Minden, amit a szupertraffipaxról tudni akart

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Napi akár 4000 büntetés borítékolására is képes a rendőrség új traffipax-rendszere, ám, hogy ezt kihasználják-e, azt még nem tudni. Hivatalosan nem a büntetések számának növelése a cél, hanem a halálos balesetek számának felére csökkentése 2020-ig.


Április 5. óta működik a Véda közúti intelligens kamerahálózat, azaz közismertebb nevén a szupertraffipax. A rendszer 160 mobil sebességmérőt, valamint az ország egész területén 365 fix telepítésű komplex közlekedés-ellenőrző pontot (KKEP) foglal magában 134 útszakaszon.

A kamerák a sebességmérés mellett többek között forgalomszámlálásra és többféle szabályszegés felismerésére, dokumentálására is alkalmasak. A beindulás után egyből sikerről tudott beszámolni a rendőrség, ugyanis az első két óra alatt máris száz autós megbukott a több mint 300 fix telepítésű sebességmérő valamelyikénél. Ezek után hirdette meg a rendőrség a keddi sajtótájékoztatóját az ország keleti határán található Vásárosnaményben, hogy jobban be tudja mutatni a rendszer működését. Ez egyébként csak az egyik központ, a másik a nyugati végben található Szombathely.

Amikor rákérdeztünk, hogy miért pont a 8500 lakosú, ukrán határ közelében lévő települést választották az egyik központnak, Óberling József az ORFK Rendészeti Főigazgatóság ezredese elmondta, hogy ez a térség az ország egyik gazdaságilag fejletlenebb részén található, ahol a képzett munkaerő is rendelkezésre áll, így ez egy kiváló lehetőség a fiataloknak, hogy értelmes munkát kapjanak.



A rendszer működése

A sajtótájékoztatón Óberling elmondta, hogy a végponti eszközök”, azaz a kamerák számos dolgot tudnak rögzíteni, így a forgalmi rendszámon túl a sebességet, a járműkategóriát, a kép készítésének helyét, idejét, illetve az autó származási országát is. Ezekből egyfajta metaadat keletkezik, amelyik a Közlekedésbiztonsági Automatizált Feldolgozó Információs Rendszerbe (KAFIR) kerül.

„Ez az egész rendszer agya” - mondta Óberling, aki szerint azonban itt nem áll le a folyamat, a rendszer ugyanis a járműre vonatkozó műszaki adatokat is ellenőrzi, ahogy azt is, hogy meg van-e kötve a kötelező biztosítás, érvényes-e a műszaki vizsga, vagy éppen körözés alatt van-e a jármű. Az így, kiegészített adatokat az úgynevezett Robotzsaru rendszerbe küldik, itt találkozik először ember az adatokkal, eddig ugyanis teljesen automatizált a rendszer - emelte ki Óberling, aki szerint itt az üzembetartó adataival egészítik ki az eddig rögzítéseket.

Az így keletkezett adatokat egyébként nemcsak a rendőrség használja, hanem például a KSH, a közútkezelő, vagy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt is, de élőképet is továbbíthatnak egyes hatóságoknak, amennyiben szükséges.



Mit néz a kamera?

A Véda rendszer segítségével számos szabálytalanságot képesek észlelni a rendőrök:

  • a gyorshajtást
  • a piroson áthajtást
  • a leállósáv jogosulatlan használatát
  • a behajtási tilalom megsértését
  • a kötelező haladási irány megsértését
  • a vasúti átjáró piros jelzésén áthaladást
  • a be nem kötött biztonsági övet
  • a záróvonalon való átlépést
  • a buszsáv használatát.

Óberling elmondása szerint nem egységes, hogy a rendőrség mekkora sebességtúllépésnél indít eljárást a sofőr ellen. Mint mondta, a kameráknak van egy 3 km/h-ás hibahatára, azaz városban senkit nem fognak megbüntetni ha 53-al megy. Azonban az, hogy 54-nél már büntetnek-e, vagy nagyobb ráhagyást hagynak, mindig a helyi rendőrkapitányság szintjén dől el. „Ők látják a helyi közlekedési szokásokat, így településenként eltérő lehet a gyakorlat, sőt az is elképzelhető, hogy napi szinten változtatják azt, hogy mikortól jön a büntetés” - mondta ezzel kapcsolatban Óberling.

A kamerák működésére egyébként egy példát is bemutattak: egy a vasúti átkelőn, miután pirosra váltott a lámpa, áthaladt egy autó. A rendszerben azonban dolgozik egy nagy felbontású kamera is, amely rögzítette, hogy a sofőrnek 4-5 másodperce lett volna megállni. Ezt a lehetőséget azonban elszalasztotta, így hiába védekezne utólag azzal, hogy csak nagy fékezéssel tudott volna megállni, a rendszer segítségével a hatóság meg tudja cáfolni a szavait. „Az ilyen eset egyébként nem ritka látvány, sajnos gyakori, hogy az autósok nem veszik figyelembe a vasúti átkelők tilos jelzését” - mondta ezzel kapcsolatban Óberling.

A kamerák egyébként nemcsak elölről, hanem hátulról és oldalról is lefényképezik az autókat, de van külön záróvonalfigyelő-kamera is, ahogy egy lézer segítségével háromdimenziós képeket is készítenek a járművekről, hogy a méretet pontosan meg tudják határozni, ezzel is segítve a jármű kategóriája megállapítását.

Több okból lehet fontos, hogy a kamera hátulról is készít képet : egyrészről a veszélyes anyag szállítására szolgáló matrica is itt található, ezekre pedig külön szabályok vonatkoznak, de például egy motornál csak hátul van rendszám. Ez utóbbival kapcsolatban elhangzott, hogy a rendszer 160 ország rendszámát ismeri fel, akár az arab betűvel írtakat is.



Óránként 4000 büntetés

Sajnos arról semmilyen statisztikát nem tudtunk meg, hogy a bevezetés óta hány autós akadt fenn a rendszeren, mik voltak a tipikus szabálytalanságok, vagy éppen a keleti, vagy nyugati országrészben van több probléma az autósokkal. A nyomtató viszont percenként 120 oldalt képes kinyomtatni, így összességében óránként akár 4000 büntetést is képesek borítékolni.

Azt nem tudni, hogy a rendszer valaha is maximális kapacitáson működik-e majd. Óberling a VS.hu kérdésére mindössze annyit mondott, hogy az objektív felelősség 2008-as bevezetésekor évi 600 ezer ügyet kezelt a rendőrség. A friss statisztikákkal kapcsolatban egy hónapos türelmi időt kért, mint mondta ennyi idő kell, hogy érdekes adatokat tudjanak közölni.

Annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy a szupertraffipaxok bevezetése óta csökkent a gyorshajtások száma, ahogy a piroson és a záróvonalon is kevesebben hajtanak át, ami Óberling reményei szerint idővel tovább csökkenhet. A végső cél, hogy 2020-ra megfeleződjön a halálos balesetek száma.

A kiosztott büntetéseket természetesen nem csak a magyarok, hanem a külföldiek is megkapják, őket azonban gyakran a kamerák után posztoló rendőrök állítják meg. Óberling szerint ez így egyszerűbb, mint postán kiküldeni a büntetéseket. A tapasztalatok szerint a harmadik országbeliek általában kevésbé hajlamosak befizetni a büntetéseket, mint az uniós tagországokból érkezők. Persze itt is van szórás, a nyugatiak jellemzően jobban fizetnek, mint a keleti országok - mondta Óberling, aki szerint nem szokták könnyen elengedni ezeket a bírságokat, mert „senki sem akar úgy dolgozni, hogy a munkája felesleges legyen”.