Mire ez a nagy felhajtás? – Népszavazási kisokos

Forrás: VS.hu

-

Miért kellett a Fradi biztonsági őreinek felvonulniuk a választási irodában? Miért kellett odébb taszigálni az MSZP képviselőjét? Mire megy ki ez az egész népszavazós játék? Megpróbáljuk elmagyarázni.


Mit csináltak a kopaszok a választási irodában?

Saját bevallásuk szerint népszavazási kérdést akartak benyújtani, ennek megfelelően még mappák is voltak náluk, de aztán mégis inkább hagyták, hogy Erdős Lászlóné kísérője (akit az Index Varró Ádámként azonosított) pecsételjen először. Ennek az adja a jelentőségét, hogy a népszavazási törvény szerint egyszerre egy kérdés futhat ugyanabban a tárgykörben. Ameddig azt jogerősen el nem bírálják – ez hónapokig is eltarthat, ha minden döntést megtámadnak – más kérdéssel nem is foglalkozik az NVB.


Rendben, de miért kellett ott tülekedni?

Kedd reggel mindenki arra várt, hogy a Kúria döntsön az előző népszavazási kérdésekről, és amikor a határozat kikerül a honlapra – vagyis jogerősen lezárul az előző folyamat –, azonnal benyújtsa az újat. Az elsőbbséget egy, az NVI bejáratánál elhelyezett időbélyegzővel lehet bizonyítani, lényegében ezért ment a kiszorítósdi. Végül Erdős Lászlóné kísérője négy másodperccel megelőzte Nyakó Istvánt – a szocialista politikus szerint azért, mert útját állták a kopaszok.


Nem mindegy, ki adja be a kérdést?

Lázár János érvelése szerint, lám, nincs itt semmi baj, csak benyújtottak egy kérdést, tehát nem kizárt, hogy lesz népszavazás. Csakhogy ez két ok miatt nem igaz: egyrészt elsőre világos, hogy Erdős Lászlóné kérdése nem felel meg az előírásoknak, mivel értelmetlen: a jelenlegi helyzet fenntartására kérdez rá, vagyis egy sikeres népszavazás semmire nem kötelezné az Országgyűlést – még akkor sem, ha esetleg az ellenzék ügyesen csatlakozna rá a történetre, és elérné, hogy a nemek kerüljenek többségbe. Gondoljuk végig: akarja-e ön, hogy maradjon minden úgy, mint most. Nem? Jó, de mi legyen helyette? Pont erre nem ad választ a kérdés.

De ne is szaladjunk ennyire előre, hiszen még egyáltalán nem biztos, hogy lesz népszavazás. Abban a nem várt esetben, ha az NVB mégis hitelesítené Erdős Lászlóné kérdését, még össze is kell gyűjteni 200 ezer hiteles aláírást a népszavazás kiírásához. Ez egy magánszemélynek gyakorlatilag lehetetlen, és egy pártnak sem egyszerű feladat: az LMP például belebukott 2012-ben. Erdős Lászlóné elvileg megteheti, hogy segítséget kér az ellenzéki pártoktól az aláírásgyűjtéshez, de azt is, hogy hazaviszi a hitelesített íveket, beteszi azokat a fiókba, és ezzel is 120 napra feltartja a népszavazási kezdeményezést.


Mire jó az időhúzás?

Feltételezve, hogy nem az ellenzéki erők teljesen ostobák, hanem valóban tudatosan lehetetlenítik el újra és újra a népszavazást, akkor ez nyilván csak a kormánypártoknak áll érdekében. A felmérések azt mutatják, hogy a magyarok többsége – a Medián szerint több mint 70 százaléka – elutasítja a vasárnapi boltzárat, és talán ez az egyetlen ügy, amiben meg is lehet mozdítani négymillió embert (legalább 50 százalékos részvétel kell az érvényességhez), a földárverések leállítása valószínűleg nem érdekelne ennyi embert. A kormánypártok minden egyes elutasítással nyernek három-négy hónapot, és csökken az esélye egy eredményes népszavazásnak, hiszen megszokják az emberek a vasárnapi zárva tartást, illetve ha utálják is, csökken az aktivitás. És igazából, ha akarják, az idők végezetéig el lehet húzni az ügyet.


Mi tart ilyen sokáig?

A népszavazás kezdeményezése 2013 előtt sem volt egyszerű feladat – a Fidesznek 2006 októberétől 2008 januárjáig kellett küzdeni a végül három kérdésben megtartott népszavazásért –, de az új törvény kifejezetten megnehezíti. Ha mindenki és minden szerv kihasználja a törvényben előírt összes jogorvoslati lehetőséget és napra pontosan betartja a határidőket, akkor a népszavazás kezdeményezésétől a kitűzéséig akár 427 nap is eltelhet. Ez az alábbiakból áll össze:

  • Az NVI elnöke ellenőrzi a kezdeményezést – 5 nap
  • Ha elutasítja, újra be lehet nyújtani – 16 nap
  • Az NVB döntése – 30 nap
  • Az NVB közzéteszi a határozatát – 8 nap
  • Felülvizsgálatot kérni a Kúriánál – 15 nap
  • A Kúria dönt – 90 nap
  • Ha az NVB-t új eljárásra utasítja a Kúria – 30 nap
  • Ha a Kúria maga dönt a hitelesítésről, az NVI záradékol – 5 nap
  • Aláírásgyűjtés – 120 nap
  • Az aláírások ellenőrzése – 60 nap
  • Az NVB tájékoztatja az Országgyűlést – 8 nap
  • Az Országgyűlés elrendeli a népszavazást – 30 nap
  • A köztársasági elnök kitűzi a népszavazást – 15 nap

Ha csak az aláírásgyűjtésig jut el valaki, de azon elbukik, akkor is feltartja a folyamatot nagyjából egy évig. Vagyis valamikor 2017 kora tavaszán lehet legközelebb próbálkozni, és megint egy év, mire eljutnak az aláírásgyűjtés végéig. És akkor ott is vagyunk 2018 tavaszán, márpedig a választások előtt 41 nappal már már nem lehet népszavazást tartani. Ha ez az eset előfordulna, akkor a törvény szerint a választás után 131 napon belül kell kitűzni, vagyis nagyjából 2018 nyár végén, ősz elején lehet referendumot tartani. Kérdés, hogy érdekel-e még akkor bárkit a vasárnapi zárva tartás.