Minek egy országnak feminista miniszterelnök?

Fotó: AFP / NICHOLAS KAMM

-

A kanadaiak úgy választották meg elsöprő többséggel Justin Trudeau-t, hogy tudták: a leendő miniszterelnökük feminista. Meg persze azt is, hogy jóképű. Megpróbáltuk feltérképezni a kettő közötti bonyolult összefüggéseket.


Kanada új miniszterelnökének a megválasztása óta rengeteg szó esett arról, hogy az eddigi élete milyen drámai mértékben kódolva volt arra, hogy a honfitársai szavazatainak köszönhetően megkapja ezt a feladatot. Kezdve a családi háttértől (az édesapja, Pierre Trudeau az ország egyik legnépszerűbb miniszterelnöke volt, rövid megszakítással 16 éven át vezette Kanadát), a gyerekkori nagy találkozásokon át (Margaret Thatcher? Ronald Reagan? II. Erzsébet? Mindannyian megvoltak a kis Justinnek. Richard Nixon pedig 42 évvel ezelőtt egyenesen megjósolta, hogy egyszer ő lesz Kanada miniszterelnöke) egészen a felismerésig, hogy politikusként maga is tömegeket képes megmozgatni. És akkor még nem is szóltunk arról a szabadidős tevékenységéről, ami tökéletes kiegészítője a politikának: bokszol.


Justin Trudeau politikai és személyes hitvallásának az egyik fontos száláról azonban nem sok szó esett eddig. Kanada új miniszterelnöke ugyanis


feminista.

És ezt nem fél kimondani. Sőt nagyon úgy néz ki, hogy mivel nem csak négy fal között vallja ezt, Justin Trudeau feminizmusa politikai programmá érhet.



Hogy mitől feminista? Egyrészt attól, hogy ezt állítja magáról. Interjúkban, beszédekben, Twitteren veszi elő újra és újra az f betűs szót. Ettől egyrészt a választóknak is könnyen beazonosítható – tudják, az a feminista jelölt! –, másrészt tematizálni is tudja a közbeszédet. Mondani persze más, mint csinálni. De Justin Trudeau ezen a téren sem okozott (eddig) csalódást. „Trudeau legkorábbi és talán legbátrabb lépése az volt, hogy a pártját nyíltan a választás pártjára állította az abortusz kérdésében. Ez politikailag kockázatos volt, és sokat is bírálták miatta, mert az évek során nagyon sok abortuszellenes politikus megfordult a liberális pártban” – vezetett vissza Trudeau feminizmusának a gyökereihez Curtis Brown, a Probe Research kanadai közvélemény-kutató intézet alelnöke.

Trudeau feminizmusára egyszerű és kézenfekvő a magyarázat:


Az anyám feministának nevelt. Az apám más generációhoz tartozott, de ő is úgy nevelt fel, hogy tiszteljem és megvédjem mindenkinek a jogait, és ebben mélyen gyökerezik a saját személyiségem. Büszkén vallom, hogy feminista vagyok.

Ezekből a feminista gyökerekből születtek aztán a kampány idején az olyan Twitter-bejegyzések, mint például ez:



Vagyis: „Már rég vége azoknak az időknek, amikor öreg férfiak döntöttek arról, hogy egy nő mit tegyen a testével. Jobbra fordult a világ. Az LPC védi a jogokat”.


Hogy mennyire szokatlan még kanadai viszonyok között is Justin Trudeau nyíltan felvállalt feminizmusa? „A kanadai választásokon sok kérdést vitattak meg feminista/gender szempontok alapján, de a legnagyobb pártok és a vezetőik általában nem ebben a keretben fogalmazzák meg a témáikat. Justin Trudeau programjai és ígéretei talán a leghangsúlyosabban feministák, amit jó ideje kanadai miniszterelnöktől láttunk. Kanadának eddig csak egy női miniszterelnöke volt (Kim Campbell 1993-ban), és tudtommal sem előtte, sem utána nem egyetlen miniszterelnök sem állította magáról nagy nyilvánosság előtt, hogy feminista” – mutat rá kérdésünkre Trudeau állásfoglalásának a különlegességére Curtis Brown.

Curtis Brown szerint Justin Trudeau feminista hozzáállása nem politikai díszlet volt, „sokkal inkább annak a megértése, hogy ha a liberálisok a társadalom széles rétegeit akarják megszólítani, akkor erős üzenet kell megfogalmazniuk a nők felé. A legtöbb felmérés szerint a férfiszavazók a konzervatívok pártján állnak, és jobban izgatják őket a gazdasági és biztonsági kérdések.” Valahogy így találkozott Justin Trudeau személyes hitvallása a liberális párt érdekeivel.


Justin Trudeau megtalálta a közös hangot a nőkkel


Trudeau megjelenése alapján könnyen a külsőségekre lehetne kenni a választási sikerét a nők körében, de tény, hogy a liberálisok jelöltje az asztalra letett programjával is megdolgozott a nők szavazataiért. A győzelme után Trudeau tovább görgette a feminista témákat, például megerősítette, hogy betartja a választási ígéretét, és nemileg kiegyensúlyozott kormányt alakít majd, amelyben a helyek felét nők fogják megkapni (november 4-én derül ki, hogy pontosan kik). Justin Trudeau ezek szerint bízik abban, hogy a nők bírják a politikai szerepvállalással járó támadásokat, ellentétben például Orbán Viktorral.

A kanadai politikában eddig is feltűntek a női, kisebbségi vagy éppen őslakos képviselők. Csak összehasonlításképpen: az előző, konzervatív kormány sem teljesített olyan rosszul, ha történetesen a magyar kormánnyal állítjuk párhuzamba: a 39 kormánytagból 12 volt nő. (A harmadik Orbán-kormányban ez a szám nulla). Justin Trudeau genderegyensúllyal büszkélkedő kormánya azonban mindenképpen rekorder lesz.

Trudeau azonban a kormányalakításon túl is tartogat meglepetéseket a női választóknak. Az egyik legjelentősebb ígéretének tartják, hogy vizsgálatot indít ez eltűnt és meggyilkolt kanadai őslakos nők ügyében. A felkavaró történetek régóta foglalkoztatják a kanadaiakat: több mint 1200 lezáratlan ügy mocskolja be a kanadai igazságszolgáltatást. Rendőrségi statisztikák szerint az őslakos nők háromszor-négyszer nagyobb eséllyel lesznek emberrablás vagy gyilkosság áldozatai, mint a nem őslakos kanadai nők. A jelenség olyan nagyságrendet öltött, hogy már az ENSZ is foglalkozott vele.


Trudeau-t nem hagyják hidegen a dolgozó nők problémái sem: még nyáron állt elő egy olyan javaslattal, amely kormányzati eszközökkel segítene egyensúlyba hozni a munkát a magánélettel, és a többi között 18 hónapos szülési szabadságot ígért a szülőknek. Amikor egy interjúban a társadalmat átitató nőgyűlölet okairól kérdezték, Trudeau ismét azt bizonyította, hogy kiforrott véleménye van a témában. „Azt gondolom, nagyon sok tényező alakítja a társadalmi viselkedésmintáinkat, bizonyos zenékben például rengeteg nőgyűlölet, és ott a ma már mindenhol elérhető pornográfia is. A nők ellen dolgoznak az eltolódó szülői szerepek is. Nagyon sok közösségben az apák kevésbé vannak jelen, mint korábban. Sokkal nagyobb szükség van az elkötelezett, pozitív példaképekre”.


586634373

Trudeau a legnagyobb fiával


Mások is rájöttek már

Az elmúlt években a feminizmus elvont filozófiai fejtegetésekből és mozgalmi akciózásból popkulturális referenciapont is lett, a kinyilatkoztatása pedig hashtagek millióival árasztotta el a közösségi médiát. 2014-ben például ötször több alkalommal kerestek rá az emberek a feminizmus szóra, mint egy évvel korábban, és feltehetően az idei évet is szép számokkal zárja majd. A feminizmus olyan kulturális és társadalmi hullámmá nőtte ki magát, amit – legalább is a világ egyes országaiban – a politika sem tudott megkerülni.

Trudeau kétségtelenül jól pengeti a feminista húrokat, de nem ő az egyetlen férfi politikus, aki vállaltan a női jogok élharcosaként tekint magára. Vagy legalábbis így mutatja magát a választók előtt. Itt van rögtön az egyik leginkább szem előtt lévő állami vezető, Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke, akit a rá irányuló reflektorfény sem riaszt el attól, hogy a nők jogaival foglalkozzon – annyit mondunk, hogy a 2015-ös State of the Union beszédét egyenesen feminista évértékelőnek tekintette az ELLE magazin (!).


David Cameron brit miniszterelnökben elsőre talán nem a feminizmus szószólóját látjuk: végül is 2011-ben ő volt az, aki az Angela Eagle képviselővel folytatott beszélgetését a „Nyugodjon meg, kedves!” fordulattal próbálta meg lezárni. (Később azzal mentette a helyzetet, hogy csak viccelt, de többé soha ne fog ilyesmit mondani.) Amikor egy interjúban erről kérdezték, vonakodott is attól, hogy magára aggassa a feminista címkét, később azonban már épp az ellenkezőjétől vonakodott, és egy televíziós interjúban kimondta: „Feminista vagyok”. Már persze, ha ez az jelenti, hogy a nők egyenlő jogokat élveznek a férfiakkal – tette hozzá, és ezzel a brit miniszterelnök is csatlakozott a feminista férfi politikusok klubjához.

Francois Hollande a 2012-es francia elnökválasztási versenyben azzal kampányolt, hogy elnökként megszabadítja a közéletet a szexizmustól, és hogy fele-fele arányban osztja fel a kormányban a helyeket a férfiak és a nők között. És a 34 helyből 17-re sikerült is megfelelő női politikust találnia. Elnökként pedig megvalósította a választási ígéretét, és életre hívta a francia nőügyi minisztériumot. Stefan Löfven svéd miniszterelnök 2014-ben megalakult kormányát is egyenesen feminista kabinetként emlegették, mivel a posztok felével ő is nőket bízott meg.


A szép emberek csomagja

Visszatérve Justin Trudeau és a feminizmus kapcsolatára, egy érdekes kérdésről még mindenképpen érdemes szót ejteni. A kanadai választók ugyanis nemcsak azzal írtak történelmet, hogy megválasztották az ország történetének legfiatalabb miniszterelnökét (Trudeau mindössze 43 éves), aki ráadásul az ország egyik korábbi vezetőjének fia, hanem azzal is, hogy egy igazán dögös miniszterelnököt választottak meg. Nagyjából ez volt az elsődleges oka annak is, hogy a világ felfigyelt Kanada új kormányfőjére. A politikai programok megszállottjai talán fellapozták a kanadai liberálisok ígéreteit, és elemezték a hatalmas választási győzelmük okait, de azért a nagy többségnek nehéz volt elvonatkoztatni Justin Trudeau arcától és testétől. A közösségi oldalakon szó szerint beindult a nyálcsorgatás.





Csakhogy a Trudeau-ban élő feministának ez ellen valószínűleg lenne pár szava.

A vonzó külső egyik hátulütője, hogy egy idő után az egész embert erre az egy paraméterre zsugorítja össze: a teljesítményt, tehetséget vagy éppen az értelmes mondanivalót elhomályosítja a vonzerő. És Justin Trudeau-ból a választási győzelme után olyan hihetetlenül gyorsan csináltak globális szexszimbólumot, hogy sokaknak esett nehezére a leendő miniszterelnököt meglátni benne.

A feministák pedig épp ezt a fajta tárgyiasítást utasítják vissza. Tárgyiasítani ugyanis nemcsak nőket lehet, hanem férfiakat is. Az, hogy főként a nők tapasztalják meg, hogy szakmai helyzetekben a mondanivalójuk helyett a dekoltázsukra koncentrálnak a kollégáik, még nem jelenti azt, hogy a férfiak adott esetben ne legyenek hasonló tárgyiasítás áldozatai.

Mindenki jobban jár, ha a világ végre túlteszi magát azon, hogy Kanada új miniszterelnöke vadítóan szexi, és a bámulása helyett azt kezdi el figyelni, hogy mit mond és mit tesz. Ha már Trudeau kiáll a nőkért, itt az ideje, hogy a nők is kiálljanak Trudeau jogáért ahhoz, hogy elvonatkoztasson a kinézetétől. Ez nyilván megkönnyítené, hogy a világ politikusként is komolyan vegye. Végül is ezért nyert választást.