Minden pénzt hazahoztak, becsukhat a mosoda

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

A Stabilitás megtakarítási számla kedvezményes időszaka után alig akartak pénzt tisztára mosni a magyarok. Ez lehet a konstrukció vége.


Minden fontosabb tétel tisztára lett mosva 2016 első félévében, most már csak a levezetés van hátra a Stabilitás megtakarítási számláknál (smsz) – így foglalható össze a számlák és a hazahozott pénzek alakulása. A Blochamps Capital tanácsadó cég adatai szerint az első félévben, s különösen a második negyedévben nagy volt a mozgás az smsz-nél. A Stabilitás megtakarítási számla tulajdonképpen egy adóamnesztia: aki itt pénzt helyez el, annak garantálja az állam, hogy nem firtatja az összeg eredetét.


Ehhez csak az előírásoknak megfelelően állampapírban kell tartani a pénzt adott ideig. Így az adózatlan jövedelmek landoltak a számlákon, s nemcsak a külföldre menekített pénzek, hanem az itthon a párnacihában tartott összegek is. Az idei első félév azért volt kitüntetett, mert jelentősen enyhültek a szabályok átmeneti időre. Korábban komoly adóterhe volt annak, ha a számlatulajdonos hozzá akart férni idő előtt a pénzéhez: ha három éven belül akarta feltörni a számlát, akkor az szja dupláját, abban az időben 32 százalék adót kellett fizetni, ha három és négy év közötti tartás után nyúlt volna a pénzhez, akkor az szja-nak megfelelő összeget, négy és öt év között annak felét kellett volna fizetni. Öt év tartás után viszont semmilyen adó nem terhelte az elhelyezett összeget.


Hegyekben hordták smsz-be a nyáron


Ehhez képest 2015 júliusa és 2016 júliusa között éven belüli feltörés után is csak húsz, egyéves tartás után pedig tíz százalék volt az adó. Ez meg is mozgatta a pénzmosókat: a második negyedévben összesen 379 számlát nyitottak, s ezeken 30 milliárd forintot helyeztek el. Ez minden korábbi negyedéves adatnál nagyobb aktivitást jelentett. Hogy a siker csak az enyhítésnek szól, jól mutatja a harmadik negyedéves hanyatlás. Az akció lejárta után csak 81 számlát nyitottak 7,7 milliárd forinttal. Ennél gyengébb teljesítmény csak a számla indulásakor volt tapasztalható, a legelső negyedévben, 2014 első három hónapjában 74 számlát nyitottak.

Nem tudni, hogy mi lesz az smsz-szabályozás sorsa a jövőben, de az adatok szerint kifulladt a nagy biznisz. 2014 januárja óta mindösszesen 143 milliárd forint került összesen 1962 számlára. A leggyengébb negyedévekben kevesebb mint hétmilliárd forint került a számlákra, a legerősebb negyedévekben viszont 30 milliárd forint körüli összeg. A 2016 második negyedéve mellett 2015 utolsó negyedéve hozott az átlagnál többet. A leggyengébb negyedévek az indulást leszámítva az egy évre szóló nagy akciót megelőző és azt követő időszakok voltak. Az akció előtt inkább tartalékoltak, hátrább sorolták a pénzmozgatást az adóelkerülők, azt követően pedig már javarészt érdektelen volt a rendszer.


Ennyi volt a történet?


Az adatokból egyértelműen következik, hogy a cél elsősorban nem a belföldön keletkezett jövedelmek kifehérítése volt az smsz-ekkel, hanem a külföldi vagyonok hazahozása. Ha ugyanis jelentős súlyban lenne a belföldön keletkezett, ám le nem adózott vagyon az smsz-eken, akkor évente stabilan meg kellene ennek jelennie. Hiszen a folyamatosan adózatlanul keletkező pénzek így legálisan visszakerülhetnének a gazdaságba. Ennek ellentmond a hirtelen felfutás. Karagich Istvánnak, a Blochamps Capital vezetőjének becslése szerint értékben az smsz-ekre került összeg 70 százaléka külföldről hazahozott pénz.

Adószakértők szerint ugyanakkor ez nincs feltétlenül így. A belföldön keletkezett adózatlan jövedelem jóval nagyobb is lehet, mint az, amit adózás helyett kivisznek az országból. Ezt persze biztosan tudni nem lehet, hiszen a számlák titkosak, vagyis nem lehet tudni, honnan van a pénz, ami smsz-re kerül. A belföldi pénzek eltüntetését ráadásul segíti, hogy az utóbbi években folyamatosan nő a forgalomban lévő készpénz
állománya.

Míg 2012-ig hozzávetőleg 2000-2200 milliárd forint volt párnacihában vagy befőttesüvegben, addig idén a második negyedév végén már meghaladta a 3800 milliárd forintot a készpénzállomány. Ez rendkívül magas arány, ami egyértelműen a feketegazdaságot erősíti.