Minden iskoláért harcolnunk kell

-

Fiatal korban lehetőség szerint anyanyelven – vagyis magyarul – kellene tanulni, az egyetemeken azonban el kell sajátítani a többségi – szerb – nyelvet is az érvényesülés érdekében – mondta Hajnal Jenő, a Vajdaságban működő Magyar Nemzeti Tanács elnöke.


– Milyen szerepet tölt be a Magyar Nemzeti Tanács a vajdasági magyar oktatásban?

– A Magyar Nemzeti Tanács a kulturális autonómia legfelsőbb szerve a jogszabályok alapján. A törvények szavatolják a Tanács önkormányzati jogait ebben a kérdéskörben is. Jelen pillanatban számos kihívással kell szembenéznünk az oktatás terén, azonban több lehetőség is adódik arra, hogy segítsük és fejlesszük a magyar nyelvű oktatás ügyét. Nem szabad elfelejteni, hogy az oktatás révén tudunk a legtöbbet tenni a gyerekekért, a felnövekvő generációkért és szüleikért.

– Mit tekint ebben a legfontosabb feladatuknak?

– Egyértelműen a Tanács legfontosabb feladata a jelen körülmények között az oktatás lehetőségének megőrzése. Ha valaki magyarul akar tanulni, annak lehetősége legyen rá. A Vajdaságban élő magyarság jelentős része elvándorol, emellett demográfiai okok miatt is csökken a számunk. Éppen ezt kell fékeznünk, megakadályoznunk azzal, hogy a lehetőségeink szerint minél több helyen biztosítjuk az anyanyelvű oktatást. Ez szerves része a kisebbségi jogok rendszerének is. Ha ezt a törekvésünket feladjuk, ha bárhol becsuknak egy iskolát, ott visszafordíthatatlan folyamatok kezdődnek, amelyek vége a teljes asszimiláció vagy az elvándorlás.

– Mikor kezdődött ez a folyamat?

– A '60-as, '70-es években kezdődött Jugoszláviában az oktatási rendszer racionalizálása. Ekkor sorra zárták be a kistelepüléseken az iskolákat. Ezzel párhuzamosan a magyar kisebbségben is elterjedt az a gondolat, hogy a gyerekeket inkább többségi, szerb nyelvű iskolába íratják, hátha így könnyebben érvényesülhetnek. Ennek hatására a mai, fiatal generáció szülei már alig beszélnek magyarul, a fiatalok pedig már szinte egyáltalán nem, hisz nem volt kitöl megtanulni. Ezt a folyamatot nagyon nehéz, elképzelhető, hogy lehetetlen megállítani vagy megfordítani. Épp ezért hatalmas siker a számunkra, hogy 37 év után újra tudtunk nyitni egy általános iskolát a szerémségi magyar szórvány körében. Hatalmas áldozatokat hozott mindenki ennek érdekében, de meg is érte. Ez példaértékű kezdeményezés és eredmény volt. Immár napközis rendszerben lehetnek a gyerekek anyanyelvi környezetben.

– Hogyan tudják ezt a folyamatot erősíteni?

– Elindult a Vackor-program, amelynek keretében minden kisiskolás iskolakezdési csomagot kap, ez is segít. Ezt a kezdeményezést támogatja a magyar kormányzat is. De ennek a folyamatnak a része az is, hogy minél több szülő már magyar óvodába írassa be a gyermekét.

– Milyen segítséget kapnak az anyaországtól?

– Legutóbb elindult a szakképző központok támogatása, amelyhez a magyar kormány 60 millió forinttal járult hozzá. Ebből olyan szakképző intézeteket hozunk létre, ahol mezőgazdasági és ipari szakmákat tanulhatnak a fiatalok. Ehhez a kezdeményezéshez még 17 millió forintot tudtunk szerezni, aminek segítségével a szakközépiskolákban is tudtunk fejlesztéseket elindítani. Ha ez a folyamat nem szakad meg, akkor a meglévő 37 szakképző iskolánkból 24 valamilyen támogatáshoz juthat. Ez azért is kiemelten fontos, mivel ezek az iskolák bekapcsolódnak a felnőttképzés rendszerébe is. Emellett két tehetséggondozó gimnáziumot is segít a Tanács. Ezekben ugyancsak magyar kormányzati segítséggel valósítunk meg fejlesztéseket.

– A felsőoktatásban mit tudnak tenni az anyanyelvi képzésért?

– E téren a legjelentősebb kezdeményezésünk a három szintű ösztöndíj programunk. Támogatást kapnak azok a fiatalok, akik vállalják, hogy a szülőföldön tanulnak tovább, emellett demonstrátori és mesterképzési ösztöndíjakat is adunk. A felsőoktatásban szerintünk fontos, hogy a diákok szerbül tanuljanak. Ez segíti őket abban, hogy tökéletesen elsajátítsák az államnyelvet, így később könnyebben tudnak vállalkozni, saját életükben magabiztosabban mozognak majd a többségi társadalomban. A problémát az jelenti, hogy azok a fiatalok, akik anyaországi egyetemeken tanulnak tovább, szinte soha nem térnek vissza a Vajdaságba. Ezen próbálunk segíteni az ösztöndíj-programmal.

– Létrejött az Európa Kollégium is. Ez mennyiben segíti a kisebbségben megmaradást?

– Jelen pillanatban 400 fiatalt tudunk a kollégiumban, jó körülmények között ellátni, szállást biztosítani a számukra. Emellett az a szándékunk, hogy a kollégium a jövőben továbbképzési műhellyé alakuljon. Igyekszünk tenni azért, hogy magyarországi egyetemi oktatók is bekapcsolódjanak a vajdasági felsőoktatás munkájába – akár magyar, akár angol nyelvű előadásokkal. Ebben is kiemelkedő szerepet szánunk a kollégiumnak.