Mindenki a démonokra várt, de senki sem számított rájuk

Fotó: Starz Entertainment / Matt Klitscher

-

Három évtizeddel ezelőtt az Evil Dead a független film és a kreativitás diadala volt, amely kazettán hódította meg az egész világot és legendává vált. Sam Raimi és Bruce Campbell sok évnyi tervezgetés és nyilatkozgatás után idén tényleg elkészült a trilógia folytatásával, ám – egy váratlan csavarral – a tévében. Elmondjuk, hogyan váltak a gonosz halottak a popkultúránk részévé, illetve azt is, hogy jól sikerült-e a sorozat.


Az Evil Dead-trilógia alapján feltételezhetnénk, hogy Sam Raimi egész életében horrorrajongó volt. De ez nincs így: az 1959-ben született amerikai rendező fiatalkorában elsősorban a slapstick komédiákért és a bűnügyi filmekért rajongott.



Autósmozikban jegyzeteltek

Raimi a hetvenes évek második felében forgatta le élete első kis költségvetésű super 8-as filmjeit gyerekkori barátja, Bruce Campbell közreműködésével, aki a formálódó független filmes csapat egyik oszlopos tagja lett. Korai rövidfilmjei még vígjátékok voltak, de az 1977-es It’s Murder suspense jelenetének felvétele annyira megihlette, hogy érdeklődése a horror irányába fordult. De mivel egyikük sem volt nagyon képben a korabeli horrorban, ezért autósmozikban tanulmányozták a műfajt és a közönség reakcióját, ahol olyan trashfilmeket néztek meg, mint a Massacre at Central High vagy a Revenge of the Cheerleaders. 1978-ban leforgatták a Clockwork című horror-rövidfilmet, ami már egyértelműen kijelölte az útjukat a horrorfilmes ösvényen.



A csapat ötlete az volt, hogy a tervezett egész estés filmjük rövid prototípusát készítik el először, hogy a leendő befektetőket meggyőzzék vele. Így készült el 1978 tavaszán a félórás Within The Woods, aminek a leforgatásához szükséges 1600 dollárt Raimi és Campbell főként a családtagjaiktól és a barátaiktól kérték kölcsön. Raimi ebben az időben az egyetemen Howard Philips Lovecraft írásait tanulmányozta, így találkozott a történetben kulcsszerepet játszó Necronomicon mítoszával.

A Within The Woods nem lett valami nagy siker, de Raiminek sikerült meggyőznie az egyik detroiti mozi menedzserét, hogy vetítse le a filmjét a Rocky Horror Picture Show előtt, amely a korszak egyik legsikeresebb midnight movie-ja volt.



Már az első nap eltévedtek az erdőben

A Within the Woods végül sosem került kereskedelmi forgalomba, nem vetítették többet, és a különféle exkluzív DVD- és Blu-Ray-kiadványok extrái között sem kapott azóta helyet. Mégis fordulópontot jelentett Sam Raimi rendezői karrierjében, hiszen a Gonosz halott (The Evil Dead) félórás „előzeteseként” fontos szerepet töltött be kultuszfilm megszületésében.

A Gonosz halott első részéhez viszont Raiminek már sokkal több pénzre volt szüksége. Végül 90 ezret sikerült összekalapoznia a rokonoktól és barátoktól. A forgatás 1979 nyarán hat hétig tartott egy Tennessee-állambeli elhagyatott erdei faházban, de az utómunkálatok még további másfél évet vettek igénybe.

A Gonosz halott forgatásának közismerten mostoha körülményei és anekdotái legalább olyan fontos szerepet játszottak későbbi kultfilmmé válásában, mint maga a mozi, ami nem csak Sam Raimi rendezői karrierjét indította el, de a független filmes horrorfilmgyártás egyik legtöbbet idézett sikersztorija is lett. “A bénázások vígjátéka”, jellemezte találóan a forgatást Campbell a 2002-es If Chins Could Kill: Confessions of a B Movie Actor című önéletrajzában. A stáb például rögtön az első napon eltévedt az erdőben, arról nem is beszélve, hogy többen megsérültek vagy balesetet szenvedtek. Az egyik színésznő, Betsy Barker szempilláit a maszkja eltávolítása során tépték ki véletlenül, az opálos démoni szemek eléréséhez pedig üvegvastagságú kontaktlencséket használtak, amit viszont csak negyed óráig viselhettek a színészek egészségügyi okok miatt. Raimi előszeretettel terrorizálta színészeit, a forgatás utolsó napjain pedig el kellett tüzelniük a bútorokat a faházban, hogy ne fagyjanak meg.



A Gonosz halott első felvonása a trilógia két későbbi részével ellentétben még sokkal sötétebb hangvételű és atmoszferikusabb, de nem kevésbé gusztustalan, mint a folytatások, továbbá nem nélkülözi azt az önironikus attitűdöt és a képregényszerűen eltúlzott, bizarr vizualitást sem, ami az 1987-es folytatást a horrorkomédiák klasszikusává tette.


Stephen King odavolt érte, beindult a reklámkampány

A stáb szinte kizárólag Raimi és Campbell rokonaiból és barátaiból állt. A költséghatékonyság miatt a színészek helyére pedig gyakran ugrott be valamelyikük, amikor nem feltétlenül kellett, hogy felismerhető legyen vagy látszódjon a szereplő arca. De legalább ugyanennyire emlékezetesek azok a kreatív vizuális megoldások és hangeffektek, amiket a kevés pénz kényszerített ki belőlük. A megállás nélkül mozgó-rángatózó-futkározó kamera növelte a film sodró lendületét. a zsigeri élményről a csináld magad-hangeffektek – a stúdióban döglött csirkékkel hozták létre a csonkítások hangjait – mellett Tom Sullivan ocsmány és parádés vizuális trükkjei gondoskodtak. Sullivan rafináltan ötvözte a stop-motion animációt a bábeffektek élethű tapinthatóságával, a fináléban látható hajmeresztő bomlás-jelenet elkészítése például három hónapot vett igénybe.

A másfél évig tartó vágási munkálatokban Joel Coen segített Raiminek, akivel ekkor kötött életre szóló barátságot. A kész film felkeltette Irvin Shapiro producer figyelmét, aki több hírhedt horrorfilm – köztük az 1968-as Az élőhalottak éjszakája (Night of the Living Dead) – terjesztésében is fontos szerepet játszott. Neki köszönhetően versenyen kívül vetítték le az 1982-es cannes-i filmfesztiválon az akkor még The Book of Dead munkacímet viselő filmet, amit Shapiro unalmasnak talált, ezért aztán az ő nyomására kapta a végül film a The Evil Dead címet. Egy másik véletlen is fontos szerepet játszott a küszöbön álló sikerben, Cannes-ben ugyanis ott ült a vetítésen Stephen King is, aki egy lelkes kritikát írt a filmről, és ennek kulcsmondatára – “az év legvérengzőbb és legeredetibb horrorfilmjének” nevezte – épült aztán az egész későbbi nemzetközi reklámkampány.


A legenda kazettán terjedt

A film Amerikában eleinte nem teljesített jól a mozikban, a szájhagyománynak köszönhetően mégis hamar híre ment, aminek köszönhetően nemzetközi szinten végül 2,6 millió dolláros bevételt ért el. Raimi nem engedte, hogy megvágják a korhatáros alkotást, ezért X besorolást kapott. Rengetegen kölcsönözték ki és vették meg kazettán a filmet világszerte, Angliában például a Ragyogást maga mögé utasítva lett az év legtöbbet eladott videokazettája, hazánkban pedig – hivatalosan eleinte nem jelent meg – Az erdő szelleme címmel terjedt el a feketepiacon.

Sam Raimi és a Gonosz halott története egy mozibolond sikertörténete, illetve az amerikai függetlenfilm-készítés, valamint a kreativitás diadala.



Az 1987-es folytatás (Evil Dead 2: Dead by Dawn) tulajdonképpen nem más, mint az első rész még több pénzből elkészített remake-je. Egy túlpörgetett, eszement és brutális trip a démonokkal teli erdőben és faházban, ami megvalósítás tekintetében még viccesebb, önironikusabb és képregényszerűbb, arról nem is beszélve, hogy Raimi a szürrealitást is a végletekig fokozta benne. Habár eredetileg nem volt a horror nagy rajongója, Raimi mégis stílust teremtett és új korszakot nyitott a horrorkomédiák történetében, továbbá a műfaj ikonjává tette a Bruce Campbell által megformált Ashley J. "Ash" Williams-t.



Ash 1992-ben a trilógia harmadik felvonásában újra felhelyezte csonka kezére a láncfűrészt. Raimi megközelítése a filmek során egyre határozottabb karikatúra jelleget öltött, a középkori díszletek közé helyezett, és leginkább mainstreamnek mondható A sötétség serege (Army of Darkness) pedig már vállaltan csúszik át elnagyolt paródiába, miközben sokkal inkább dagonyázik saját kultuszában, mint a brutalitásban.


Az év legbűnösebb tévés élvezete

A kultusz időközben más médiumokra is átterjedt. The Evil Dead címen 1984-ben Commodore 64-es játék készült Ash kalandjaiból, a kilencvenes években pedig egy egész játéktrilógiát írtak PlayStation konzolra. Ash figurája a képregények nagyszájú hőseként is óriási sikert ért el, megküzdött többek között Freddy Kruegerrel és Jasonnel, a Re-animator főszereplőjével, Herbert Westtel és a Marvel zombikká változtatott Bosszúállók-csapatával is, de a legmókásabb mind közül, hogy még Barack Obama elnök életét is megmentette az Army of Darkness: Ash Saves Obama című képregényben, 2003-ban pedig egy musical is készült a Gonosz halottból.


Ash vs Evil Dead, tévésorozat

Ash (Bruce Campbell) visszatért


Közben Raimi, a trilógia utáni évtizedekben egyebek mellett Pókember-filmeket csinált, rajongói pedig több mint húsz éve várták az Evil Dead negyedik részét, amelynek terve a kétezres években folyamatosan fel-felbukkant különféle nyilatkozatokban, de végül sosem valósult meg.

Sam Raimi azonban a legjobban időzített és talán a legideálisabb formátumot találta meg a tévésorozatok virágzásának idején. Az Ash vs Evil Dead október végén indult a Starz csatornán, az első részek alapján pedig az év legbűnösebb tévés élvezetével van dolgunk, ami nemcsak méltó folytatása a klasszikus trilógiának, hanem eltörli a 2013-as, teljesen felesleges és lelketlen remake rossz emlékét is, miközben magával ragadó módon lehel új életet az egész franchise-ba.



Harminc évvel járunk a harmadik részben elmesélt középkori karneváli pokoljárás után, Ash Williams (Bruce Campbell) pedig megöregedve és kissé meghízva dolgozik eladóként egy boltban. Semmivel sem érettebb vagy bölcsebb, mint fiatalon, egy betépett állapotban elkövetett botlásnak köszönhetően pedig megint sikerül kiszabadítania a gonosz halottak szellemeit. A démonok az egész emberiség kipusztítására pályáznak. Ash természetesen nem hagyja ezt annyiban, és végül újra felcsatolja levágott kézfejére a berregő láncfűrészt, hogy rendet tegyen a tomboló halottak között.

Raimi a jelek szerint újra elemében van. A karcos rocknótáknak, az önreflexív ki- és beszólásoknak, a dilis poénoknak és a groteszk helyzetkomikumnak hála egy sziporkázó, szemtelen és véres hullámvasúttá sikerült varázsolnia a sorozatot, amelyből még a premier előtt megrendelte a Starz a második évadot.


Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon is!