Minden eddiginél véresebb fejezetet nyithatott az Iszlám Állam

Fotó: ANADOLU AGENCY / Amine Landoulsi

-

A lefejezésekről és élve elégetésekről elhíresült Iszlám Állam évek óta borzasztja el a világot rémtetteivel, de eddig legalább nyugati célpontokat nem vett célba. Az – eddig – 132 áldozatot követelő párizsi merényletekkel az arculatváltásra készülő szervezet most először vett a nevére a Közel-Keleten kívül, a nyugati világban elkövetett merényletet.


Brutális kivégzések, mészárlások és féktelen pusztítás – az Iszlám Állam véres PR-kampánya gondoskodott arról, hogy az egész világ megismerje a dzsihádista terrorszervezet nevét. Már megszámolni sem lehet ugyan, hány merénylet és gyilkosság köthető az Iszlám Állam nevéhez, a pénteki párizsi támadás mégis kiemelkedik a többi közül. Nem csak az áldozatok tragikusan magas száma miatt, hanem azért is, mert Európa szívében történt.


Ez pedig azt jelenti, hogy az Iszlám Állam egy új fejezetet nyitott, aminek az okait és a következményeit még csak találgatni lehet. Az ideológiai elődszervezetéhez, az al-Kaidához képest ugyanis az Iszlám Állam eddig az akcióit a közel-keleti színtérre koncentrálta – míg Szíriában, Irakban, Egyiptomban, Tunéziában és a térség egyéb országaiban egymást érték a merényletek, Európában mindeddig nem vitt véghez akciókat, legalábbis bevallottan nem.

Tény, hogy a szervezet neve nem most merült fel először európai merényletek kapcsán: több „magányos farkas” is esküt fogadott az Iszlám Államnak, mielőtt vérontásba kezdtek. 2014 májusában Mehdi Nemmouche négy emberrel végzett a brüsszeli zsidó múzeumnál, Amedy Coulibaly pedig januárban egy párizsi kóser áruházban lőtt le 4 civilt és egy rendőrnőt. Kérdés, hogy az Iszlám Állam közvetlen utasítására cselekedtek-e vagy a szervezet csak inspirálta őket, ugyanis hivatalosan nem vállalta a merényletek elkövetését – ellentétben a mostani, párizsi vérengzéssel.


Amedy Coulibalyval végeztek a rendőrök


A párizsi támadás volt az első olyan összehangolt, a közel-keleti régión kívül eső támadás, amelyet az Iszlám Állam nyíltan is magára vállalt. Ígérete szerint ráadásul az európai város ellen valaha elkövetett második legvéresebb merénylet – a 2004-es madridi robbantások után – még csak a „vihar kezdete” volt.

Ez alapján úgy tűnik, hogy a nemzetközi dzsihád vezető pozíciójáért versengő Iszlám Állam és al-Kaida kezdenek szerepet cserélni: az Iszlám Állam magát egy területfoglaló és államépítő szervezetként adta el a követőinek, és leszólta az al-Kaidát, amiért az túlságosan támaszkodik a Nyugat elleni látványos támadásokra. Az Iszlám Állam területi terjeszkedése azonban megtorpant, az al-Kaida szíriai alszervezete, az al-Nusra pedig egyre inkább próbálja államépítéssel konszolidálni a hatalmát az általa ellenőrzött területeken.


Miért pont most?

November 12-e az Iszlám Államot is súlyosan érte. Aznap reggel Washington bejelentette, hogy egy dróntámadásban feltehetően végeztek Dzsihád Johnnal, a szervezet hírhedt hóhérjával. Az Iszlám Állam később két súlyos katonai vereséget is elszenvedett: a kurd pesmerga csapatok elfoglalták az észak-iraki Szindzsárt egy kurdok vezette koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők pedig a szíriai al-Hawlt szerezték meg. A két város stratégiai fontosságú, elvesztésükkel gyakorlatilag megszűnt az összeköttetés a dzsihádisták két legfontosabb központja, Moszul és Rakka között.



Vannak, akik szerint ez lehetett a szikra, amely kiváltotta az esti támadást a párizsi célpontok ellen. Az Iszlám Állam legfőbb fegyvere ugyanis a hírneve, így nem engedheti meg magának, hogy egy pillanatig is gyengének tűnjön. Noha a jól szervezett akción látszott, hogy hosszú ideje tervezhették, elképzelhető, hogy a pénteki események hatására előrehozták a merénylet dátumát.

Mint kiderült, az egyik öngyilkos merénylő érvényes jeggyel próbált meg bejutni a Franciaország-Németország barátságos mérkőzésre, ám a biztonsági ellenőrzésnél kiszúrták a robbanó mellényét. A férfi ekkor hozta működésbe a testére szerelt bombát, egy társa pedig 3 perccel később robbantotta fel magát, szintén a stadionon kívül. Szakértők szerint a terroristáknak az lehetett a céljuk, hogy a kialakuló pánikban a nézők összetapossák egymást. Még megbecsülni is lehetetlen, hányan haltak volna meg, ha sikerült a tervük.

Mivel egy francia-német meccs elleni támadás elég nyilvánvaló üzenet – ráadásul Francois Hollande francia elnök is a stadionban tartózkodott – mégiscsak az tűnik valószínűbbnek, hogy az akciót mindig is péntek 13-ra tervezték, és nem közvetlenül az aznapi események váltották ki.



A fokozott koalíciós – és valamennyire az orosz – légicsapásoknak, valamint a nyugat által támogatott kurd szárazföldi erőknek köszönhetően az Iszlám Állam előrenyomulása nem csupán megtorpant, de vissza is fordult. A szponzorokért és újoncokért folyó kiélezett rivalizálásban az Iszlám Állam nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a legkeményebb dzsihádista szervezet címét, így, ha katonai sikereket a túlerővel szemben nem tud felmutatni, puha célpontokat fog támadni.

Az, ha az Iszlám Állam profilt vált, és átáll a nyugati célpontok elleni, klasszikus terrorista merényletekre – ahogy azt a felrobbantott orosz személyszállítógéppel is tette – az magával vonhatja, hogy elkezd az al-Kaidával egymás fölé licitálni, és a péntekihez hasonló támadások egyre gyakoribbá válnak.

Ide kattintva találja meg összes eddigi cikkünket a párizsi terrortámadásról.