Minimálbérnyi kártérítés jár, ha késik a gép

Fotó: MTI / Kovács Tamás

-

Nem túl elterjedt Magyarországon a légitársaságoktól kártérítést követelni, pedig megéri a küzdelem.


Legalább 250 euró jár

Újabb szereplő látott fantáziát Magyarországon abban, hogy a repülőjáratok késései után járó kártérítéseket behajtsa az utas helyett. Az unió repülési szabályokról szóló irányelve szerint három órát meghaladó késés vagy a járat törlése esetén a légitársaságnak kártérítést kell fizetnie. Ennek összege az utazási táv függvényében Európán belüli út esetén 250-400 euró, Európán kívüli úti cél esetében pedig akár 600 euró is lehet. Vagyis legalább a nettó minimálbér jár az utasnak.

Az irányelv szerint alapvetően a légitársaság a felelős, ám a szabály egyrészt megfogalmaz kivételeket, másrészt a cégek maguk is igyekeznek kifogásokat gyártani – ami nem is csoda, hiszen minden profitjukat elvinné, ha az összes késés után kártérítést fizetnének. A tipikus kivétel, amikor nem kell kártérítést fizetni a sztrájk, a természeti katasztrófa és a nem a karbantartás elmaradása, például gyártási hiba miatt keletkezett műszaki hiba miatt. Minden más esetben alku, vita vagy per tárgya, hogy kell-e fizetnie a cégnek vagy sem.

S itt jönnek képbe azok a cégek, amelyek az utasok helyett járják végig az ügyeket. A legújabb szereplő a belgiumi székhelyű Claim It. Az ajánlat szerint a társaság jogászokkal felvértezve igyekszik behajtani a késés, törlés után járó kártérítést, akár a bírósági eljárásig. Ezt egy átlagos magánszemély nagy valószínűséggel nem vállalná, inkább hagyja veszni a neki egyébként jogosan járó kártérítést. A Claim It számításai szerint összesen 2900 járat 297 ezer magyar utasa követelhetne akár 23 milliárd forint kártérítést is a légi társaságoktól – ez öt évre visszamenőleg érvényesített követelések alapján jön ki. Magyarországon egyelőre nem túl elterjedt a késésért járó kártérítés követelése, bíróságig egy-egy ügy jutott eddig el.


Sok az utas, kevés az ügy


A Claim It 25 százalékos sikerdíjjal dolgozik, vagyis a 250 euró minimum kártérítésért 62,5 eurót tart meg. Ha nem tudja kikövetelni a kártérítést, akkor az ügyfélnek nem kell fizetnie. Ez nagyon jól hangzik, annyit azonban érdemes tudni, hogy ezek az ügyek akár évekig is elhúzódhatnak extrém esetben, vagyis a pénzre elég sokat kell várni. Az ügy elindításához nem kell más, csak a személyi okmány másolata, a beszállókártya és a szolgáltatóval kötött meghatalmazás.


Nem a tevékenységét 2012-ben kezdő Claim It az egyetlen, amelyik ráugrott erre a piacra. Évek óta működik a magyar hátterű Flight Refund, amely hasonló elvek szerint dolgozik, vagyis az ügyfél helyett jár el. A társaság 30 százalék jutalékot kér a szolgáltatásért. Kissé más stratégiát folytat az Aimtoclaim. A szintén magyar hátterű szolgáltató azonnal fizet – csak kevesebbet. Ez a cég ugyanis voltaképpen megvásárolja a követelést. Az utas sokkal kisebb összeget kap – 250 euró helyett 40-et, 600 helyett 90-et – ám azt 30 napon belül megkapja. Vagyis egyrészt nem kell kivárnia az eljárás végét, másrészt nem is fut kockázatot, ha mégsem kell a légi társaságnak fizetnie.

A Claim It tapasztalatai szerint ha az utas maga kéri a kártérítést a légi társaságtól, szinte minden esetben elutasítják. Vagyis a képviselet első körben nem is azért fontos, mert az utas nem tud maga megfogalmazni egy levelet, hanem azért, hogy a légi cég komolyan vegye a panaszt.

Persze sok esetben a szolgáltató cégeket ugyanúgy semmibe veszik a légi társaságok. Erre való a bíróság. A Claim It azt várja, hogy az ügyek fele már el sem jut a bírósági szakig, a társaságok inkább kifizetik a kártérítést - főleg azért, mert a bírósági perek 95 százalékát megnyerik. A kártérítés díja egyébként fix, vagyis teljesen mindegy, hogy a jegyet tíz euróért vette az utas vagy 300 euróért.


Hogy is megy ez?

Ha az utas magyar, és a légi társaság székhelye Magyarországon van (Wizz Air), akkor nyilvánvalóan a magyarországi bíróságok lesznek illetékesek az ügyben. Akkor is így lesz, ha a légi társaság uniós tagállami, s az út vagy Magyarországon indult vagy itt ért véget. Vagyis az ír Ryanair Budapest-London járatán esett késést is lehet Budapesten perre vinni. Kicsit bonyolultabb a helyzet az átszállásnál, vagyis ha a nem magyarországi székhelyű cég nem Magyarországot érintő járata késik - a Ryanair London-Pafosz járata. Ebben az esetben valamelyik érintett állam (Írország, Nagy-Britannia, Ciprus) bírósága járhat el az ügyben. Ez is megoldható egy jól összerakott meghatalmazással - mondta a Claim It egyik ügyvéd partnere.

Kicsit kellemetlenebb a helyzet, ha harmadik országbeli társaságról van szó, hiszen a rendelkezés uniós irányelv. Ez elvileg köti az európai járatokat üzemeltető társaságokat, ám érvényt szerezni neki már nem annyira könnyű.


Működési kockázat

Hogy kell-e fizetni vagy sem, azt perek sokasága alakítja. Az egyes vitás ügyek akár az Európai Bíróságig is eljuthatnak. Fontos, hogy az itt született ítéletek kötelezőek minden szereplő számára. Vagyis ha az Európai Bíróság adott esetben az utasnak ad igazat, azt követően hasonló esetben minden légi társaságnak fizetnie kell.

A bíróságnak olyan kérdéseket kell eldöntenie, hogy adott hiba, sérülés a légi cég hibája-e vagy másé. Ilyen volt az a késés, ami amiatt keletkezett, hogy a lépcsőt túl nagy erővel tolták a gép orrának és meg kellett javítani. A légi társaság szerint ez nem az ő hibájuk volt, hanem a földi kiszolgálóké. A bíróság szerint azonban ez a kockázat a repülési üzem velejárója, ezért a felelősség nem hárítható át. Ugyanilyennek számított a hajtóműnek repült madár esete is, ez a légi társaság működési kockázata.

Az sem mindegy, hogy számoljuk a késést. Kártérítés akkor jár, ha a gép a menetrendhez képest több mint három órával később érkezik meg. De mi a megérkezés? A légi társaság szerint az a pillanat, amikor a gép kereke eléri az aszfaltot. Az utas szerint ez semmit sem jelent, hiszen innen még legalább 15-20 perc, mire ő kiszállhat a gépből. A bíróság szerint az utasnak volt igaza, vagyis ma már az az érkezés, amikor kinyílik az ajtó és le lehet szállni.