Mit csinálnak a nők a magyar gazdaságban?

Fotó: AFP / FRANK PERRY

-

1,9 millió nő dolgozik, a fizetésük 18-50 százalékkal marad el a férfiakétól. A diplomás nők pedig féltik a karrierjüket.


A napokban fókuszba került a nők, miután Kövér László, az országgyűlés elnöke, majd Kovács Ákos zenész is vitatott nyilatkozatokat tett a szerepükről. Kövér László a vasárnapi Fidesz-kongresszuson azt mondta: „Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk.”. Kövér László bár nem bánta meg a szavait, az kongresszusi nyilatkozata után az InfoRádióban , némi magyarázkodásra kényszerült, közölte, azért beszélt erről a kérdésről, mert fontosnak tartja, hogy „a közbeszéd részévé váljon az, hogy itt nem babra megy a játék”. Majd Kövér csütörtökön a közrádióban arról beszélt, hogy a kiszámítható környezet a családpolitikában önmagában is fontos bátorító tényező a gyermekvállaláshoz.

A Fideszben is konfliktusokat generált Kövér László kongresszusi nyilatkozata, Kovács Ákostól pedig a Telekom megvonta a támogatást, mondván nem összeegyeztethető az vállalat értékrendjével. A kormány a Telekom lépésére válaszolva bejelentette, hogy felmondja a kormányzati a Telekomnál lévő mobilnet-előfizetéseket. (Nőket szerepéről szóló nyilatkozatokat és az azt követő eseményekről itt és itt olvashat részletesen.)

A kialakult vita miatt a Buksza arra volt kíváncsi, milyen szerepet töltenek be a nők a magyar gazdaságban, hány nő dolgozik, mennyit keresnek a férfiakhoz képest. Egy friss KSH-elemzésből és az alábbi adatgrafikákból minden kiderül.



A gyerek sem akadály

Kövér László kongresszusi nyilatkozata előtt egy nappal - december 12-én - jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal "A kisgyermeket nevelő nők és a munkaerőpiac" címet viselő kiadványát, amely többek között gyermekgondozási ellátást igénybe vevő nők munkaerőpiacra való visszatérési terveit, lehetőségeit vizsgálta. A 2014-es adatokat idéző KSH-anyag szerint a megkérdezettek nők 77 százaléka, azaz négyből hárman visszamenne a korábbi munkahelyére, ez jóval magasabb mint a korábbi (2002-es és 2005-ös) 45–55 százalékos arány.

A munkába visszatérést választó nők aránya a gyermekek számával párhuzamosan csökken: a jelenleg egy 15 éven aluli gyermeket nevelők 83, a két gyermeket nevelők 79, a három, illetve a négy vagy annál több gyermeket nevelőknek viszont csak 62, illetve 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vissza kíván térni korábbi munkáltatójához. Az elemzésből kiderül továbbá, hogy a gyermekgondozási ellátás valamely formájában részesülők – beleértve azokat is, akik emellett jelenleg dolgoznak, illetve szülési szabadságon vannak – háromnegyede a teljes ellátási időt gyermekével tölti, ami nemzetközi viszonylatban is magas arány. Sok nő számára a gyes – alacsony összege ellenére – egyfajta anyagi biztonságot jelent, sőt versenyképes lehet még a munkába járás többletköltségével terhelt minimálbérrel szemben is.



A KSH szerint legkevésbé a gyermekvállalás miatt a karrierjüket féltő diplomás nők osztják azt a nézetet, amely szerint a gyermeknek az a legjobb, ha az óvodáskor eléréséig édesanyja gondoskodik róla. A bölcsődei férőhelyek számával és területi elhelyezkedésével kapcsolatos problémák szinte alig hatnak a nők döntésére. Az óvodáskor előtti korosztályoknak színvonalas ellátást biztosító, mindenki számára hozzáférhető intézményhálózat kiépítése azonban csökkenthetné azok számát (és nem csak az édesanyák körében), akik az anyai gondoskodást tartják elsődlegesnek - derül ki a KSH anyagból.


Ha tetszett a poszt, a Bukszát a Facebookon is lehet szeretni.