Mindenki csak várja, hogy nőjenek a bérek, de nem történik semmi

Fotó: MTI / Balázs Attila

-

Úgy fest, hogy az égető szakemberhiányt csak fizetésemeléssel lehet orvosolni. Nem is kicsivel. A boríték mégsem vastagodik.


Sorra érkeznek a munkaerőhiányról szóló hírek. Kamionsofőröket már saját költségén képezne az állam, hogy a fuvarozó cégek működni tudjanak, az eladókat már szinte lasszóval kergetik az üzletek, az autóiparban úgyszintén ez a helyzet. A kialakult helyzet alapján logikus volt az Auchan nagy visszhangot keltő lépése, az áruházlánc ugyanis 10 százalékos béremelést adott dolgozóinak. Ilyen hangulatban folynak az év végi bértárgyalások és persze tudva, hogy sokan külföldre mennek, illetve külföldi munkavállalással kacérkodnak a magasabb fizetés reményében.

Mindez arra utal, hogy radikális béremelés nélkül nem úszhatják meg a cégek, ehhez képest azonban 3 százalék körüli az átlagos fizetésemelés mértéke.

Nagy kérdés, hogy mi lesz a jövőben a magyarországi fizetésekkel. A kormány a Brüsszelnek – még idén tavasszal – leadott, a 2018-ig várható pályát vázoló konvergenciaprogramban, valamint a jövő évi költségvetés – májusban publikált első – tervezetében szereplő előrejelzésében évente 2,5-3 százalékos emelkedésével számolt a következő három évben. Elemzők szerint azonban a munkaerőhiány alaposan átírhatja a korábbi forgatókönyveket.



A munkaerőhiány a fizetések emelkedését eredményezheti, mivel csak magasabb összeggel tudnak a cégek megfelelő munkaerőt találni. A másik oldalról pedig csak magasabb fizetéssel lehet a külföldi munkavállalást tervező embereket Magyarországon tartani. A VS.hu kérdésére október közepén három nagy munkaadói érdekképviseletből három elismerte, hogy a cégvezetők kénytelenek most a zsebükbe nyúlni, ha dolgozóra van szükségük. Ezzel a kormány is egyetért, feltéve, hogy ebből a lehető legkevesebb teher hárul az állami költségvetésre.


Rizikó a fizetésekben

A szakértők szerint a mostanra kialakult munkaerő-piaci helyzet komoly kockázatokat rejt magában. A Raiffeisen Bank elemzői a napokban közzétett elemzésükben is azt írták, egyre komolyabb problémát okoz a vállalati szektorban a munkaerőhiány. Szerintük erre leginkább a tartós béremelés lehet a megoldás, amit elkerülhetetlennek tartanak. Zsiday Viktor, a Citadella alapkezelő szakértője is arra számít, hogy a cégek kénytelenek lesznek bért emelni a munkaerőhiány miatt. A szakember szerint a hazai munkaerőpiac extrém szűk, és egyre szűkebbé válik, mind több szakmában alakul ki hiány, különösen, hogy a külföldre vándorlás folytatódik és a lakosságszám is lassan csökken. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy ez a kikényszerített béremelés jelentősen növelheti a jelenleg igen alacsony inflációt is.



Az sem mellékes szempont, hogy nem csak Németországban lehet többet keresni, de a régiós országokban - Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában - 30-40 százalékkal magasabbak a fizetések - emelte ki Németh Dávid, a K&H Bank elemzője a VS.hu-nak. Magyarországon a 2000-es években megindultak a bérek, ám ezt nem követte a termelékenység javulása, vagyis a fizetés emelkedéséhez képest kisebb mértékben nőtt a dolgozó által megtermelt áru vagy szolgáltatás értéke. Ennek az lett a következménye, hogy túlértékeltté vált a magyar munkaerő, és a hazai munkaerőpiac veszített korábbi versenyképességéből. Mostanra pedig nem csak ez a gond, hanem az is, hogy a cégek nem találnak megfelelő képzettségű munkaerőt.


Németh Dávid ezzel magyarázza azt, hogy a KSH által legutóbb közölt 6,4 százalékos munkanélküliségi ráta technikailag a teljes foglalkoztatottságot jelenti. Akik jelenleg munkanélküliek, minimális eséllyel kaphatnának munkát. A munkaerőhiány enyhítése pedig a K&H szakembere szerint is béremeléssel lenne lehetséges. Becslései szerint akár 7 százalék körüli növekedéssel már javulna a helyzet, fontos azonban, hogy nem egyszeri emelés kellene, hanem éveken keresztül, tartós emelkedéssel lehetne orvosolni a munkaerőpiacról érkező problémát. Mivel a lakosságnak a feltételezett 7 százalék körüli béremelés eredményeként több lesz az elkölthető pénze, így az infláció is jó eséllyel megugrik, de csak 3-4 százalékosra, ami Németh Dávid szerint még kezelhető. Ez a szint megfelel a Magyar Nemzeti Bank inflációs célsávjának is, ez ugyanis 3 százalék plusz/mínusz 1 százalék.


-


Még nincs bizonyíték, de a kockázat adott

Az OTP Bank szakértői nemrég kiadott elemzésükben arra jutottak, hogy jelenleg több szempontból is kettősség jellemzi a magyar munkaerőpiacot. Egyrészt a közmunkások és külföldön dolgozók nélkül a foglalkoztatás még mindig elmarad a válság előtt látott szinttől, ennek ellenére azonban a „ténylegesen hasznosítható” szabad munkaerő-tartalék kisebb, mint a válság előtt. Ez főként annak köszönhető, hogy az elmúlt 10 évben jelentősen emelkedett a „hiányszakmák” és a túlképzések” száma, vagyis a képzések után munkát keresők tudása kevésbé felel meg a munkaerőpiac jelenlegi igényeinek.



A jegybank figyel

A jegybank szeptemberi inflációs jelentésében a foglalkoztatottság növekedésével számol a jövőben. Ezt a közfoglalkoztatás bővítése és a versenyszférában várható létszám-emelkedés egyaránt magyarázza. Az MNB szakértői szerint a vállalatok növekvő jövedelmezősége és a termelékenység javulása egyaránt a reálbérek emelkedéséhez vezethetnek. A jegybank azonban a következő időszakban, rövid távon csupán mérsékelt béremelést vár az alacsony inflációs környezethez alkalmazkodó inflációs várakozások miatt. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a cégek nem várnak komolyabb inflációt, ezért nem is terveznek számottevő béremelést. Az inflációs jelentés utal arra is, hogy hosszabb távon - az előrejelzési időszak második felében - az inflációs céllal összhangban lévő bérekkel számol a versenyszférában.