány kisebb gép állt. A „B” jelűben egy kisebb traktort, négy ventilátort, kartondobozokat, néhány köbméter földszerű anyagot, mezőgazdasági gépeket, valamint fémárut láttunk.

A csarnokokon kívül mezőgazdasági nagygépeket tárolnak. A parkban egy hatfős brigád kertészkedett, a csarnokokban a kombájnt szerelték, más dolgozóval nem találkoztunk, három, irodai munkát végző alkalmazottal viszont igen.


Főbejárat


Kinek hasznos?

A cégadatbázis szerint az ingatlanon nyolc cég működik, ebből hat összesen 34 embert foglalkoztat, kettőről nincs létszámadat. A többségében mezőgazdasági és erdőgazdasági cégek egy kivételével Hercsik István üzletember érdekeltségei, köztük a projektnyertes Arosa is. Ráadásul a vállalkozásokat nem az Innopark vonzotta ide, már akkor ezen az ingatlanon működtek, amikor a projekt el se indult.

Igaz, szerényebb feltételek között, a romos, málladozó, rozsdásodó épületekben, száz méterrel a park mellett. Innen költöztek be a nagy csarnokokba és új irodákba. A cégek nevei ma is ki vannak függesztve a lepusztult csarnoképület bejáratán, de ez már három éve is így volt, amikor az Innoparkot építették.

Ez igencsak elmarad a várakozásoktól, miszerint a park majd vállalkozásokat vonz, mert „nem korlátozza a betelepülő vállalkozás fejlődési lehetőségeit, leveszi a cégek válláról azt a sokszor erőn felüli beruházáskényszert, amely egy új telephely létesítését jelenti. A betelepülő vállalkozás eldöntheti, hogy teljes csarnokot, csarnokrészt irodával és szociális helyiségekkel, vagy csak csarnokrészt és szociális helyiségeket bérel”.


A „C” csarnokban egy kombájn állt


„Ezt mellőzöm”

Megkerestük Hercsik Istvánt, hogy a park sikeréről érdeklődjünk, de a foglalkoztatás növelésére vonatkozó kérdésünkre csak az Arosa Kft.-t nevezte meg munkáltatóként, a következőt írva:

Ezen kérdésre a válaszadó Arosa Kft. csak saját rendelkezésre álló adataival tud válaszolni, mely szerint jelenleg 5 fő főállású munkavállalót foglalkoztat. Más szervezetekre vonatkozó ilyen jellegű adat nem áll rendelkezésünkre”.

Azt sem sikerült megtudnunk Hercsiktől, mely vállalkozások működnek az Innoparkban, mondván, erre vonatkozó információ kiadására nincs felhatalmazása. „Figyelemmel arra is, hogy az Innopark területére betelepült vállalkozások a tárgykörben felhatalmazást nem adtak a tulajdonos Arosa Kft-nek, és az egyes cégekkel kötött egyedi szerződések a felek üzleti titkának minősülnek,


ezért ezen kérdés konkrét megválaszolását mellőzöm

– közölte írásban Hercsik.

A vállalkozó azt írta, a csarnokok kihasználtsága 57 százalékos, az irodáké 37 százalékos. „Ezen felül az itt található műhelyek, raktárak hasznosítása is megtörtént”. Hogy kik a bérlők, azt nem árulta el.


Felsőnyárád, innopark

A csarnokok kihasználtsága 57 százalékos


Megkérdeztük a regionális fejlesztési ügynökséget (Nordát), mennyiben teljesültek a projekt célkitűzései, de cikkük megjelenéséig nem kaptunk választ. A nyilvántartásuk szerint egyébként az elsődleges cél, a szondagyártó üzem megvalósult.

Többször próbáltuk keresni a szomszédos kurityáni és a felsőnyárádi polgármestert is, de nem sikerült elérnünk őket, az üzeneteinkre nem reagáltak, vagy éppen nem volt alkalmas nekik a beszélgetés.


Felsőnyárád, Kaza farm

Az elhagyott Kaza-Farm az Innopark mellett


A cikkünk elején említett vendéglátóegységben Hercsikről is beszéltek a helyiek. Egy férfi azt mondta, nem irigyli tőle a sikert, „mert jól csinálja, Olaszországból jönnek a marhabikáiért kamionokkal”. Másvalaki csak azt jegyezte meg, hogy viszonylag gyakran cserél autót.


Felsőnyárád, Kaza farm

A Hercsik-cégek előző felsőnyárádi csarnoka


Az Innopark csarnokaiból legnagyobb helyet elfoglaló kukáskocsikon nem lepődik meg, aki ismeri a vállalkozót. 2001 óta aktív szereplője a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hulladékgazdálkodási iparnak, a 81 település által létrehozott Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. ügyvezetője volt 2014-ig, majd a két cégre szakadó vállalkozás mindkét ágában közvetlenül vagy üzlettársán keresztül érdekelt maradt.

Az utódcég a térség teljes szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerének kiépítésén dolgozik éppen, egy 3,7 milliárd forintos, EU által támogatott projektet hajt végre. Az Innoparkban feltételezhetően ehhez várakoznak a kukásautók. Az Arosa korábban Miskolcnak is adott kölcsön kukásautókat fél évre 175 millióért, emellett konzorciumi tag volt egy uniós támogatású, 708 millió forintos programban, ami 11 hulladéktároló rekultivációjáról szólt.


Felsőnyárád, innopark

Zempléni kukáskocsi flotta az Innoparkban


Az üzletember egy másik cége, a Kaza-Farm Kft. 278 millió forint uniós támogatást kapott az Innopark mellett létesült szarvasmarhatartó telep megvalósítására.

Hercsik István hulladékkal kapcsolatos vállalkozásaival tavaly januárban lapunk is foglalkozott.