Mindenütt csalnak az uniós pénzekkel

Fotó: MTI / Mészáros János

-

Az uniós pénzek csaknem huszada rossz helyre megy – állapította meg most kiadott jelentésében az Európai Számvevőszék. A csalásokban a tagállamok hatóságai is érintettek.


Tavaly több mint 6 milliárd euró uniós pénzt fizettek ki szabálytalanul – állapítja meg az Európai Számvevőszék most kiadott jelentése. A 6,3 milliárd euró az összes kifizetés 4,4 százaléka.

Az uniós költségvetést vizsgáló szervezet szerint főleg azoknál a támogatásoknál gyakoriak a visszaélések, amelyek költségtérítések – vagyis valamilyen beruházást, fejlesztést, beszerzést stb. finanszíroznak uniós pénzből. Ezeknek a forrásoknak az 5,5 százalékát használták fel szabálytalanul. Amikor jogosultság alapján fizetnek – ilyenek jellemzően az agrártámogatások –, valamivel jobb a helyzet, de 2,7 százalékánál tártak fel szabálytalanságokat.

A visszaéléseket többnyire a támogatások kedvezményezettjei követik el, ám az esetek egyharmadában az irányító hatóságok követnek el valamilyen hibát a számvevőszék szerint. Ilyen például az, amikor egy pályázatot akkor is támogatnak, ha a pályázó aránytalanul sok pénzt kér valamilyen beruházásához. A túlárazás tipikus esete miatt állította le például az Európai Bizottság a magyarországi gazdaságfejlesztési program kifizetéseit. Itt is úgy ítélték meg, hogy az irányító hatóságot is felelősség terheli, amiért befogadott olyan pályázatokat, amelyeknél például a valós ár többszörösét kellett kifizetni egy munkagép beszerzésére.

A tagállamok felelőssége ennél is nagyobb a közbeszerzési szabályok megsértésénél – emeli ki a számvevőszék. És mindjárt magyar példákkal élnek: egy vasútfelújításnál nem egységesen értékelték a kiválasztási kritériumok teljesítését, így fordulhatott elő, hogy egy kivétellel minden jelentkezőt kizártak. A Transparency International is arra a megállapításra jutott, hogy Magyarországon rendszeresek a visszaélések az uniós támogatásokra irányuló közbeszerzéseknél.



Az OLAF nyomoz

A számvevőszék szúrópróbaszerűen vizsgált 1200 uniós támogatási projektet, ezek közül 22-nél észleltek csalást, amelyeket továbbítottak az uniós források felhasználásával kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló szervezetnek, az OLAF-nak.

Az OLAF még nyáron adta ki 2014-es jelentését, ebből az derült ki, hogy 13 magyar ügyben folytattak le vizsgálatot, ezek közül kettő zárult feljelentéssel, illetve tavaly 28 esetben kaptak bejelentést – ebből egy sem a hatóságoktól érkezett.



Az uniós költségvetés igazi kockázata azonban nem ez – vélik a számvevőszék szakértői. Sokkal inkább az, hogy akkora kifizetéseket vállalnak, hogy nem marad elég tartalék a rendszerben az olyan válsághelyzetek finanszírozására, mint a mostani menekültválság.