Minden nap meghalunk - a BOOKR Kids sztori

-

A BOOKR Kids története tökéletes példája annak, hogyha valaki hittel beleáll egy ötletbe, akkor a sors felhajtóereje nagyon sokáig képes ellökni az embert. A tavaly az ország játékának választott digitális és interaktív meséket kínáló BOOKR sokak szerint forradalmasítja a meseolvasást. Ma már legalábbis ilyen vélemények születnek. Volt azért olyan időszak is, amikor úgy tűnt, hogy nem süt olyan fényesen a nap…


Mi a helyzet veletek - merül fel az egyszerű kérdés, amikor leülünk beszélgetni Horváth Dorkával, a BOOKR Kids egyik alapítójával egy kedves budai kávézóban. A sztorizás pedig nagy lendülettel kezdetét veszi. Van ugyanis rengeteg fejlemény az egyik legismertebb magyar startup körül. “Most az van, hogy elkezdtünk angol és német meséket is gyártani az itthoni piacra is, hiszen alapból van egy nyelvoktató funkciónk is” - mindamellett persze, hogy már norvég meséket is készítettek. Egy civil szervezet talált rájuk a hűs északról, akik olyan óvodai programot indítottak, amelyben játékos módon nevelik zöld gondolkodásra a gyerekeket. “Gyártottunk nekik 20 zöld mesét, amelyek kukásautókról, meg Virgonc Városról szólnak, ahol mindenki szelektíven gyűjti a szemetet. Telepakoltuk mindenféle oktató-jellegű játékokkal. A programon keresztül pedig majd 6200 óvodába fog eljutni”. A dolog végül odáig fajult, hogy csinálnak egy norvég appot is - már 70 különböző mese érhető el az északiak nyelvén.

“Tulajdonképpen egy B2B modellt fejlesztettünk. Ez főleg azoknak a kiadóknak lehet jó, akik legalább közepes méretűek és van egy jelentősebb portfóliójuk, de még nem értékesítenek digitálisan. Számukra kínálunk egy olyan szolgáltatást, amelyben akár az egész könyvtárukat elkészítjük - egyszerű nyomdai PDF-ekből készítünk interaktív példányokat. Kapnak tőlünk egy ún. white label BOOKR Kids-et, olyan névvel amilyennel csak szeretnék. Mi pedig üzemeltetjük ezt. Ennek aztán van egy belépő díja és egy gyártási költsége.”

A hosszútávú tervük az, hogy a partnerek meséi is bekerüljenek a BOOKR Kids kínálatába - elsősorban az ilyen white label projektek miatt híznának majd nagyra. “Ha pedig már elértük a nagyon nagy számot, mondjuk lesz 2000 mesénk, akkor elindítjuk a B2C vonalat is Európában. Így pedig a BOOKR Kidsből egy nemzetközi meseplatform lesz!” - magyarázza csillogó szemekkel Dorka.

Persze a növekedés és a nagy tervek nem csak Horváth Dorkának és a másik alapítónak, Karányi Daninak köszönhető. Ott van mögöttük Balogh Petya, az NNG egykori alapítója, aki most a Baconsültön keresztül üzleti mentorként figyel és segít. Ő az, akivel átnézik a stratégiai és üzleti lépéseket. “Ő hitette el velünk, hogy ezt meg lehet csinálni. Ez pedig rengeteg energiát adott.” És ő az, aki folyamatosan ambicionálja a nemzetközi terjeszkedést is. Nem meglepő hát, hogy “ezt a B2B modellt visszük most Frankfurtba, a Nemzetközi Könyvvásárra, ahol egy saját standdal leszünk jelen. Nagyjából mindent feltettünk egy lapra - nagyon drága ugyanis egy ilyen stand. Egy szuperszonikus Fairytale Factoryt viszünk majd, ott leszünk a Google mellett egy nagyon izgalmas helyen. Egyébként a grafikusunk Gergő lesz majd az, aki nyúlnak öltözik.”

A BOOKR Kids egyébként nagyjából két éve született. Dorka édesanyja már 20 éve a könyvkiadási szakmában dolgozik, innen az erős érdeklődés a könyvek iránt. “Neki segítettem a munkám mellett. Csináltam a social media-t, a PR-t és a nemzetközi kapcsolatokat. Ráadásul a Corvinuson új médiával foglalkozom, épp most írom a doktorimat”. Folyamatosan azon gondolkodtak, hogy vajon hogyan lehet megcsinálni ennek a könyvkiadó digitális lábát. Rengeteg ötletük volt, de egyik sem volt piacképes. Az e-book ugyanis önmagában nem egy jövedelmező iparág.

“Viszont azt vettük észre, hogy az App Store-ban a top10 alkalmazás az mind valamilyen gyerekapp. Vagyis a szülők tényleg hajlandók költeni a digitális, fejlesztő tartalmakra. Kitaláltuk, hogy ez lesz az irány!” Arra gondoltak, hogy csinálnak egy extra interaktív könyvet, de úgy, hogy folyamatosan lehessen gyártani. Ne csak egy-egy könyvet, hanem egy egész könyvtárat. Hamar találtunk is egy partnert, aki befektetne. Bár volt egy jó ötlet, ami bejött, de rá kellett jönniük, hogy Magyarországon nehezen vesznek digitális termékeket. “Jött a következő ötlet: legyen az, hogy adunk egy tabletet is a mesékhez. Úgyhogy gyártattunk Kínában egy mesetablet nevű terméket, ami aztán vicces módon az év játéka lett.” Rengeteg pénzbe került a gyártás, majd nem kevésbé költségesnek bizonyult a készleten tartás is. Az összeg egyébként egy pályázaton jött: a Mastercard Innovation Found-tól nyertek 100 ezer eurót. A tablet azonban csak nem akart elfogyni. “Nagyon nehéz időszak volt az, amikor ott állt 1500 tablet a raktárban, Petya már olyanokkal riogatott minket, hogy ennyinek még a megsemmisítése is nagyon sokba fog kerülni.” Aztán a Black Friday-en elment 800 darab az Extreme Digital-nál. Úgy tűnt, hogy lesz pénz arra, hogy továbbmenjenek.

Ma már ott tartanak, hogy csúcsra van járatva a gépezet: 1-2 nap alatt gyártanak le egy mesét. Ezek között vannak sajátok, mint például a Gondry sorozat, de van szponzorált is, mint a Samu - ezt a Samsung rendelte. De rengeteg nagy klasszikust is leporoltak és felújítottak már.

Bár a BOOKR Kidsről elég sok helyen hallani és kívülről úgy fest, hogy robog a szekér, de azért továbbra is rengeteg buktató van. “Tudod, nagyon cool ez a startup-téma, de ez az egész olyan mint egy Főnix-madár: minden nap meghalunk azért, hogy minden másnap feltámadhassunk és küzdhessünk tovább. Most éjszaka sem tudtam aludni, végig dolgoztam, hiszen még most sem biztos semmi”. Az, hogy ilyen tempóban kell haladniuk egyrészt hatalmas kockázat, másrészt iszonyatos munka, harmadrészt pedig folyamatos feszültség. “Állandóan bizonyítanunk kell a befektetők felé. 2 éve toljuk már ezt, de még mindig imádjuk csinálni.”

Közben sok új ötlet születik, amelyekből jó pár meg is valósul. Éppen egy brutálisan kifinomult adatbázison dolgoznak, amely segítségével a kiadók még azt is láthatják valós időben, hogy melyik könyvüket olvassák éppen, vagy hogy melyik a legnépszerűbb karakter, akinek a történetet esetleg érdemese lenne majd továbbvinni. Terveznek továbbá egy speciális billentyűzetet kifejezetten gyerekeknek, amelyeken csak ikonok és ábrák lesznek majd. Az új ötletek mellett pedig folyamatosan finanszírozni is kell a fejlődést. “Volt, hogy 4 hónapig tárgyaltuk egy befektetővel, aztán végül nem jött össze. Másnap úgy kellett felkelnem, hogy nem foglalkozhatok vele sokat, mert mennem kell tovább és máshonnan pénzt szerezni”.

Nem könnyű, “de hát imádjuk ezt a melót. A napi életünk része lett. Minden nap csörög az irodai telefon. Kétségbeesett anyukák telefonálnak, hogy mi legyen a következő lépés, mert a gyerekek valamivel elakadtak és azóta csak hiszti van.” Sok mindenkinek nyújtanak segítséget a mindennapokban, hiszen a tableten lévő mesét akár a szülő fel is mondhatja, így ha esetleg el is marad egy-egy felolvasás, az esti mese nem hiányozhat.

“Szóval annak idején pályáztunk össze-vissza az ötletünkkel, aztán egyszer csak elnyertünk valamennyi pénzt. Viszonylag hamar. Úgy voltunk bele, hogy vágjunk bele. Onnan kezdve mindig láttuk azt, hogy mi a következő lépés és onnan kezdve nem is nagyon akartunk már mással foglalkozni. Mondjuk azt álmomban nem gondoltam volna, hogy egy nemzetközi piacra lépéssel is foglalkozó 2020-ig szóló üzleti tervet fogunk írni.”

És, hogy mi lesz? “Nem nagyon lehet előre látni hogyan változik az audiovizualizáció. Lehet, hogy 10-15 év múlva már mesterséges intelligencia gyártja a meséket. Hogy meddig lesz az interaktív mese izgalmas? Azt nem tudom. Egyelőre abban bízom, hogy évek múlva lesz majd több mint tízer mesénk 27 nyelven. És azt is remélem, hogy előbb-utóbb befejezem a doktorimat is.”