Minden fronton közelebb került céljaihoz a kormány

Fotó: MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd

-

Megvalósulni látszik több fontos gazdaságpolitikai irány: a gázpiacon már csak egyetlen állami szereplő maradt, verseny nélkül kiválasztották a központi dohányellátót, és megvan az engedély az állami bankvásárlásra is. A közbeszerzési tendereken pedig már nem is próbálkoznak a kormány régi barátai. Athénban a helyzet egyre kilátástalanabb, akár napokon belül eldőlhet a görög euró sorsa. Heti gazdasági összefoglaló.


A magyar kormány nyeregben érezheti magát. Idén már a nyári parlamenti szünet előtt elkészült azzal, amivel többnyire csak az év utolsó napjaiban szokott megbirkózni: az Országgyűlés elfogadta a jövő évre vonatkozó adójogszabályokat, és már csak a zárószavazás hiányzik ahhoz, hogy véglegessé váljék a 2016. évi költségvetés is.


Az adótörvényekkel elsősorban azoknak a munkáját honorálta a kabinet, akiket legfőbb szavazóbázisának tart. A személyi jövedelemadó 15 százalékra mérsékelt kulcsával ezúttal is a magasabb jövedelműek járnak jobban, miközben több civil szervezet kritikája szerint a jövő évi büdzsé bebetonozza a szegénységbe a közmunkásokat és a szociális segélyt elvesztőket.



Közben az állam gyakorlatilag magáénak mondhatja a teljes lakossági gázpiacot, miután a Tigáz is úgy döntött, hogy visszaadja az engedélyét. Így várhatóan a Főgáz kapja a lehetőséget, hogy az E.ON és a GDF Suez távozása után most már az ország egész területén egyedüliként szolgáltasson. A meghirdetett kormányzati szándék ezzel megvalósulni látszik: az extraprofit miatt kritizált külföldi gázkereskedők helyett a nonprofit módon tevékenykedő állami cég marad csak a piacon.



Apró szépséghiba, hogy kiszivárgott a héten egy levél. Ennek lényege, hogy miután sikerült a rezsicsökkentéssel kiszorítani a konkurenciát, jöhet a gáz és az áram árának az emelése. Hivatalosan arról van szó, hogy a magyar igazságügyi miniszter olyan jogszabályi változásokat ígért meg az Európai Uniónak, amelyek drágítják az energiaszolgáltatást. Brüsszel ugyanis kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert aggályosnak tartja az energiatarifák mesterséges lenyomását, ami ellehetetleníti a piaci szereplőket. A kormányzati kommunikáció szerint ugyanakkor semmi ilyesmitől nem kell tartani: a kabinet foggal-körömmel védeni fogja a rezsicsökkentést, és folytatja a rezsiharcot.

Miként a pénzügyi szektorban is folytatódik az állam térhódítása. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyezte az állami kézben lévő Corvinus Zrt. tulajdonszerzését a Budapest Bankban. Bár egyesek már azt is tudni vélték, ki kerül az újdonsült állami bank élére, a tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank cáfolta, hogy vezérigazgatója, Nagy Csaba lenne esélyes a posztra. Azt ugyanakkor senki sem vitatta, hogy az MKB élére az MNB alelnökét, Balog Ádámot szánják.


Nem sokáig maradt betöltetlen az űr

Simicska Lajos viharos távozása után változni látszik a közbeszerzési pályázatok indulóinak és nyerteseinek köre. A héten az egyik legnagyobb megbízás a két év múlva esedékes úszó-világbajnokság helyszínének, a Dagály uszodának az átépítése. A három induló közül kettő is olyan cég volt, amely újabban az állami tenderek favoritja. A Market Építő Garancsi István cége, a Magyar Építő pedig a Duna Aszfaltot is birtokló Szijj Lászlóé. A vizes létesítmények 38 milliárdos megbízása Garancsié lett, ám Szijjék sem maradtak munka nélkül. A Duna Aszfalt egy csaknem 14 milliárd forintba kerülő vasútépítéssel vigasztalódhatott.


Az MVM Magyar Villamos Művek éléről pedig már nem is kellett elbocsátani a Simicska Lajos üzleti köréhez tartozó Baji Csabát. Amikor híre ment, hogy az állami cég következő közgyűlésén napirendi pont lesz a vezető tisztségek betöltése, Baji önként távozott a vezérigazgatói posztról.

Immár az is biztos, hogy valamit akar építeni az M4-es autópálya helyére a kormány, csak nem feltétlenül a Közgép kivitelezésében. A korrupció gyanúja miatt felfüggesztett építkezésen több 10 milliárd forintot bukott Simicska Lajos cége. A kormány most kétszer kétsávos út megépítését határozta el Abony és Fegyvernek között.

A héten kiderült még egy megaprojekt, de azt még nem tudni, hogy lesz-e egyáltalán közbeszerzés a rohamtempóban elhatározott kerítés megépítésére a magyar–szerb határon. A kétkezi munkát mindenesetre valószínűleg rendőrök és katonák végzik majd.


További helyezkedések

A piacok átrendezése a dohányiparban is folytatódott. Alig ocsúdtak fel a multik, hogy a British American Tobacco (BAT) és egy kisebb hazai cég, a Continental-csoport nyílt pályázat nélkül kapott 20 évre koncessziót a dohányáruk nagykereskedelmére, máris kiderült, hogy az a két cég nem is kettő, hanem egy. Összeolvadnak ugyanis, és a kormány nemzetstratégiai érdekűnek minősítette az egyesülést, vagyis a versenyhivatal még csak nem is vizsgálhatja az erőfölényt. A Continental kormányközelinek tartott vállalkozás, hódmezővásárhelyi gyökerű; korábbi sajtóértesülések szerint a trafiktörvény megalkotásában közvetlenül lobbiztak földijüknél, a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnál.

A taxizás piacán ugyanakkor egyelőre nem érvényesült a deklarált állami akarat, még nem lehetetlenítették el a közösségi autómegosztás üzleti modelljét, az Ubert. A szolgáltatásból profitáló amerikai milliárdos, Travis Kalanick Magyarországon is alaposan megosztotta a közvéleményt, a hagyományos taxisok a héten tüntettek is miatta. Erről szóló cikkünk két idézete mindent elmond.


A piac, azaz a vásárló dönt. Ha jobbak vagyunk, mint a sima taxi, akkor miért ne lehetne nekünk is fuvarunk? Civilként a navosok is simán ubereznének, egyszerűen azért, mert olcsóbb.

Míg nekünk egy rakás dolgot előírnak, azonos szín, tisztaság stb., az uberezéshez nem kell semmi. Beülsz a kocsiba, azt mész, és viszed az utast. Elhappolják előlünk a vendéget.

Ahol a szabad piac az úr

Akinek ez nem tetszik, mehet Ausztriába. Mennek is, egyre többen, magyarok és más külföldiek. Az osztrák határon állandósult a reggeli és a délutáni csúcsforgalom, mintha csak Budapestre araszolnának az agglomerációból. A határszéli településeken pedig egekbe kúsztak az ingatlanárak, még egy panelért is 17 millió forintot kérnek el.



Az ingatlanok ugyanakkor a balatoni régióban is kapósak, a tó és környéke felébredt a válság éveinek Csipkerózsika-álmából. Aki a Balatonnál akar lakást vagy házat venni, 15 millióval már el se induljon.


balatoni ingatlanpiac


A balatoni szobakiadást azonban csak keresetkiegészítőként javasolják azok, akik ezzel foglalkoznak. Miután tőkéjük nincs a felújításra, ezért a Zimmer Ferik még mindig az előző rendszerből itt maradt nyaralókon próbálnak meggazdagodni. Ezekért azonban csak a szerény jövedelműek tolonganak, és ők is sokat panaszkodnak a 21. századinak korántsem nevezhető infrastruktúra vagy bútorzat miatt.



Görög kilátástalanság

A magyarok egyik legkedveltebb külföldi úti céljának számító Görögországban mindeközben egyre kilátástalanabb a helyzet. Az országot életben tartó hitelről és a cserébe elvárt reformokról lassan négy hónapja folytatott tárgyalások gyakorlatilag megszakadtak, annyira távol kerültek egymástól az álláspontok. Holott a tét nagy – nyugdíj- vagy bércsökkentés, adóemelés az egyik oldalon, államcsőd és kilépés az eurózónából a másikon –, az idő pedig egyre szűkösebb.


Érzi ezt most már mindenki: a hitelezők egyik rendkívüli ülést a másik után hívják össze, a görög kormányfő és miniszterei a héten már az oroszokkal is egyeztettek Szentpéterváron, a görög emberek és vállalatok pedig menekítik a pénzüket a bankból. Az sincs kizárva, hogy hétfőn ki sem tudnak nyitni a görögországi pénzintézetek, ez pedig igencsak felgyorsíthatja az eseményeket.