Mindent újragombol a kormány

-

Sorozatlövéseket kapott a kormány több szimbolikus intézkedése is az elmúlt napokban. Ez kiigazításokra kényszeríti. Mindez ráadásul egy szűk mozgástérben történik, mert a végső célt, a választások megnyerésében is kulcsfontosságú gazdasági növekedést veszélyeztetik. Ezért fontos, mi történt a héten a gazdaságban.


Ezen a héten csak a magyar fociválogatott kijutása az Eb-re varázsolhatott mosolyt Orbán Viktor arcára, ezenkívül inkább csak pofont kapott a kormány. Ez pedig jó néhány jogszabály átfaragására kényszeríti a kabinetet.


Azt, hogy az uniónak baja van a bankadóval, már a múlt héten elismerte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ehhez társult a héten, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert az orosz Roszatom versenyeztetés nélkül, átláthatatlan módon kapta meg a paksi bővítés 12,5 milliárd eurós üzletét.

Elbukott a brókerbotrányok áldozatait kárpótolni hivatott Quaestor-törvény is az alkotmánybírósági megmérettetésen, méghozzá elsősorban a kivételezés miatt: a Quaestor károsultjai jóval kedvezőbb elbírálás alá estek, mint a többi brókercég áldozatai.

Mindezt pedig a hét végén megkoronázta, hogy egy újabb hitelminősítő cég, a Fitch Ratings sem ítélte meg úgy, hogy a magyar gazdaság teljesítménye elegendő lenne arra, hogy befektetésre ajánlják.


Ezek az összefüggések

A kormány szempontjából mindez azt befolyásolja, hogy megvalósítható-e a várt és ígért gazdasági növekedés. A hitelminősítők ítélete önmagában több száz milliárd forint kiadástól mentesíthetné Magyarországot. Ha ugyanis befektetésre ajánlanák, akkor egyrészt többen vásárolnák a magyar kötvényeket, másrészt azért is lejjebb mennének a hozamok, mert kevésbé kockázatosnak számítanának a kötvények. Így az államnak kevesebb kamatot kellene fizetnie, a pénzt más célra fordíthatná, vagy kevesebb adóbevétellel is megelégedhetne.


A tízéves magyar államkötvények hozama

Forrás: http://www.tradingeconomics.com/hungary/government-bond-yield


A mostani ígéretek szerint azonban leghamarabb tavasszal dönthetnek Magyarország felminősítéséről, így egyelőre nem mentesül a többletkamat terhe alól a költségvetés.


A másik tényező, amely megnehezíti a gazdaság növekedési ütemének a fenntartását, hogy kellenének hozzá a hitelek. A kedvező kínálatot azonban akadályozzák azok a terhek, amelyekre a bankok panaszkodnak. Ezek egyike a bankadó, amelyet már éppen enyhítene a kormány, a másik pedig a brókerbotrányokból fakadó fizetési kötelezettségek.

Azzal, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Quaestor károsultjainak kifizetéséről szóló törvény leglényegesebb passzusait, a bankok elméletben megszabadultak ugyan mintegy 100 milliárd forint kifizetésétől, miután nekik kellene összedobniuk a kártalanítás összegét, a gyakorlatban azonban valószínűleg még nagyobb teher hárul rájuk. A VS.hu információi szerint a Hungária Értékpapír ügyfeleinek beragadt pénzét is meg kell fizetniük, hogy ne minősüljön diszkriminatívnak a jogszabály.



Ezzel viszont még inkább veszélybe kerülhet az a tűzszüneti egyezség, amelyet még az év elején kötött a kormány a bankokkal, és amelynek legfőbb ígérete az volt, hogy a pénzintézetek tudomása és hozzájárulása nélkül a kormány nem hárít rájuk újabb fizetnivalókat. Az eddigi jelzések szerint a bankok a megállapodás megszegésének tekintik a brókercégek pórul járt ügyfeleinek teljes kártalanítását.

Ha pedig az unió az oroszokkal kötött paksi üzletet is megfúrja, akkor azok a százmilliárdok sem érkeznek meg a magyar gazdaságba, amelyek a hazai beszállítóknak jelentenének megrendelést az atomerőmű újabb blokkjainak a megépítésekor.


Erre készül a kormány

A nemzetgazdasági miniszter közlése szerint a kormány már ezen a héten meghozta a döntést, és az Európai Bizottság kifogásainak megfelelően módosítja a bankadó korábban elfogadott szabályát.




Ez a módosítás megteremti az alapját, hogy 2016-ben már csökkenjen a bankadó mértéke

– állította Varga Mihály. Ez azt jelenti, hogy a kormány más, az unió által is elfogadott módon honorálja azoknak a bankoknak a tevékenységét, amelyek gördülékenyebben hiteleznek. A költségvetés azzal számol, hogy jövőre 55 milliárd forinttal kevesebb pénz folyik be a bankadóból.


A Quaestor-törvénnyel kapcsolatban azonban az eddigi információk nem a meghátrálásról tanúskodnak, hanem éppen ellenkezőleg, a kormány mintha nem akarna ujjat húzni a brókerek hiszékeny ügyfeleivel. Igaz, ezek között bőven vannak állami, önkormányzati érdekeltségek is. A kabinet arra készül, hogy a 30 millió forintig csaknem teljes körű kártalanítás kiterjedne a Hungária Értékpapír veszteseire is, ami további 10 milliárd forint nagyságrendű kiadás a bankok szempontjából. Kérdés, hogy a kormány miként tud egyidejűleg megfelelni a brókerek áldozatainak és a bankoknak, és így miként tudja beindítani a hitelezést.

A paksi beruházással összefüggésben a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János egyelőre visszautasította, hogy Magyarország módosítson a terveken, sőt bírósággal fenyegetőzött. A földárveréseket illetően viszont egy cseppet már visszakozott, miután az Európai Bizottság a földforgalmi törvénnyel kapcsolatban is kötelezettségszegési eljárást indított. A kormány az utolsó pillanatban a külföldieket is beengedte a héten indult licitekre. Igaz, a jogi bizonytalanság miatt a külföldiek egyelőre nem mutattak érdeklődést az árverésre meghirdetett állami földek iránt.


Földárverés, illusztráció


Ezek miatt izgulhatunk még

A Magyar Nemzeti Bank újabb eszközökkel próbál pénzt pumpálni a gazdaságba. Ennek egyik eleme, hogy több hazai vállalatot vinnének tőzsdére, hogy a részvények megvásárlásával a kisbefektetők pénzére is támaszkodhassanak a terjeszkedni vágyó cégek.


Hírek szerint az MNB a héten már alá is írta a szerződést a Budapesti Értéktőzsde többségi tulajdonának a megvásárlásáról. Innentől kezdve a jegybankon is múlik, meg tudja-e előzni az olyan fiaskókat, mint amilyenekből az elmúlt napokban kettő is adódott. A szállítmányozással foglalkozó Waberer'snek és az ingatlanközvetítő Duna House-nak is visszakoznia kellett a tőzsdei megmérettetéstől, részben az érdeklődés hiánya, részben a hazai jogalkotás miatt.

A kabinetnek azzal is számolnia kell, hogy a Volkswagen a legfrissebb bejelentés szerint 8 százalékkal, vagyis egymilliárd euróval (mintegy 300 milliárd forinttal) csökkenti jövő évi beruházási kiadásait, hogy a felszabaduló pénzt a várható kártalanításra fordítsa. Ez mindenképpen érinti a magyar beszállítókat is, miközben ez valószínűleg még nem a végső számla, hiszen egész kontinensnyi pertársaságok ostromolják a német autókonszernt a levegőszennyezési adatok meghamisítása miatt.


Volkswagen, diesel, dízelbotrány


Ezek után nem meglepő, hogy úgy tűnik, mégis azok kerekedtek felül, akik fokoznák az adóprést, és az online pénztárgépek használatára köteleznék a szolgáltató szférát is, annak ellenére, hogy a nyáron még Orbán Viktor söpörte le a javaslatot az asztalról, mondván, életszerűtlen. Az adóhivatal számításai szerint egy év alatt mintegy 200 milliárd forint többletbevételt hoztak a boltokba eddig telepített szerkezetek.

Arra azonban csak nagyon óvatos becslések lehetnek, hogy a terrorizmus újabb hullámai mennyire vetik vissza a fejlett világ gazdaságát. A 2001. szeptember 11-ei New York-i merénylet alapján az európai GDP-nek akár egy százaléka is ugorhat, ha állandósul a fenyegetettség. Az tény, hogy a téli holtszezonban a Wizz Air teljesen leállítja egyiptomi járatait, miután jelenlegi állás szerint az Iszlám Állam terroristáinak sikerült felrobbantaniuk a Hurghadából hazatartó és még Egyiptomban lezuhant orosz gépet.