Minden egyes vágás megkönnyebbülés

Forrás: HBO

-

Nagy Dénes, a cannes-i filmfesztiválon is bemutatott Lágy eső, a Másik Magyarország és még számos rövid játék- és dokumentumfilm alkotója most egy borzasztóan intim és fájdalmas témáról, az önsebzésről készített filmet. A Sebet június 4-én mutatják be az HBO-n.


Az önsebzést (szakszóval: falcolás) azok is ismerhetik filmekből, akiknek nincs közvetlen tapasztalatuk a jelenséggel, A titkárnő például nagyon plasztikusan mutatja be, hogy Maggie Gyllenhaal figurája úgy vezeti le a benne felgyülemlő feszültséget, hogy megsebzi magát vagy forró vizeskannát érint a combjához. Nagy Dénes Seb című, szűk egyórás dokumentumfilmje viszont egészen közel hozza a nézőhöz a dolgot: a filmben három fiatal, magyar nő meséli el saját tapasztalatait az önsebzéssel. Ahogy a rendező elmondta nekünk, célja az volt, hogy „olyanokat mutassunk, akik hasonlók hozzánk, szimpatikusak, együtt utazunk velük a villamoson nap mint nap. És kiderül, hogy mennyire nem ismerjük őket.”


Nagy Dénes, a Seb című dokumentumfilm rendezője


A téma még akkor kezdte érdekelni, amikor Lágy eső című – itt megtekinthető – rövidfilmjén dolgozott: az alapjául szolgáló Tar Sándor-novellában szerepelt, hogy a főhős megvágja magát, és a rendező szerette volna megérteni ezt a lelkiállapotot. Egy régi ismerősének mesélt erről, aki a beszélgetés végén felhúzta a karján a pulóverét, és megmutatta neki a sebhelyeit. Ebből az élményből született meg a film alapötlete.



A Seb elején Petra elmeséli az egyik alkalmat, amikor borotvával megvágta magát. Amikor a rendező a kamera mögül rákérdez az okokra, a lány olyan szavakat használ, mint „ösztön”, „minta” és „pszichotikus állapot”, érződik, hogy sokat járt pszichoterápiába, szavai nem mind a sajátjai, hanem a terápia során elsajátított, szakszerű magyarázatok. Aztán elmesél egy kora gyerekkori emlékképet az anyját bántalmazó apjáról. Érződik, hogy sokadszor mondja el, nincsen benne erős érzelem, de számunkra annál váratlanabb és dermesztőbb. Kezdjük felfogni, mit is nézünk. Szeretnék még Petrával maradni, meg akarom érteni, mi történt vele, de a nyílt tekintetű lányról máris továbblépünk a következő interjúalanyra, Alexára, akit viszont csak sötétben látunk, épp csak az arca körvonalát tapogatja le a kamera.


Petra


Ő még keményebb történetet mesél elhagyatásról, bántalmazó nagyszülőkről, arról, amikor először visszaütött, a félelem légköréről a családban. Nála igazából néhány mondat elég, hogy körvonalazódjon az a háttér, ami érthetővé teszi az önsebzést, és azt, hogy a falcolás miért hatott átmenetileg gyógyítóan a lány lelkére – a cikk címe is tőle idézet. „A vér az szép, az nyugtató” – mondja, majd megfogalmazza, hogy minden vágás után „jobb ember” lett. Annyira kitárulkozik, hogy érthető, hogy nem akarja még az arcát is megmutatni, mégis, az, hogy sem a beszélőt, sem annak tárgyi környezetét nem látom, hiányérzetet kelt.


Egy kocka a Seb című filmből


A rendezőtől megkapom erre a magyarázatot: a pszichológus segítségével, többek közt pszichiátriai osztályokon és internetes lelki segély oldalakon elhelyezett hirdetéseken keresztül talált szereplőkkel készült többórás interjúkat nem az alanyok saját otthonaiban vették fel, ezért a helyszínek bemutatása felesleges, sőt félrevezető lenne. Ez részben megmagyarázza azt is, hogy miért annyira szűk a képkivágat, a kamera szinte végig egészen közelről mutatja a beszélőket, mert a rendező számára „a szemük és az arcuk volt a legfontosabb. Azt akartam minden részletében látni, hogy valami megszületik az arcukon”. Pedig biztosan sok minden kiderülne abból is, ha néha a beszélők gesztusait, testtartását is látnánk.

Ehelyett néha túl érzelmes aláfestőzenét és olyan átkötősnitteket kapunk, amelyek nem eléggé sokatmondók. Fontos, hogy az egyik lánynak van egy kutyája, amelyet odaadással gondoz, de nem biztos, hogy idekívánkozik a kutyamosdatás összes részlete, és értjük, hogy a rendező miért akarja megmutatni a tömegközlekedési eszközön a többiek közé beolvadó lány arcát, de amikor egy-egy szereplőre ennyire kevés idő jut, akkor ehelyett inkább hallgatnánk tovább, amit mond.


Mariann


A harmadik lánynak, Mariannak ismerjük meg legalaposabban a történetét, a legvérfagyasztóbbat a három közül. Pszichés, fizikai és szexuális abúzus újabb és újabb rétegei tárulnak fel, ahogy beszél, szomorú, frusztrált tehetetlenséggel nézzük és hallgatjuk. „Kell a fájdalom ahhoz, hogy érezd a törődést” – hangzik el a döbbenetes magyarázat arra, hogy miért megnyugtató az önsebzés valaki számára, akivel a családtagjai kizárólag úgy kommunikáltak, hogy bántották. Jó, hogy őt látjuk egy kicsit az életben is, a kisfiával, és megtapasztaljuk, hogy mindannak ellenére, amin keresztülment, képes szeretetet adni egy másik embernek. Ha van bármi vigasztaló ebben a filmben, ez az.


Nagy Dénes Seb

Mariann


És már vége is a filmnek, amely így is nagyon tömény, megrendítő és elgondolkodtató, de egy kicsit mégis kevés, én külön-külön legalább egy órán át néztem volna mindhárom szereplőt, szerettem volna még jobban megismerni őket. De a nyilvánvaló anyagi és technikai korlátok mellett más oka is van annak, hogy csak ennyit kapunk belőlük: a rendező elárulja, hogy a Sebet megcsinálni egyáltalán nem volt könnyű munka, „félelem járta be” a film készülését, egyrészt, mert a szereplők az interjúkon túl nem igazán mertek és akartak betekintést engedni az életükbe, másrészt mert többüknek voltak olyan rokonaik, akik fenyegetően léptek fel, és megpróbálták megakadályozni, hogy az alanyok szerepeljenek a filmben. Bizonyos esetekben ez valószínűleg sikerült is, a jelentkezők lemorzsolódása az egyik oka annak, hogy az elkészült körülbelül tizenöt interjúból csak ez a három szerepel végül a filmben.


Nagy Dénes, rendező, interjú

Nagy Dénes


Az azonban, hogy a lányok sztorijai külön-külön töredékesek és hiányosak, szándékos: a rendező a három történetből egy nagyot akart építeni, „azt akartam, hogy eljussunk a vágások leírásától a háttérig, hogy a végén álljon össze a kép”. De azzal a rendező is egyetért, hogy nagyon érdekes lenne végignézni a 2-3 órás, vágatlan interjúkat, ugyanakkor egyelőre nem tervezik, hogy nyilvánosságra hozzák azokat.

A Campfilm és az HBO gyártásában készült Seb először június 4-én, csütörtökön 21 órakor lesz látható az HBO-n.


Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon is!