Mindent a gazdaság felpörgetésének rendelne alá a kormány

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

A Miniszterelnökség miniszterhelyettese állítja: nem vonják el azt a bérkeretet, amely a háttérintézmények átalakításával felszabadul. Sőt, ebből júliustól már növelni tudják a minisztériumokban dolgozók jövedelmét. Csepreghy Nándor a VS.hu-nak adott interjúban azt is közölte, hogy januártól csökkenni fognak a munkára rakódó járulékterhek. Ettől versenyképességet, fellendülést várnak.


A kormány több 10 milliárd forintos kiadáscsökkenésre számít, ha július 1-jétől hatályba lépnek a minisztériumok háttérintézményeinek átalakításáról szóló rendeletek. Ezt az összeget azonban nem teljes egészében akarja megspórolni az állam. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökséget vezető miniszter helyettese érdeklődésünkre úgy fogalmazott: "furcsán fog hangozni, amit mondok, de a megtakarítás nem feltétlenül ilyen mértékű lesz".


Amikor a háttérintézmények egy jelentős része bejön majd a minisztériumi struktúrába, akkor az a létszámot 20 százalékkal lejjebb viszi, de az ott maradó bérnormatívát nem veszi el az állam, hanem az intézményeknél hagyja bérfejlesztésre.

Magyarul az intézményeknek lehetőségük lesz arra, hogy fizetést emeljenek azoknál, akiket továbbra is foglalkoztatnak a megújuló intézményi struktúrában.

A kormány 73 minisztériumi háttérintézmény megszüntetéséről, illetve beolvasztásáról tárgyal. A korábbi nyilatkozatok alapján inkább arra lehetett számítani, hogy az állam tényleges megtakarítást kíván elérni az átszervezéssel, ám Csepreghy Nándor most azt mondta, hogy erre nem feltétlenül van szükség, mert ha az állam hatékonyabban működik, akkor több pénz marad.

"Tehát nem arról beszélünk, hogy nominálisan csökkentjük az állam kiadásait, hanem az állam forrásait racionálisabban használjuk fel, és abból sokkal többet tudunk visszaforgatni abba, hogy a gazdaság jobban pörögjön" - fogalmazott.

Persze az intézmények leépítése sem csupán a bértömeg változását jelenti, az állam a járulékos költségeken is tud spórolni - érvelt Csepreghy. A húszszázalékos létszámcsökkentés és a beolvasztások miatt ingatlanokból, gépjárművekből vagy például számítógépekből is kevesebbre lesz szükség - állítja a miniszterhelyettes.

Ha viszont olyan sokat nem spórolnak a bürokráciacsökkentéssel, hogyan fog kijönni a nulla százalékhoz közelítő költségvetési hiány? - tettük fel a kérdést. Például úgy - hangzott a válasz -, hogy a gazdasági növekedés pluszbevételeket termel.


Járulékcsökkentés már jövőre

Csepreghy Nándor szerint a kormány pont ezért döntött arról, hogy 2017 júliusáig az összes uniós pályázatot ki kell írni, 2019-ig pedig az összes, 2020-ig rendelkezésre álló uniós forrást le is kell kötni. Ezzel a pénzzel ugyanis olyan gazdasági növekedést lehet elérni, amely többletbevételt eredményez, és így lehetne folytatni az áfa- és az szja-csökkentést.

Amíg az szja a 15 százalékos kulccsal már így is alacsonynak számít Magyarországon, az áfa 27 százalékos általános szintje világrekorder. Ennek megfelelően ha az Eurostat adatai alapján összehasonlítjuk például, hogy Magyarországon és Szlovákiában a GDP hány százalékát teszi ki az áfabevétel, akkor az derül ki, hogy a magyar arány másfélszerese a szlováknak.



A gazdaság felpörgetésére még egy ötlete van a kormánynak, igaz, ezt évek óta számon is kérik a kabineten. Csepreghy Nándor maga is úgy érzékeli: "rengeteg olyan javaslat van a piaci szervezetek oldaláról, a kamarától, a VOSZ-tól, amely szerint a járulékcsökkentés folytatása több 100 ezer olyan piaci munkahelyet tud létrehozni, ahová a ma az adminisztrációban dolgozó embereket tudják átvinni".


Ha a gazdasági növekedés folytatódik, a járulékcsökkentést tudjuk folytatni, akkor létrejöhetnek azok a munkahelyek, amelyek át tudnak húzni embereket a piaci foglalkoztatási viszonyok közé, ahol ma – tudomásul kell venni – jobban is tudnak keresni, mint az államnál.

A Nemzetgazdasági Minisztérium már meg is kezdte a tárgyalásokat a kamarával és a vállalkozói szövetségekkel arról, hogy a 2017-es költségvetésben hogyan lehet megvalósítani a járulékcsökkentést. Az unió statisztikája alapján egyébként ebben viszonylag versenyképes a magyar munkaerőpiac.



Arra a kérdésre, hogy a járulékcsökkentés milyen mértékű lehet, Csepreghy Nándor annyit válaszolt: "ma nagyon sok százalék röpköd a levegőben", és a tárgyalásoknak még nincsenek a végén.

Azzal egyetért, hogy ma Magyarországon nem csak a bürokrácia, hanem az adó tekintetében is jelentős csökkentésre, egyszerűsítésre van szükség. "Ezek azonban nem választhatók el egymástól. Ez olyan, mint egy jenga-torony, ha túl gyorsan húzok ki egy elemet alulról, akkor lehet, hogy megborítja az egészet. Szép lassan viszont le tudom bontani az egységeket, hogy tényleg csak egy-egy kocka fedje egymást, és az állam éppen annyira legyen karcsú, amennyire karcsúnak kell lennie, ám ez ne veszélyeztesse a szabályozó erejét."

Csepreghy Nándor hangsúlyozta: céljuk, hogy 2018-ra egy sokkal versenyképesebb állam jöjjön létre, mert a XXI. században jelentős mértékben ez határozza meg egy ország versenyképességét. Ez pedig részben azon múlik, hogy az állampolgárok és a cégek mennyi időráfordítással, mennyi pénzért és milyen hatékonysággal tudják igénybe venni az állami szolgáltatásokat.

Ha a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorát vesszük alapul, Magyarország esetében ez nem új keletű probléma. Magyarország a válság éveiben némiképp javított a helyezésén, de mára ugyanoda csúszott vissza, mint ahol a kétezres évek vége felé volt.



2018-ra karcsúbb állam

Csepreghy Nándor szerint az állam modernizálása akkor sikerülhet, ha egyszerre három szempont is érvényesül. Ezek közül csak az egyik az intézményrendszer struktúrájának átalakítása. "Az elmúlt 26 évben az állami bürokráciacsökkentés arról szólt, hogy a minisztériumoknak csökkentjük a létszámát, mindent kiszervezünk a háttérintézményekbe, és a végén eljutunk oda, hogy nem a minisztériumnak van háttérintézménye, hanem a háttérintézménynek van minisztériuma."

Ezzel azonban az összkép nem változott. Ma Magyarországon 4,3 millió ember dolgozik, és ebből 1,1 millió embert az állam foglalkoztat. Ez az a kör, amelynek a központi költségvetés vagy annak valamelyik alrendszere utalja a fizetését. Marad 3,1 millió ember, aki lényegében fenntartja a másik 7 milliót, mert az 1,1 millió az államot üzemelteti, a maradék 6 millió pedig inaktív, például munkanélküli, nyugdíjas vagy diák. "Akkor lesz versenyképes az állam - állítja a miniszterhelyettes -, ha ezeket az arányokat sikerül megváltoztatni."

A bürokráciacsökkentés másik része a jogi szabályozás ésszerűsítése. Ide tartozik például az eljárási idők csökkentése vagy a bizonyítási eljárás megfordítása. Az állam ma már garantálja, hogy az ügyek többségét legfeljebb 2 hónap alatt elintézi, és ha ez nem történik meg, akkor visszajár az illeték. Ha pedig az állam nem tart be valamilyen eljárási időt, akkor az ügyfél joggal vélelmezi az engedélyezést, és ha ebből utóbb vita keletkezik, akkor az államnak kell bizonyítania az igazát.

A harmadik elem pedig a közszolgáltatások olcsóbbá tétele, így például az ingyenes személyi igazolvány vagy erkölcsi bizonyítvány.

Csepreghy Nándor szerint ezeknek köszönhetően valósulhat meg az a terv, hogy a politikai ciklus végére akár 150 ezerrel csökkenjen az állam által fizetett dolgozók száma. A miniszterhelyettes azonban hangsúlyozta, hogy ez nem ennyi ember elbocsátását jelenti, hiszen évente több 10 ezer ember megy nyugdíjba. "Ha az említett lépéseket komolyan vesszük, akkor ezeket az álláshelyeket nem kell feltölteni" - vélekedett.