Mindenki hibázott a kaposvári szegregáció ügyében

Fotó: VS.hu / Kummer János

-

Az oktatásirányítás minden helyi és központi szereplője felelős azért, hogy az egyszer már jogerősen szegregáltnak minősített Pécsi utcai iskola 2010 óta is változatlan formában működhet - közölte mai első fokú, nem jogerős ítéletében a Kaposvári Törvényszék. Elsőként állapította meg az Emberi Erőforrás Minisztériumának felelősségét bíróság a szegregáció fenntartásáért: az EMMI mulasztott azzal, hogy nem utasította a Kliket a szegregáció megszüntetésére. A szegregáció abbahagyására kötelezte a bíróság az alpereseket, de nem rendelte el az iskola bezárására épülő deszegregációt.


A kaposvári Szentjakab telepen élő romák nagyrészt a közeli Pécsi Utcai Általános Iskolába járnak, ahol a tanulók elsöprő többsége roma. Az iskola továbbtanulási mutatói városi összehasonlításban rendkívül gyengék, az iskola homogén etnikai közeget alkot. Mindez azonban nem alkotta vita tárgyát, hiszen az iskola jogellenes működését a magyar igazságszolgáltatás már 2010-ben jogerősen megállapította. A mostani perre azért volt szükség, mert az ítélet óta semmi nem történt az ügyben - írja szerdai közleményében a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF).

Eszerint a jogellenes állapot megszüntetése elsősorban az érintett hatóságok feladata lett volna. A 2010 óta eltelt időben se a kaposvári önkormányzat, se a minisztérium, se az állami iskolafenntartó, se a megyei kormányhivatal nem tett lépéseket ennek érdekében. A mai ítélet szerint a bíróság sincs abban a helyzetben, hogy kikényszeríthesse a helyzet rendezését. Kegye Adél, a felperes CFCF ügyvédje szerint az ítélet kényelmetlen kérdéseket vet fel: az Alapítvány komplex terve, amelyet a per során többször átdolgoztak, alkalmas kerete lett volna a helyi deszegregációs folyamatnak, melynek részleteit helyben, a kaposvári közoktatás irányítói dolgozhatták volna ki - olvasható a közleményben, mely szerint kérdés, hogy ha egy ilyen típusú keretterv nem alkalmas a bíróság szerint arra, hogy a deszegregáció alapja legyen, akkor mi minősülne annak? Az eljárás során nem derült ki, hogy mi szükséges ahhoz, hogy valódi és hatékony jogorvoslatot nyújtva a bíróság kötelezze az illetékes döntéshozókat egy jogellenes állapot megszüntetésére - írja a CFCF.

„Önmagában már az is elkeserítő, hogy egyáltalán pert kellett indítani a szegregációt kimondó jogerős ítéletet követően, mert semmi sem változott. Azt tapasztaltuk, hogy a helyzet megoldásáért nem tett senki semmit, miközben újabb és újabb osztályok kezdték meg tanulmányaikat egy olyan iskolában, amely minden pedagógusi jó szándék ellenére bezárja a diákokat a szegénység köreibe. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy ennyit ér a Kúria ítélete.” - kommentált Kegye.