Minden második automata eltűnhet

Fotó: AFP / JEWEL SAMAD

-

Ha a jelenlegi törvényjavaslat megvalósul, akkor nagyjából 15-18 ezer automata maradhat. Elsősorban a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalatok berendezései tűnnének el a piacról.


A jelenlegi mintegy 30 ezer ital- és ételautomata üzemeltetői nem értik mért kellene olyan sokat fizetniük a NAV-hoz való bekötésért. A tárgyalásokon megbeszélt költségek szerintük vállalhatatlanok - írja a Protfolio.hu.

Nem azzal van problémájuk, hogy a jövőben az adóhatóság láthatná minden tranzakciójukat, hiszen a tulajdonosok elmondása szerint nekik is érdekük, hogy tisztuljon a piac és ne lehessen manipulálni az adatokat. Jelenleg ugyanis vannak olyan szereplők, akik lenyomták az árakat annak köszönhetően, hogy feketén üzemeltetik az automatákat, becslések szerint a piac 10-20 százalékát tehetik ki ezek. A problémát irreálisan nagy anyagi terhek jelentik számukra, illetve sok a bizonytalanság a végleges megállapodást illetően.

„Egyelőre annyi történt, hogy be kellett fizetnünk 30 ezer forintos regisztrációs díjat minden egyes automata után, majd rájöttek, hogy ez túl magas, ezért kitalálták, hogy ezt beszámítják majd az új berendezések árába, a fennmaradó részt pedig az állam magára vállalja" - mondta az egyik szerelő a Portfolionak.


Az automatákba való berendezés beszereléséről a múlt héten sikerült megállapodni, a költségek nagy részét az állam magára vállalná. De nem lehet tudni, hogy a 100-150 ezres beszereléshez nyújtott támogatás csak egyszeri a rendszer indulásakor, vagy a jövőben minden új automata esetében számíthatnak az állami segítségre.

Az sem világos, miért kerül 100-150 ezer forintba a berendezés, hiszen a nemzetközi példák alapján ennél sokkal olcsóbban megoldható lenne a bekötés az adóhivatalhoz. Bulgáriában például nagyjából 100 eurót (mintegy 31 ezer forintot) kell fizetni a hasonló berendezésekért. Vagyis hiába vállalja magára az állam a költségek nagy részét, úgy tűnik, hogy irreálisan drága lenne az automaták bekötése.

A törvényjavaslat szerint a jövőben az üzemeltetőket havi költségek is terhelnék:

  • Egyrészt fizetniük kellene az internetkapcsolatért.
  • Másrészt a javaslat szerint létrejönne az ügynevezett felügyeleti szolgáltatók rendszere, melynek működését szintén az üzemeltetőknek kellene finanszírozni.
Ezekkel a havi költségekkel kapcsolatban a törvénytervezet nem tartalmaz konkrétumokat. A Portfolionak nyilatkozó szereplők azt mondták, hogy az internetkapcsolatra vonatkozóan a szakma tett egy havi 500 forintos javaslatot, míg a felügyeleti szolgáltató díjazásával kapcsolatban a minisztérium és a NAV részéről havi 3-5000 forintos összeg hangzott el a tárgyalásokon, természetesen mindkét összeg automatánként értendő.

Az üzemeltetőknek főleg az utóbbi tétellel van problémájuk, azt sem értik, mi szükség van egyáltalán a felügyeleti szolgáltatóra. Ezek a költségek - különös tekintettel arra, hogy semmi nem utal arra, hogy bármilyen értékarányos szolgáltatással párosulnának - nem kigazdálkodhatók - mondták forrásaink.


Fölösleges szereplőt iktatnak be

A törvényjavaslat szerint a felügyeleti szolgáltatók dolga lesz, hogy az adatokat a NAV felé továbbítsák, illetve felügyeljék és működtessék az automaták úgynevezett fejegységét, mely az adatokat összegyűjti.

Vagyis a gyakorlatban az adóhivatal kiszervezi az automaták ellenőrzését magánvállalkozásoknak, az üzemeltetők szerint viszont ezzel teljesen feleslegesen iktatnak be egy plusz szereplőt a rendszerbe.

Ha a nagyjából 30 ezer magyarországi automatával és a tervezett maximális 5000 forintos havi költséggel számolunk, akkor látszik, hogy a regisztrálandó felügyeleti szolgáltatóknak mindez havi 150 millió forintos üzlet lehet. A fő gond az, hogy egyrészt nem tudni, miért van szükség a fizikai felügyeletre, másrészt nem világos, mit kapnának a pénzükért cserébe az üzemeltetők.

A felügyeleti szolgáltató rendszere azzal jár, hogy minden esetben, amikor például javítani, fejleszteni kell az automatát, akkor nem csak az üzemeltetőnek, hanem a felügyeletnek is a helyszínen kell lenni, hogy hitelesítse a műveletet.


Értelmetlen a mai digitális technológiai színvonal mellett, és ezzel az automata lényege veszne el, hiszen nem tudnának naprakészek lenni és folyamatosan rendelkezésre állni

- fogalmazott az egyik üzemeltető a Portfolionak. Szerinte az automaták ma már online is ellenőrizhetők lennének, nem értik, mi szükség van a fizikai felügyeletre. Elmondása szerint ma az automaták üzemeltetői azt vállalják a szerződéseikben, hogy akár 2 órán belül kijavítják az esetleges hibát, a felügyeleti szolgáltató közbeiktatása miatt azonban ezt nem tudnák a jövőben vállalni, így gyakorlatilag minden szerződésüket át kellene írni.


Természetesen mi is el tudjuk azt képzelni, hogy a havi 500 forintnál magasabb költséget vállaljunk, de ehhez valamit kell kapnunk cserébe. Most arról szól a javaslat, hogy mi még csak nem is látnánk az automaták adatait, csak havonta egyszer kérhetnénk le ingyenesen a NAV-tól

emelte ki az egyik üzemeltető.


Az üzemeltetők azt is hozzátették, hogy ha a javaslat a jelenlegi formájában megvalósul, akkor nagyjából 15-18 ezer automata maradhat, vagyis majdnem minden második berendezés eltűnhet a piacról. Ráadásul ezt főleg a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalatok éreznék meg, akik ma a piac kisebb részét adják a multikkal szemben.